A rendezvényen sajnos csak néhány száz tiltakozó jelent meg, többségük ötven-hatvan éves, de azért pár kisgyerekes család is kilátogatott. Vélhetően inkább csak zuglóiak jöttek el, akiket közvetlenül érint a terepátrendezés, pedig az idő szép volt, a Városliget ügye pedig nemcsak a zuglóiaké, hanem egész Budapesté. A hangulat ennek ellenére vidám, majálist idéző zene szól a hangfalakból, a háttérben gyerekek röplabdáznak a homokos pályán, a kutyák boldogan – vagy éppen a tervezett ledózerolás miatt mérgesen – csaholnak. A rendezvényen civileken kívül képviseltették magukat politikusok is. Megjelent Szabó Rebeka a PM-től, az MSZP-től pedig Horváth Csaba és Tóth Csaba. Beszédet mondott Garay Klára, a Városliget Baráti Kör vezetője, Ráday Mihály városvédő és Várnai László önkormányzati képviselő. „Azért ide hívtuk az embereket, mert ez az a terület, amely a legtöbb zöldet sérti, ide épülne meg az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum épülete” – mondta bevezetésképp Várnai.
 Várnai László Fotó: Sióréti Gábor | |
„Ezen a helyen, ahol most itt állunk, nemsokára a nemzet kulturális örökségeit fogják őrizni. Azt gondolom, hogy a kétszáz éves Városliget is a nemzet kulturális öröksége. Az itt álló fák ugyan nem többek ötven-hatvan évesnél, de hagyni kellene, hogy több száz évig éljenek még” – indította beszédét Garay Klára, mondandóját hangos taps kísérte. A területgondozást illetően Garay elmondta, hogy számos tennivaló van a ligetben, a sok kártékony gazt ki kellene gyomlálni, a füvet rendben tartani. „Sok feladat van itt” – mondta, majd hozzátette: „Egy feladat nincs. Építkezni.” Ráday Mihály városvédő szerint ez az ügy nem egyszerűen zöldkérdés. Mint mondja, nemcsak arról van szó, hogy meg kell óvni a kivágástól a fákat, hanem ez egy urbanisztikai kérdés is. Véleménye szerint a Múzeum Negyedre nem lehet elmondani azt, hogy a „Budapest brandhez” tartozik. „A Budapest brand, az kérem az, hogy itt vannak dombok, van sík terület, vannak gyönyörű hídjaink – mondta Ráday. – Ez nem jelenti azt, hogy városunk márkájához ne tartoznának hozzá az új és régi épületek. A civilek – és a szakma is (építészek, múzeumi emberek) – pusztán az esztelen rombolás miatt tiltakoznak, hiszen a Ludwig Múzeum nemrég kapott új helyet a Művészetek Palotájában, a tiltakozók szerint pedig a Nemzeti Galéria tökéletesen funkcionál a Várban.” Ráday szerint a múzeumokat egyáltalán nem kell centralizálni, külföldön sem építenek be parkokat emiatt. Véleménye szerint inkább azzal kéne törődni, hogy a városban lévő lerobbant üres házakat, beépítetlen telkeket hasznosítsák. „A városrendezési terv határideje egy hónappal az után van, hogy az építészterveket be kell adni. Elképzelhetetlen. Nálunk ez is lehetséges” – tette hozzá az építkezés szakmai menetéről. Az ügy abszurditása továbbá az, hogy az Építészfórum honlapján maguk az építészek tettek közzé magyarul és angolul is olyan közleményeket, írásokat, melyek arra szólítják fel az építésztársadalmat, hogy ne induljanak el ezen a pályázaton. „Kilencvenkilenc évre állami tulajdonba vették a Városligetet, egy vagyonkezelő szervezet intézi itt a dolgokat ezentúl. Ennek értelmében minden új épület állami tulajdonban lesz. A fővárosnak pedig maradnak persze jogai, ami a közlekedés, a takarítás, a fűnyírás. Tehát neki marad a házmesterszerep” – tért ki Ráday a tulajdonosi változás gyakorlati oldalára.
 Ráday Mihály Fotó: Sióréti Gábor | |
Eddig kb. ötezer aláírás gyűlt össze a Múzeum Negyed megépítése elleni petícióhoz, amit egyébként le lehet tölteni a CivilZugló Egyesület honlapjáról. Várnai szerint fontos, hogy minél több emberhez eljusson annak a híre, ami itt készülni fog, mert szerinte nagyon sokat nem is tudnak még róla. Természetesen csalódott, hogy csak ilyen szellős tömeg jött össze, de reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez a pár száz ember majd hírét viszi az ügynek. „Nagyon fontos a társadalmi részvétel, az, hogy az emberek azt gondolják, hogy közük van ahhoz, ami történik az ő parkjukkal” – mondta az önkormányzati képviselő. Várnai szerint nem kell tartani a kétharmad erejétől, attól, hogy mindent átnyomnak a társadalmi és szakmai tiltakozások ellenére. Bízik benne, hogy a Városligettel ez nem fog megtörténni. A CivilZugló Egyesületnek már van tapasztalata abban, hogy hogyan akadályozzon meg esztelen beruházásokat, hiszen annak idején sikerült elérniük, hogy egy plázát negyven-ötven méteresre építsenek meg Zuglóban.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
A rendezvény végén mindenki „örökbe fogadhatott” egy fát, ami a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy színes papírral körbetekerték azoknak a törzsét, amelyeket az építkezés megkezdésekor ki fognak vágni. Ezzel a kis akcióval próbálják megmutatni, hogy van még ma Magyarországon civil ellenállás.
