Rossz kábel, beszorult fakocka – Átok ül a hármas metró ajtóin

Lokál

Egy gyerekjáték bénította meg a reggeli forgalmat.

Ahogy azt az Index megírta, ma reggel le kellett szállítani az utasokat a Pöttyös utcai megállónál, mert ismét nem működött az ajtóvisszajelző lámpa. Egy hónapja pontosan azért kellett kivonni az összes felújított szerelvényt, mert sorozatos hibák jelentkeztek az ajtónyitásnál: az ajtók funkcionáltak, csak éppen a vezetőnek nem mutatta a rendszer, hogy beszorult-e valami a két ajtó közé záráskor, ez pedig elég nagy gond az utasbiztonság szempontjából.

Az ajtókkal kapcsolatos hibák annak ellenére jelentkeztek, hogy a szerelvények átmentek minden kötelező tesztelésen, vizsgálaton, amiért nemcsak a Metrowagonmas felelt, hanem a BKV és a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) is, amely „független megfelelőségértékelő” szervezetként vett részt a munkálatokban. Megkerestük Szabó Tivadart, a KTI tanúsítási igazgatóját, hogy milyen hibákat sikerült azonosítani az első tesztüzem ideje alatt. Szabó arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ajtónyitási meghibásodás nem fordult elő egyszer sem. Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a prototípus próbái alatt „kilométer-centrikus” szemlélet uralkodott, amelynek következtében kevés figyelmet fordítottak például az ajtók működésére.

Pedig az engedéllyel forgalomba állított kocsik a legtöbbször ajtóhibát produkáltak, olyan eset is volt, amikor a szerelvénybe ragadt utasoknak puszta kézzel kellett kifeszíteni az ajtót a kijutáshoz. Mindenesetre az ismételt tesztek és vizsgálatok után kiderült, hogy egyetlen kábel okozta a sorozatos meghibásodásokat. „Egy metrókocsiban 15 kilométer optikai kábel van beszerelve, és két szálat valahogy sikerült rosszul összedugni, ez okozta a metrókocsik ajtónyitási problémáit” – mondta akkor Tarlós István, amin egyből leakadtak a szakértők. „Minden vonaton rosszul dugták össze a kábeleket? Minden hiba ezért történt? Eddig nem arról volt szó, hogy különféle hibák voltak? A kétoldali ajtónyitásnak is ez volt az oka? El tudja ezt hinni valaki?” – fakadt ki a Népszavának egy szakember, és Bíró is kétkedve fogadta ezt az indoklást, hiszen egymástól teljesen különböző meghibásodások jelentkeztek, amelyeknek nyilván más-más okai voltak.

false

 

Fotó: MTI

Mindenesetre egy hónapra eltűntek a forgalomból a kocsik. Megkérdeztük a KTI-t azzal kapcsolatban, hogy mi a garancia arra, hogy ezúttal a forgalomba állás után nem fordulnak elő olyan meghibásodások, mint korábban. Az intézet tájékoztatása szerint az orosz fél ennek érdekében „számos technológiai és minőségi változtatást hajtott végre”, ami remélhetőleg valóban minőségi változást hoz, mondjuk nem kell attól félni, hogy indokolatlanul nyílik vagy zárul az ajtó, esetleg a vezető nem látja, ha épp odacsukott valakit.

Július 18-án újra zöld jelzést kaptak a kocsik, és fokozatosan elkezdték azok forgalomba történő visszaállítását. Hétfőn egyébként kiderült, hogy a szerelvények biztonságát 25 orosz mérnök figyeli a teljes üzemidő alatt, és kiemelt figyelmet fordítanak az ajtók működésére. Ehhez képest alig egy nappal később totál leblokkolt az egyik jármű a korábban említett ajtóhiba miatt. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója sietve közölte az Indexszel, hogy azonnal a telephelyre szállították a kocsit, ahol a szupercsapat megvizsgálja a frissen engedélyeztetett szerelvényt; „lehet, hogy csak egy LED égett ki” – mondta ma reggel Bolla, indokolva azt, hogy miért nem jelzett a rendszer semmit az ajtókról a vezetőnek. Pár órával később meg is találták a hiba forrását, és az ok hasonlóan vicces ahhoz a korábbi indokláshoz, miszerint két kábelt rosszul dugtak be: egy fakocka szorult az ajtó alá, aminek következtében nem jött jelzés az ajtók állapotáról.

„Az elsődleges vizsgálatok kimutatták, hogy a vonat egyik ajtaja alá egy idegen tárgy (fakocka) került, ennek következtében szorult meg az ajtó, ezért nem volt a vezető számára visszajelzés az ajtók zárt állapotáról. A védelmi rendszer jól működött, hiszen a vezető számára nem érzékelhető eseményről adott fontos információt, ezzel is támogatva a biztonságos közlekedést.

Fontos hangsúlyozni, hogy az említett eset az utasbiztonságot nem veszélyeztette.

A szerelvény az idegen test eltávolítása óta hibamentesen, jól működik, átvizsgálás után pedig újra forgalomba állhat” – áll a BKV mai közleményében.

Azért jó lenne, ha sikerülne legalább egy hétig hibamentesen közlekedni a „felújított” szerelvényekkel, ha már 69 milliárdba kerültek.

false

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.