Rossz kábel, beszorult fakocka – Átok ül a hármas metró ajtóin

Lokál

Egy gyerekjáték bénította meg a reggeli forgalmat.

Ahogy azt az Index megírta, ma reggel le kellett szállítani az utasokat a Pöttyös utcai megállónál, mert ismét nem működött az ajtóvisszajelző lámpa. Egy hónapja pontosan azért kellett kivonni az összes felújított szerelvényt, mert sorozatos hibák jelentkeztek az ajtónyitásnál: az ajtók funkcionáltak, csak éppen a vezetőnek nem mutatta a rendszer, hogy beszorult-e valami a két ajtó közé záráskor, ez pedig elég nagy gond az utasbiztonság szempontjából.

Az ajtókkal kapcsolatos hibák annak ellenére jelentkeztek, hogy a szerelvények átmentek minden kötelező tesztelésen, vizsgálaton, amiért nemcsak a Metrowagonmas felelt, hanem a BKV és a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) is, amely „független megfelelőségértékelő” szervezetként vett részt a munkálatokban. Megkerestük Szabó Tivadart, a KTI tanúsítási igazgatóját, hogy milyen hibákat sikerült azonosítani az első tesztüzem ideje alatt. Szabó arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ajtónyitási meghibásodás nem fordult elő egyszer sem. Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a prototípus próbái alatt „kilométer-centrikus” szemlélet uralkodott, amelynek következtében kevés figyelmet fordítottak például az ajtók működésére.

Pedig az engedéllyel forgalomba állított kocsik a legtöbbször ajtóhibát produkáltak, olyan eset is volt, amikor a szerelvénybe ragadt utasoknak puszta kézzel kellett kifeszíteni az ajtót a kijutáshoz. Mindenesetre az ismételt tesztek és vizsgálatok után kiderült, hogy egyetlen kábel okozta a sorozatos meghibásodásokat. „Egy metrókocsiban 15 kilométer optikai kábel van beszerelve, és két szálat valahogy sikerült rosszul összedugni, ez okozta a metrókocsik ajtónyitási problémáit” – mondta akkor Tarlós István, amin egyből leakadtak a szakértők. „Minden vonaton rosszul dugták össze a kábeleket? Minden hiba ezért történt? Eddig nem arról volt szó, hogy különféle hibák voltak? A kétoldali ajtónyitásnak is ez volt az oka? El tudja ezt hinni valaki?” – fakadt ki a Népszavának egy szakember, és Bíró is kétkedve fogadta ezt az indoklást, hiszen egymástól teljesen különböző meghibásodások jelentkeztek, amelyeknek nyilván más-más okai voltak.

false

 

Fotó: MTI

Mindenesetre egy hónapra eltűntek a forgalomból a kocsik. Megkérdeztük a KTI-t azzal kapcsolatban, hogy mi a garancia arra, hogy ezúttal a forgalomba állás után nem fordulnak elő olyan meghibásodások, mint korábban. Az intézet tájékoztatása szerint az orosz fél ennek érdekében „számos technológiai és minőségi változtatást hajtott végre”, ami remélhetőleg valóban minőségi változást hoz, mondjuk nem kell attól félni, hogy indokolatlanul nyílik vagy zárul az ajtó, esetleg a vezető nem látja, ha épp odacsukott valakit.

Július 18-án újra zöld jelzést kaptak a kocsik, és fokozatosan elkezdték azok forgalomba történő visszaállítását. Hétfőn egyébként kiderült, hogy a szerelvények biztonságát 25 orosz mérnök figyeli a teljes üzemidő alatt, és kiemelt figyelmet fordítanak az ajtók működésére. Ehhez képest alig egy nappal később totál leblokkolt az egyik jármű a korábban említett ajtóhiba miatt. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója sietve közölte az Indexszel, hogy azonnal a telephelyre szállították a kocsit, ahol a szupercsapat megvizsgálja a frissen engedélyeztetett szerelvényt; „lehet, hogy csak egy LED égett ki” – mondta ma reggel Bolla, indokolva azt, hogy miért nem jelzett a rendszer semmit az ajtókról a vezetőnek. Pár órával később meg is találták a hiba forrását, és az ok hasonlóan vicces ahhoz a korábbi indokláshoz, miszerint két kábelt rosszul dugtak be: egy fakocka szorult az ajtó alá, aminek következtében nem jött jelzés az ajtók állapotáról.

„Az elsődleges vizsgálatok kimutatták, hogy a vonat egyik ajtaja alá egy idegen tárgy (fakocka) került, ennek következtében szorult meg az ajtó, ezért nem volt a vezető számára visszajelzés az ajtók zárt állapotáról. A védelmi rendszer jól működött, hiszen a vezető számára nem érzékelhető eseményről adott fontos információt, ezzel is támogatva a biztonságos közlekedést.

Fontos hangsúlyozni, hogy az említett eset az utasbiztonságot nem veszélyeztette.

A szerelvény az idegen test eltávolítása óta hibamentesen, jól működik, átvizsgálás után pedig újra forgalomba állhat” – áll a BKV mai közleményében.

Azért jó lenne, ha sikerülne legalább egy hétig hibamentesen közlekedni a „felújított” szerelvényekkel, ha már 69 milliárdba kerültek.

false

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.