MaNcs 33. évf. 32. sz. (2021-08-12)
Négymilliárd forint – ennyit szánt Norvégia a Norvég Alap 77 milliárdos keretéből a kormánytól független (tehát valódi) civil szervezetek támogatására Magyarországon. A maradék 73 milliárdot a kormány használhatta volna fel olyan célokra, mint a kisvállalkozások támogatása, a romák felzárkóztatása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem.
Nem mondhatni, hogy az emberiség jobb kedvre derítését szolgálják az ENSZ klímaváltozást vizsgáló kormányközi tanácsadó testületének (IPCC) rendszeres értékelő dokumentumai; már a most kiadott, 6. jelentés első (a klímaváltozás fizikai alapjaival foglalkozó) részét olvasva sincs sok okunk az örömre.
Farkas Zsolt irodalomkritikus, irodalomteoretikus és író nagyszabású, az Orbán-rezsim intellektuális nihilizmusát bemutató esszéjének első részét előző számunkban közöltük: ezért kezdődik a mostani rész rögtön a 9. passzussal.
Ellenzéki nyilatkozatok egész sora utal arra, hogy kormányra kerülve mi mindent változtatnának, illetve fordítanának vissza a Fidesz-korszak hangsúlyaihoz képest. A sportról egyelőre nem érzékelhető körülhatárolt elképzelés, csak az prognosztizálható, hogy az új kormány a további stadionépítéseket és a labdarúgás támogatására szánt, milliárdos költségvetési összegeket visszafogja, netán meg is szünteti. A két túlfinanszírozott terület milliók szemében vörös posztó.
A népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás eszköze a képviseleti demokráciában: lehetővé teszi, hogy az állampolgárok megmutassák, valamely társadalmi kérdésben miképpen gondolkodnak. Ám ha a főhatalmat gyakorlók nem vonhatók felelősségre, az „államcélok” könnyedén eltávolodnak a valós problémáktól és társadalmi viszonyoktól.
Sajnos nem tudok leszokni róla, hogy fölényesen ítélkezzek azok felett, akik pénzért és hatalomért mindenre képesek.
Hahó, Szókratész! Már azt hittem elvesztél. Vagy mint illegális betolakodót bevittek a rendőrök. Nem szoktál ilyen hosszan elmaradni.
Miközben a kormány a családvédelemről szaval, gyerekek százezreit hagyja az út szélén. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársával ennek ideológiájáról és gyakorlatáról beszélgettünk.
Élesedik a konfliktus a magyar kormány és az EU intézményei között, az ellenzék már nyíltan azzal kampányol, hogy Orbán kivezetné az országot az unióból. A közvélemény-kutatási adatok alapján saját érdekeivel menne szembe a miniszterelnök, ha valóban a kilépésre játszana.
A kormány a harmadik körös oltásra koncentrál, a szakemberek viszont a miatt a nagyjából 3 millió ember miatt aggódnak, akik eddig nem regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára.
Komoly nemzetközi felháborodást keltett, hogy egy izraeli kémszoftvert számos országban a hatalmon lévők ellenzéki személyek megfigyelésére használtak. A hatalom mindig is törekedett ilyen megfigyelésre, de azzal, hogy szinte az egész életünket egyetlen kütyün tároljuk, magunk tettük sebezhetővé magunkat.
A kiállítás a holokauszt idején, közvetlenül utána született műalkotásokat mutat be, a trauma közvetlen, nyers megörökítését, gyakran a túlélő művész életművére alig is jellemző stílusban, és ez más perspektívákat nyit számunkra is.
Amikor a 2010-es évek elején Ladik Katalin neve szóba került a hazai képzőművészeti szcénában, többen csak legyintettek, mondván, hogy ő csak egy színésznő, aki az 1980-as évek elején elsősorban televíziós filmjeivel vált híressé Magyarországon.
Az Ukrajna keleti részén (a nyílt vagy burkolt, de következetesen letagadott orosz beavatkozás folyományaként) állandósult polgárháborús állapotok legrombolóbb következménye nem az anyagi javakban, politikai szuverenitásban, társadalmi kohézióban esett (egyébként jóvátehetetlen) kár, hanem a mindenkit deformáló polgárháborús (gyanakvástól, gyűlölettől, bosszúvágytól terhelt) tudatállapot kialakulása. Amely belülről mérgez. A drámaíró Natalija Vorozsbit első, máris markáns szerzőiségről tanúskodó filmjét ez a tudatállapot hatja át.
A legtöbben az utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy lesz valamiféle folytatás. Talán úgy, hogy az előadás végén megint elkezdik kihúzni a neveket a kalapból, vagy esetleg bejelentik, ahogy korábban ötlet szintjén felmerült, hogy jövőre Máté Gábor kerül sorra.
Nehéz eldönteni, mi a jobb választás: előbb megnézni a kiállítást vagy fordítva: csapjon csak arcul a táncművészet, és utána legyen részünk az aha-élményben. A táncelőadás ősbemutatóján mi az első felvonás után szaladtunk át a kiállítótérbe.
A tavaly elhunyt producer, Hal Willner azzal csinált világraszóló karriert a nyolcvanas években, hogy népszerű előadókat és zenészeket kért fel, dolgozzák fel és adják elő saját stílusukban híres zeneszerzők műveit.
Sokak szemében máig a Gangnam Style jelenti a dél-koreai popzenét, pedig Psy virális slágere már a megjelenésekor is inkább a K-pop hol szórakoztatóan, hol irritálóan túltolt paródiája volt.
A gimnazista korosztálynak írt nagy sikerű irodalomtörténet, Az irodalom visszavág szerzője maga is középiskolai tanár, most novelláskötettel jelentkezett. A nagy beszélgetés le se tagadhatná írójának hivatását.
Öntörvényű művész, a maga útját járja. Koncertjein mezítláb játszik, mert úgy találja kényelmesnek. Kortárs zenét művel, maga is komponál. Különösen szoros kapcsolat fűzi magyar zeneszerzőkhöz. A Fesztivál Akadémián Schönberg Pierrot lunaire-jét énekelte.
Jógaoktató és DJ – több a közös vonás, mint a különbség ebben a két tevékenységben. Mindkettő az embereknek, a közönségnek szól.
A vígjátékok és családi mozik francia mestere – olyan filmekkel a háta mögött, mint az Életem nagy szerelme, az Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát vagy éppenséggel A kis Nicolas nyaral – ezúttal egyenesen az Annie Hall Woody Allenjéről mintázta hősét. Legújabb filmje, A beszéd most indul a pesti mozikban – ez is adta beszélgetésünk apropóját.
Amikor Sztupa és Troché rejtve jártak, lopakodtak, osonkodtak, volt egy trükkjük, mely képtelen versenyelőnyhöz juttatta őket a konkurenciával szemben.
Bár a sorozat alapötlete őrült és zseniális, felmerülhet a kérdés, hogy pontosan mi értelme van ma egy kommunista krimi-pastiche-t tető alá hozni, s ki fogja megnézni.
Óriási teher tizenévesként a világ legsikeresebb szerző-előadójának lenni, hiszen ettől kezdve érettebb produkciókat várnak tőle, jelentsen ez bármit is.
Másfél évnyi nyomasztó járványélet után mint egy falat kenyér, úgy hiányzott nekünk egy okos, szórakoztató, jól megírt könyv, amelyben végre elmagyarázzák nekünk, miért lett (és valószínűleg marad) oly keserves és még az eddiginél is kockázatosabb az életünk.
Astrid Strick a kisvárosban, ahol él, halálos baleset szemtanúja lesz, ismeri is az áldozatot.
A személyes hangvételű amerikai független filmek felfutása valamikorra a 90-es évekre tehető.
Mizu az Arrakison? Még mindig olyan sokért adják a melanzsot? Fennforgás van az Atreides-házban? Paul cv-jébe új skillek kerültek? És látott valaki ma már homokférget?
Kutyával, gyerekkel, gatyát hordó cápával és sorozatgyilkos menyéttel még a szigorú ítészek szíve is meglágyítható, és James Gunn-nak, aki azért lett felvéve, hogy új, filmszerűbb utakra terelje a Suicide Squad nevű szuperhősös vállalkozást, nem derogál kijátszani a menyétes kártyát.
Az Ördögkatlan fesztivál beremendi helyszíne kitűnő beszélgetésekhez, kamara-előadásokhoz.
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
Népéletünk sava-borsát messze nem csak az országos politikában dúló nagyszabású küzdelmek, konfliktusok adják; sajnos avagy sem, de a mindennapjaink is bővelkednek izgalmat kiváltó eseményekben. Kis történet következik összesen 62 szomorú sorsú akácfáról és egy nem létező, ám vitatott szélességű falusi utcáról, legalább három állami hivatal közreműködésével és közepesen biztató befejezéssel.
Régi szabály, hogy ami egyszer bement, annak ki is kell jönnie. E folyamat áll a Kiscelli Múzeum Kloáka, kanális, klozet című kiállításának középpontjában.
