A nap legszerethetőbb pillanata, ahogyan békésen szeli a vizet a hód a Rákos-patakban

  • narancs.hu
  • 2020. április 20.

Lokál

Miközben az emberek épp megőrülni készülnek a koronavírus-járványtól, a hód háborítatlanul úszkál a patakban.

Kutyasétáltatás közben látta meg a hódot a 13.kerület Tahi utca és Jász utca kereszteződésénél egy környéken élő lakos:

XIII. kerület, Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó - ittlakunk.hu

Olvasónk, Tímea küldte :) Kutyasétáltatás közben látta meg a hódot a 13.kerület Tahi utca és Jász utca kereszteződésénél a Rákos-patakban.

"A hód felnőttkorára 20–33 kilósra gyarapodik, 75 centiméterre, néha egy méterre is megnő (ebbe beleszámít pikkelyes, lapátszerű farka is!). Napszállta után aktív: ekkor tekintélyes mennyiségű növényi anyagot fogyaszt el estebédre, amiben rágcsálóhoz méltó, igazi kapafogai segítik. Tavasszal, nyáron és az ősz elején még bőven akad annyi friss hajtás és lágyszárú, hogy beérje ezekkel – legfeljebb a metszőfogak koptatására van szüksége rendszeres keményebb anyagon, így fákon eszközölt rágásra. Ám késő ősszel, majd a tél folyamán jön a kéreg és más élő faanyag: elkezdi rágni, döntögetni az elé kerülő, ideálisan vízparti növényzetbe tartozó fákat (a nyárfa egyenesen a kedvence). Mivel ritkán távolodik el a parttól 20-25 méternél távolabb, a folyók, patakok természetes élővízi környezetének megmaradása esetén ebből nincs is gond: amit megrág, azt a természet gyorsan pótolja. Ám ha a folyók ártereit szűk szakaszokra szorítjuk, és szinte már a partjaikon zajlik a mesterséges erdőtelepítés, akkor számítani kell arra, hogy kirágják a frissen ültetett nyárfákat is – miként az a Szigetközben, illetve a Rábca mentén több helyen is történt. A hódok belső migrációja is növelheti a feszültséget: folyópartokról szívesen költöznek tovább, a csatornák partjára, ami emlékeztetheti őket áttelepítésük előtti németországi élőhelyeikre. E kisebb vízfolyások azonban elrekesztésük után már nem tudják ellátni eredeti funkciójukat." írtuk egy korábbi cikkünkben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.