A NEVI és a BIT "droglexikonja"
Fényűzô villákat, dollármilliókat, csodaautókat, gazdagságot emlegetnek - kik? A volt KISZ-vagyon kutatói? Nem. Ez a drog. Annak a néhánynak, aki kereskedik vele világszerte. Ez ugye merôben új felismerés, hogy a drogkereskedelem nem felebaráti szeretet, nem altruista adakozás, hanem biznisz. Antikapitalista módon tehát már e ponton abba kéne hagynunk a füvezést, hogy ne gazdagítsunk másokat, és ne kerüljünk a másik oldalra. A másik oldal pedig? Tönkretett életek, összetört álmok, kínzó reggelek. Magány, szürkeség, egyhangúság és gyakran a vége a halál.
Mit akarnak nekünk a szerzôk ezzel mondani? A drogozás (végig nincs különbség az enyhe és a kemény drogok között) eszerint nem más, mint húszévi gürcölés után egy átlagos, jéghideg hétfô reggelen felébredni a lakótelepi garzonban. Nem csoda, hogy ki akarsz törni. Mi is kell hozzá? Nem is kell hozzá más, eleinte egy kevés pénz, egy "jó barát", egy nepper. Olcsó álmok. Tökéletes! Biztos tökéletes? Biztonságos? Biztonságos? - kérdezte a náci fogorvos szegény Dustin Hoffmanntól huszadszor is a Maraton életre-halálra című filmremekben, anélkül hogy Dustin tudta volna, mirôl van szó. Mi viszont tudjuk, mi jön az olcsó álmok után. Jön újra a félelem, magány, depresszió. Aztán a kínzó vágy, a hazug boldogság megismétlése. Újabb adag. De ez már nagyobb... Nem marad más, csak egy emberi roncs és a halál.
Műfaját tekintve ez egy úgynevezett elijesztô brosúra, rosszabb, mint a pofon, mert utána nem marad más, csak egy tudatlan tinédzser és a felvilágosítás halála.
A szerzôk itt a primitív félelmen kívül a te-nem-tehetsz-semmirôl-csak-rossz-társaságba-keveredtél motívumra apellálnak, ami egyrészt tipikus szülôi önbecsapás, másrészt ab start elveszi a gyerektôl a legfontosabbat: az egyéni tudatot és a személyes felelôsséget. Te csak kíváncsi vagy. Milyen lehet? A haver mondja: semmi gond, tuti lesz. A haverral itt az a legnagyobb gond, hogy úgy beszél, ahogy a szinkronstúdiókban a magyar tinédzsernyelvet elképzelik. Egy szippantás, egy lövet vagy egy extasy. Te hiszel. Tényleg jó. Repülsz. Mélyebbre, mint gondolod... Elindulsz, s nincs vég. Ennyi. Ennyi voltál. Más vagy... Elôtte gyenge, közben erôs, utána roncs. RONCS. Gyenge vagy, nagyon gyenge. Azt mondod, divat. Azt mondom, manapság nem divat a halál... Hányinger. Mocskos falak. Látom a fekete lepelt. Látok egy keresztet... Nincs kedvem nevetni.
Na most egy pillanat. Itt a lényeg úgy elsikkad, mint egy átmentett KISZ-ingatlan: egyrészt ugye a szerzôk - nyilván tapasztalatból - azt állítják, hogy a dolog tényleg jó. Repülsz. Ami azonban nekik sikerült, neked nem fog: abba lehet hagyni. Pláne a füvet, de te ezt nem tudod meg, mert be akarnak szaratni, halálra akarnak rémíteni, te gyenge féreg, te akarat nélküli senki, te tulajdonságok nélküli ember; a BIT-esek szerint ha kipróbálnál egy jointot, szabályosan meghalnál (márpedig ez manapság nem divat), ahogy önkielégítés után elfolyna a gerinced, káromkodás után rád szakadna az égbolt. A bűntudat politikája egyébként már a katolikusoknak se jött be, de ezt csak úgy mellékesen.
Hányinger. Mocskos falak. Látok egy BIT-es ingatlant. Látok egy paternalista brosúrát. Nincs kedvem nevetni.
Akkor most térjünk a maradandó alkotásnak arra a részére, amit értelmetlen módon a végérôl kezdve, feje tetejére állítva kell olvasni, és ami arról szól: mi a teendô, hogyan ismerheted fel a drogra utaló jeleket? Ez nehéz, de a két géniusz megkísérli a lehetetlent, ôk és szakértôik annyi drogost láttak már, hogy megalkotnak egy jelrendszert, aminek alapján bárki felismerheti a drogos embert. (Alatta, mellette ott is van pirossal, hogy Feltűnhet! Gyanúnkat igazolhatja! ) Íme:
Sápadt, elszínezôdött (sárga, hamuszürke, kékes) arc beesett, mély szemgödröket rejt. Megváltozik a tekintet, merev, az átlagosnál szűkebb vagy tágabb pupillák lesznek jellemzôek. Ami azért érdekes, mert a fél ország így néz ki este, fáradtan, a Dallas megtekintése után. Bôrön található, ismeretlen eredetű tűszúrások vagy erre utaló véraláfutások. Nagy kunszt, gratulálunk. Nézzük a lelki tüneteket. Közömbösség, pesszimista hangulat, idegesség, összefüggéstelen beszéd, víziók, hallucinációk. Akkor ugye a teljes Országgyűlés mehet terápiára?
Igen érdekes a kábítószer használatára utaló, gyanút keltô eszközök felsorolása is, kis denunciánsoknak: egyebek között a teafôzô vagy forraló gyakori használatára utaló jelek, valamint gyertya sűrű elôfordulása. Nekem mindig is gyanúsak voltak a teázók és a templomok. Még jó, hogy sosem szabad valakit hiányos, kellôen megalapozott megfigyelések nélkül "kábítószeres" címkével megbélyegezni. Csak alapos kikémlelés után. De akkor nagyon. Hadd féljen a RONCS.
Végül megtudjuk azt is, hogy miért nyúlnak a drogokhoz a fenti roncsok? Hát a valóságtól való eltávolodás igénye miatt. Amibôl végre egyértelműen kiderül: a brosúrát kifejezetten junkie-k írták. És ezen már a pofon sem segít.
- seres -
