„A kritikát meg kell hallgatni” – Civilek demonstráltak a városligeti környezetrombolás ellen

Lokál

A CivilZugló Egyesület fa-örökbefogadási akcióval egybekötött békés tiltakozást szervezett szombat délután a Városligetbe, oda, ahol a tervek szerint a Múzeum Negyed projekt keretében egy 46 000 négyzetméteres, tizenhárom emelet magas monstrum megépítése miatt vágnák ki a fákat.

A rendezvényen sajnos csak néhány száz tiltakozó jelent meg, többségük ötven-hatvan éves, de azért pár kisgyerekes család is kilátogatott. Vélhetően inkább csak zuglóiak jöttek el, akiket közvetlenül érint a terepátrendezés, pedig az idő szép volt, a Városliget ügye pedig nemcsak a zuglóiaké, hanem egész Budapesté. A hangulat ennek ellenére vidám, majálist idéző zene szól a hangfalakból, a háttérben gyerekek röplabdáznak a homokos pályán, a kutyák boldogan – vagy éppen a tervezett ledózerolás miatt mérgesen – csaholnak. A rendezvényen civileken kívül képviseltették magukat politikusok is. Megjelent Szabó Rebeka a PM-től, az MSZP-től pedig Horváth Csaba és Tóth Csaba. Beszédet mondott Garay Klára, a Városliget Baráti Kör vezetője, Ráday Mihály városvédő és Várnai László önkormányzati képviselő. „Azért ide hívtuk az embereket, mert ez az a terület, amely a legtöbb zöldet sérti, ide épülne meg az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum épülete” – mondta bevezetésképp Várnai.

Várnai László

Várnai László

Fotó: Sióréti Gábor

 

„Ezen a helyen, ahol most itt állunk, nemsokára a nemzet kulturális örökségeit fogják őrizni. Azt gondolom, hogy a kétszáz éves Városliget is a nemzet kulturális öröksége. Az itt álló fák ugyan nem többek ötven-hatvan évesnél, de hagyni kellene, hogy több száz évig éljenek még” – indította beszédét Garay Klára, mondandóját hangos taps kísérte. A területgondozást illetően Garay elmondta, hogy számos tennivaló van a ligetben, a sok kártékony gazt ki kellene gyomlálni, a füvet rendben tartani. „Sok feladat van itt” – mondta, majd hozzátette: „Egy feladat nincs. Építkezni.” Ráday Mihály városvédő szerint ez az ügy nem egyszerűen zöldkérdés. Mint mondja, nemcsak arról van szó, hogy meg kell óvni a kivágástól a fákat, hanem ez egy urbanisztikai kérdés is. Véleménye szerint a Múzeum Negyedre nem lehet elmondani azt, hogy a „Budapest brandhez” tartozik. „A Budapest brand, az kérem az, hogy itt vannak dombok, van sík terület, vannak gyönyörű hídjaink – mondta Ráday. – Ez nem jelenti azt, hogy városunk márkájához ne tartoznának hozzá az új és régi épületek. A civilek – és a szakma is (építészek, múzeumi emberek) – pusztán az esztelen rombolás miatt tiltakoznak, hiszen a Ludwig Múzeum nemrég kapott új helyet a Művészetek Palotájában, a tiltakozók szerint pedig a Nemzeti Galéria tökéletesen funkcionál a Várban.” Ráday szerint a múzeumokat egyáltalán nem kell centralizálni, külföldön sem építenek be parkokat emiatt. Véleménye szerint inkább azzal kéne törődni, hogy a városban lévő lerobbant üres házakat, beépítetlen telkeket hasznosítsák. „A városrendezési terv határideje egy hónappal az után van, hogy az építészterveket be kell adni. Elképzelhetetlen. Nálunk ez is lehetséges” – tette hozzá az építkezés szakmai menetéről. Az ügy abszurditása továbbá az, hogy az Építészfórum honlapján maguk az építészek tettek közzé magyarul és angolul is olyan közleményeket, írásokat, melyek arra szólítják fel az építésztársadalmat, hogy ne induljanak el ezen a pályázaton. „Kilencvenkilenc évre állami tulajdonba vették a Városligetet, egy vagyonkezelő szervezet intézi itt a dolgokat ezentúl. Ennek értelmében minden új épület állami tulajdonban lesz. A fővárosnak pedig maradnak persze jogai, ami a közlekedés, a takarítás, a fűnyírás. Tehát neki marad a házmesterszerep” – tért ki Ráday a tulajdonosi változás gyakorlati oldalára.

Ráday Mihály

Ráday Mihály

Fotó: Sióréti Gábor

Eddig kb. ötezer aláírás gyűlt össze a Múzeum Negyed megépítése elleni petícióhoz, amit egyébként le lehet tölteni a CivilZugló Egyesület honlapjáról. Várnai szerint fontos, hogy minél több emberhez eljusson annak a híre, ami itt készülni fog, mert szerinte nagyon sokat nem is tudnak még róla. Természetesen csalódott, hogy csak ilyen szellős tömeg jött össze, de reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez a pár száz ember majd hírét viszi az ügynek. „Nagyon fontos a társadalmi részvétel, az, hogy az emberek azt gondolják, hogy közük van ahhoz, ami történik az ő parkjukkal” – mondta az önkormányzati képviselő. Várnai szerint nem kell tartani a kétharmad erejétől, attól, hogy mindent átnyomnak a társadalmi és szakmai tiltakozások ellenére. Bízik benne, hogy a Városligettel ez nem fog megtörténni. A CivilZugló Egyesületnek már van tapasztalata abban, hogy hogyan akadályozzon meg esztelen beruházásokat, hiszen annak idején sikerült elérniük, hogy egy plázát negyven-ötven méteresre építsenek meg Zuglóban.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A rendezvény végén mindenki „örökbe fogadhatott” egy fát, ami a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy színes papírral körbetekerték azoknak a törzsét, amelyeket az építkezés megkezdésekor ki fognak vágni. Ezzel a kis akcióval próbálják megmutatni, hogy van még ma Magyarországon civil ellenállás.

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control (OFAC), azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője (és egyebek mellett a titkosszolgálatokért, valamint a propagandáért felelős miniszter) is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor zuhant Magyarország nemzetközi megítélése ekkorát, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.