A turista gyalogoljon! – Parkolófoglalás a Bazilikánál

Lokál

Nem jelent meg a támogató civil környezetvédelmi szervezet a belvárosi turistabusz-forgalom elleni tüntetésen. Pedig nem ártott volna.

„Amikor a turista kiszáll a buszból, a lába el van gémberedve, jót tesz neki egy kis gyaloglás. Útközben megszomjazik, betér egy-egy étterembe, így effektíve hasznot is hoz a kerületnek” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Gerhát Róbert helyi lakos, a Bajcsy-Zsilinszky út 20–24. előtti turistabusz-megállóban tartott demonstráció fő szervezője. Hasonlóan érvelt az ügyhöz kapcsolódó sajtótájékoztatón Rogán Antal V. kerületi polgármester is, szerinte „közös érdek, hogy minél többen gyalog járják be a nevezetességeket, s közben felkeressék a kis üzleteket, vendéglátóhelyeket”. A 127 ingatlantulajdonos által megszavazott egész napos parkolófoglalás a célját elérte: a kerület Vitézy Dávid BKK-vezérrel való tárgyalásokra hivatkozva azt ígéri a lakóknak, hogy két héten belül felszámolja a megállóhelyet. A buszok ezután valószínűleg a Jászai Mari tér és a Kossuth tér között, a pesti alső rakparton állhatnak meg.

false

 

Fotó: Narancs

 

A hirtelen jött siker a tüntetés képével összevetve némileg meglepő lehet, délután 4 órakor – amikorra a meghívó szerint „a sajtó képviselőire és a döntéshozókra” számítottak a szervezők – mindössze hat idősebb demonstráló foglalta el a turistabuszok helyét, a fejük fölé tartott esernyő, valamint a „Levegőt!” feliratú transzparens ráadásul könnyen azt a benyomást kelthette az avatatlan szemlélőben, hogy a hőség ellen tiltakoznak. Pedig környezetvédő megmozdulásról volt itt szó, mint azt Gerhát Róberttől megtudtuk, a lakók közel 10 éve próbálják elérni a politikusoknál, hogy a turistabuszok ne pöfékelhessenek télen-nyáron a ház előtt. Eddig csak táblákat sikerült kitetetniük az illetékesekkel, ám a tapasztalatok szerint a sofőrök jó része a figyelmeztetés ellenére is folyamatosan járatja a motort, amíg a parkolóban tartózkodik. „A külföldiek közül néhányan betartják a szabályt, de a magyarok közül senki” – teszi hozzá Gerhát. A lakókat a zaj és a füst mellett a tömeg is zavarja, sőt, sokuk szerint az ingatlanárak esésében is szerepet játszott a buszokkal terhelt környezet. De ez még nem minden! Gerhát Róbert egyenesen bűnözési kockázatot lát a magas turistakoncentrációban, hiszen a külföldieknek „Romániából idetévedt romák árulnak különféle dolgokat, és mióta itt vannak, jelentősen megnövekedett a környéken a betörések száma. Azért hangsúlyozom, hogy romák, mert nem fehérek, ezt nem bántó szándékkal mondom” – teszi hozzá a tüntetés fő szervezője, mintegy az olvasó megnyugvására. Puskás András kerületi alpolgármester a turistabusz-társaságok további bűnének tartja, hogy „gyakran belógtak a BKK által nemrég kialakított buszsávba is, akadályozva ezzel a közösségi közlekedést is”.

Konszenzus látszik tehát kibontakozni a lakók, a kerületi önkormányzat és a közlekedésszervezés között a turisták sétáltatásának tekintetében. „Bejártam az egész világot, és sehol sem vittek el 50 méterre attól, amit meg akartam nézni. Egyiptomban, Jordániában 1-2 kilométert is gyalogoltam. Itt meg lassan beviszik a turistát a Bazilika hajójába” – vélekedik például Gerhát. Minthogy a tüntetést elvileg támogató környezetvédő civil szervezet, a Levegő Munkacsoport végül nem küldte el képviselőit, azt nem tudtuk meg, hogy környezetvédelmi szempontból mennyire releváns egy parkoló néhány száz méterrel arrébb helyezése, bár egyelőre az sem világos, hogy csak ezt az egy megállóhelyet érinti-e a döntés, hiszen Rogán következetes állápontja szerint például „a belváros belső területein egyetlen buszparkolóra sincs szükség”. További kérdés, hogy miként alkalmazkodnak a turisták buszoztatására szakosodott cégek a kéthetes határidőhöz, valamint hogy mit szólnak külföldi barátaink, amikor először a szétbarmolt Kossuth teret csodálhatják meg a fővárosban?

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.