A múlt üzen a jövőnek – Lenyomták a Kossuth tér kapszuláját

  • narancs.hu
  • 2013. július 5.

Lokál

Négy emelet mélységben rendezett ünnepi aktus helyszíne volt a Kossuth tér. A húsz méter mély munkagödör kivitelezői, valamint Waschler Tamás, a rekonstrukcióra létrehozott Steindl Imre program vezetője a jövőnek szóló üzenetet helyezett bele a leendő mélygarázs alapjába – az úgynevezett időkapszula elhelyezése egyúttal a rekonstrukció alapkőletételének is számít.

Az esemény konferansziéja Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke nem mulasztotta el megemlíteni, hogy pár héttel ezelőtt, az árvíz miatt 60 ezer köbméter vízzel kellett elárasztani a munkagödröt, emiatt csúszott a korábbra tervezett alapkő-elhelyezés. „Bár elgondolkodtunk azon – jegyezte meg a sajtófőnök –, hogy milyen lett volna, ha könnyűbúvárok helyezik el az időkapszulát.” Noha Szilágyi még azt is hozzátette, hogy ezt a sajtó „nehezen tudta volna közvetíteni”, mi azért megpróbáltunk elképzelni egy ilyen vízi vircsaftot, a békaembernek öltözött Waschler Tamással és az ürgebőrbe csomagolt kapszulával… Tényleg, létezik ünneplő búvárruha?

false

Mivel a teljesen árnyékmentes gödörben legalább 50 fok meleg volt, nem épp a patetikus ünnepi beszédek jelentették a gyógyírt napszúrás ellen. Először Bohn Krisztina, a Bohn Mélyépítő Kft. ügyvezetője beszélt, aki köszönetet mondott az Országgyűlés Hivatalának, hogy az ő cégüknek szavazták meg a bizalmat. „Mi egy ízig-vérig magyar, családi tulajdonú kis cég vagyunk, amit édesapám alapított több mint 23 éve. Célja az volt és a mi célunk is az, hogy egy megbízható európai céggé váljunk, a magyar mélyépítési piac meghatározó és elismert szereplője” – mondta az ügyvezető, hozzátéve, hogy folyamatosan próbálnak fejlődni és fejleszteni, és ennek következtében ma méltó versenytársai vagyunk tőkeerős multinacionális cégeknek. Amihez erőt, egészséget kívánunk neki és csapatának is. De Bohm Krisztina végezetül elmondta, hogy most saját magukat ünneplik, de közben végtelenül szomorúak is. „Mert jön egy szerkezetépítő, aki eltemeti a munkánkat. Most is ez történik.” Innen is fogadja őszinte részvétünket.

Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója is bőséggel mérte a pátoszt: „A harminc éve működő KÉSZ-csoport erre a munkájára a legbüszkébb. Nemcsak egy országzászlót és egy teret építünk, hanem az ország főterét.” A vezérigazgató elmondta, hogy leginkább az jár a fejében, hogy a most zajló mérnöki és építői munkára hogyan tekint majd a jövő szakember-generációja. „Ezt az alapkövet azoknak szánjuk, akik kutakodnak a mi munkánk iránt, hogy bőséggel találjanak erről információkat” – mondta Szalados. Ekkor megnéztük, hogy hányat is írunk épp, nem fogják elhinni, a naptár 2013-at mutatott, pedig mi 1972-re tippeltünk.

false

Szerencsére jött Waschler Tamás, s leszögezte, hogy tartani fogják a határidőt, s szűk egy év múlva jön majd az igazi ünnep. „Most csak egy pillanatig ünnepelünk, a munka nem áll meg. Nézzenek csak a hátam mögé, azt hiszem, az a lényeg, ami ott történik.” És valóban: a távoli állványokon láthatósági mellények mozogtak. Ám a KÉSZ vezérével ellentétben Waschler reményét fejezte ki, hogy az alapkő/időkapszulát soha nem fogják megtalálni. Reményét – már csak a szegény utókor érdekében is – osztjuk.

A hivatalos tájékoztató szerint a kapszulában a rekonstrukció dokumentációjának másolatát, valamint pénteki napilapokat és pénzérméket helyeztek el, a programvezető szavai alapján azonban el kellett gondolkodnunk azon, hogy mi lehet még abban a kapszulában, amit az ünnepség végén a három szónok ejtett mélybe, majd végezte el a szükséges aszfaltozást.

Ami azt illeti, nekünk is lenne pár ötletünk, hogy mit kellett volna belepréselni még abba a kapszulába. És önnek?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.