„A COVID-19 járvány második hullámának következményei súlyos helyzetet teremtenek az országban, különösen vidéken, a rossz szociális helyzetű lakosság körében. A hivatalos adatokból is látszik, hogy a fertőzöttek jelentős százaléka nem kerül a kórházba, mert állapotukat úgy értékelik, hogy nem igényel kórházi ellátást, illetve az egyre kevesebb kórházi hely miatt szorulnak ki. Ezek a betegek gyógyszerek szedésére szorulnak, ugyanakkor a részükre felírt gyógyszereket a magas költségek miatt sokan nem tudják kiváltani” – áll az Esélyradar december 10-én indított petíciójában, amely a szociális ellátásban dolgozók és a munkájukat segítő önkéntesek, illetve civil segítők tapasztalatait tolmácsolja a döntéshozók, elsősorban Kásler Miklós miniszternek.
Az Esélyt a gyógyulásra! kampányt az Esélyradar azért indította el, mert több olyan történet eljutott hozzájuk a szegregátumokban élőktől, hogy bár covidosak voltak, a kórházból kiszorultak férőhely hiányában, a gyógyszert és a vitaminokat azonban maguknak kellett megvásárolniuk. „A tapasztalat az, hogy társadalombiztosítás a kórházban igen, azon kívül viszont nem fedezte a gyógyszerek költségeit” – írják honlapjukon. Ezért felállítottak egy munkacsoportot, nyílt levelet írtak Kásler Miklósnak és elindították a petíciót, amelyet már több mint 4800-an aláírtak. „A levélben arra kérjük a minisztert, a kormányt és az operatív törzset, hogy a járvány időszakában a szükséges gyógyszereket (Covid-csomagot) tegyék ingyenesen elérhetővé az otthonukban gyógyuló Covid-betegek számára.”
„A koronavírus-járvány első hullámában a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) és az aHang reagálni igyekezett arra, ami a kistelepüléseken történt, adománygyűjtést szerveztünk és felmértük az igényeket, mire lenne szükség – mondja Bálint Mónika, a CKA ügyvezető igazgatója. – Ősszel, a második hullámban az Esélyradarral információs kampányba kezdtünk, plakátokat és szórólapokat vittünk az embereknek arról, hogy hol és milyen segítséget kérhetnek. Sokat beszélgettünk velük és akkor jutottak el hozzánk azok a történetek, hogy sokan kiszorulnak a kórházakból.”
Ezeknek a betegeknek tehát nem megoldott a gyógyszeres ellátása, ezzel pedig jelentősen romlanak a gyógyulási esélyei. A civilek tapasztalatai szerint ezeknek a betegeknek is felírják az antibiotikumokat, hörgőtágítókat, vitaminokat és ásványi anyagokat, tehát mindent, ami a tünetkezeléshez szükséges és hasznos lehet, ám maguknak kell kifizetniük. Ez körülbelül fejenként 20 ezer forintot jelent, ami sokaknak igen nagy teher.
Az Esélyradar szerint: „A helyzetet súlyosbítja, hogy olyan helyzetben éri a családokat ez a többletkiadás, amikor többen már eleve elveszítették a munkájukat, vagy a betegség miatt a család nem tud több hónapig is jövedelemhez jutni. Akik karanténba kényszerültek, nem érik el az extra egészségügyi és szociális támogatásokat. Az önkormányzatok korlátozott mértékben tudnak segíteni ezekben a helyzetekben”.
Bálint Mónika szerint földrajzilag változik a helyzet, hogy mennyire képesek az önkormányzatok segíteni, van, ahol több segítséget tudnak nyújtani a rászorulóknak, van, ahol alig. A helyzetet az is nehezíti, hogy ha valaki kér is az önkormányzattól gyógyszertámogatást, az a legtöbbször utólagos, vagyis a betegnek meg kell előlegezni a gyógyszerekre költött összeget. „Sok családnál életbevágó kérdés, hogy hiányzik-e 20 ezer forint a családi kasszából. A gyógyszerek kiváltása így az élelmiszervásárlással vetekszik.” A CKA és az Esélyradar tapasztalatai és a visszajelzések alapján a leginkább Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében áll fenn ez a helyzet.
Van azonban még egy probléma, mégpedig a háziorvosi és járóbeteg-vizsgálatok elmaradása. „Az is problémát okoz, hogy az otthonukban gyógyuló Covid-fertőzöttek esetében a háziorvosok nem végeznek el orvosi vizsgálatot és nem tudnak járóbeteg-ellátásban sem vizsgálatot biztosítani. Pedig ezeknek a betegeknek az állapota sokszor egyik napról a másikra romlik. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy már későn, válságos állapotban kerülnek kórházi ellátásba.” Ezért a civilek arra kérik a döntéshozókat, hogy szervezzék meg a Covid-betegek kórházon kívüli ellátását, a „teszteléshez hasonlóan speciális szakrendelési pontok formájában is működtethető megoldást lehetne nyújtani, ahol a szükséges ellenőrző vizsgálatok (például CT, oxigénszint mérés) végezhetők lennének.”
A petíciót és az aláírásokat a kezdeményezők elküldték a döntéshozóknak, visszajelzést egyelőre nem kaptak.
