Kerítésdöntögetés, fakivágás Kosdon

A szomszéd kertje

Lokál

Népéletünk sava-borsát messze nem csak az országos politikában dúló nagyszabású küzdelmek, konfliktusok adják; sajnos avagy sem, de a mindennapjaink is bővelkednek izgalmat kiváltó eseményekben. Kis történet következik összesen 62 szomorú sorsú akácfáról és egy nem létező, ám vitatott szélességű falusi utcáról, legalább három állami hivatal közreműködésével és közepesen biztató befejezéssel.

Kosd Budapesttől durván 50 kilométerre fekvő falu Vác fölött; a festői település a közkedvelt kirándulóhely, a Naszály oldalában fekszik. A hegyre felfutó domboldalon sorra épülnek az új, takaros házak (az ófalut még nem igazán illette a tőkebeáramlás jótékony csókja) –, történetünk egyik főszereplője, nevezzük őt A.-nak, egy beépítetlen belterületi telek erejéig szintén errefelé ingatlantulajdonos (illetve az édesapja az, de ez most mindegy). Idén március elején A. arról szerzett tudomást, hogy a szomszédja telkén egy ugyancsak helyi lakos – foglalkozására nézve ügyvéd –, nevezzük dr. Z.-nek, egy kisebb, részben önkormányzati brigád élén fákat vágott ki. Pár nappal később, midőn A. is meglátogatta kicsiny birtokát, azt kellett látnia, hogy az ő telkéről is kivágtak szám szerint 12 nagyobb és 50 csemete akácfát, és a kerítését megrongálták. Ez nemcsak azért esett rosszul A.-nak és hitvesének, A.-nénak, mert úgy érezték, meglopták őket, hanem mert építkezni szeretnének a telken, és természetesen a fákra is igényt tartottak volna. Mi az úristen történt itt?

Nem elég széles út

A fája fosztott házaspár története tavaly kezdődött, amikor is május 14-én a jegyző, Dobosné Varga Gabriella levelet küldött a község több ingatlantulajdonosának, s abban közölte velük: az önkormányzat biztosítani kívánja egy bizonyos Diósárok utca használatát a lakosság számára. Ez a „Diósárok utca”, bár hivatalosan 2000 óta közútként be van jegyezve, a valóságban nem létezik, nyomvonala – legalábbis részben, és legalábbis egyes értelmezések szerint – magánterületen, sőt magánterületeken vezet(ne) át, kerítések, melléképületek állnak az útjában. Ezeket az utca megépítéséhez le kellene bontani, amire a jegyző utalt is a levelében: „Kérjük, hogy az esetleges szabálytalan használatot szüntessék meg, a térkép szerinti állapotot állítsák helyre” – írta. Első levelét a június 5-i követte, amely arról tájékoztatott, hogy (az akkor) folyó hó 10-én földmérő dolgozik majd a területen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.