Díszkivilágítás Budapesten - "Az alakzatok könnyen értelmezhetősége"

Lokál

Az ünnepi díszkivilágítás a kilencvenes évek óta hivatott valamiféle karácsonyi hangulatot varázsolni az utcákra. A főváros és a kerületek egyénileg alakítják ki Budapest ünnepi arculatát, ami így a legkevésbé sem egységes.

December elejétől úton-útfélen a világító hópelyhekkel, csillagokkal, angyalokkal, helyenként értelmezhetetlen alakzatokkal megyünk szembe. Vannak köztük ízléses darabok, például a fákon kanyargó fényfüzérek, de úgy tűnik, ez kevés az ünnepi hangulathoz. Mintha néhány kerület arra utazna, hogy olyan fényárt teremtsen, amihez képest Las Vegas is légópincének látszik. Például a XI. kerületben, a Gellért tértől a Feneketlen tóig kellő hangulatot árasztanának a világító fák, de az illetékesek szerint nincs karácsony túlzás nélkül, ezért a Bartók Béla utat teleaggatták bazi nagy világító hópelyhekkel is. Az összhatás a Gellért téren lévő, lámpaoszlopokra erősített "szikrázó tűzijáték" motívumokkal teljesedik ki.

false

 

Fotó: Legát Anna Franciska

Félre ne értse senki, jó dolog az ünnepi kivilágítás, de az eltérő "dizájn", a túlzásba vitt fényorgia láttán felvetődik a kérdés, hogy megéri-e több tízmilliót költeni az efféle összhatásért? A kerületek nem egyeztetnek egymással, senkit nem érdekel, hogy az utca túloldalán, ha az éppen másik kerületben van, eltérő stílusú motívumok jelennek meg.

Minden önkormányzat külön költségvetésből és különböző módon valósítja meg a kivilágítást. Bizonyos részekért a főváros felelős, például a Városháza parkért, az Andrássy útért az Oktogonig vagy a Nagymező utcáért. Ami azon túl van, mások biznisze. A Narancs által megkérdezett önkormányzatok közül egyedül az V. kerület árnyalta a mindenki csak a saját portája előtt söpörjön mentalitást.

"A Szent István körút egyik oldalát a XIII. kerület, a másik oldalát az V. kerület világítja ki, azonban a 2015-ös arculatváltás miatt szeretnénk egyeztetést kezdeményezni a szomszédos önkormányzatokkal és a fővárossal is, hogy még inkább a lakók megelégedésére, a világörökségi területekhez méltó díszkivilágítást alakítsunk ki" - írta a sajtósuk. Milyen kár, hogy csak most jutott az eszükbe.

Az éj leple alatt

A fővárosi díszkivilágítás nagyhalának az ötvenszázalékos fővárosi tulajdonban lévő Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) számít a kezdetektől fogva. A cég az idén mintegy 900 díszítőelemet ésközel 30 kmfényfüzért helyezett el csak a főváros megrendelésére, de ezenkívül tizenhat kerületben is elnyerték a kivitelezés jogát. (Ez nem azt jelenti, hogy csak tizenhat önkormányzat rendelt díszkivilágítást, csak nem mindenhol a BDK a kerület szerződéses partnere.)

"Elmondható, hogy kollégáim végezték el a főváros karácsonyi díszbe öltöztetésének oroszlánrészét - mondta lapunknak Pap Zoltán, a BDK ügyvezetője, majd büszkén hozzátette: - Ez bőven ezer feletti dísz felhelyezését és mintegy negyven kilométer fényfüzér feltekerését jelenti, tehát a munkában részt vevő kollégák mintegy egy kilométernyi füzért helyeztek fel a fákra fejenként."

false

 

Fotó: Legát Anna Franciska

Paptól megtudhattuk azt is, hogy a díszkivilágításnál is fontos az energiatakarékosság, ezért 2011 óta a főváros által megrendelt területeken mindenhol LED-es fényfüzéreket tesznek fel, aminek jótékony hatása, hogy a világítás beépített teljesítménye ezzel a korábbi mintegy 240 kW-hoz képest mindössze 89 kW. Ezáltal az említett területek ünnepi áramköltsége alig haladja meg az egymillió forintot. A főváros korábban csak bérelte a díszeket évi60 millió forintért, de a két éve legyártott új díszeket a BDK Kft. megvásárolta. Pap szerint ez a korábbi gyakorlathoz képest olcsóbb megoldás: a füzéreket két évig, a díszeket négy évig lehet használni, és ez négy év alatt százmillió forintos megtakarítást eredményez a fővárosnak.

Milliós ragyogás

Ami a kerületeket illeti, a belvárosiak sokkal többet költenek az ünnepi fényekre, mint a külsők. A rekorder az V. kerület bruttó hatvanmillió forinttal, ehhez képest bagatell Erzsébetváros kb. tizenkét milliója, nem beszélve Csepel vagy Budafok-Tétény 6-7 milliójáról - persze itt sokkal szerényebb is a díszkivilágítás. Ahogy már szó volt róla, teljesen eltérő, ki mondja, hogy milyen dísz kell, és hová. Például az V. kerületben a díszek stílusáról és műszaki paramétereiről a Főépítész Iroda egyeztet a kerület vezetésével. Zalka Szilvia, a kerület sajtósa elmondta, hogy a formák kiválasztásánál szempont volt az alakzatok könnyen értelmezhetősége, hiszen a kerületben lévő karácsonyi vásárokra rengeteg gyerek látogat el. Az elmúlt években nem változtattak a díszeken, jövőre tervezik a karácsonyi kivilágítási motívumok átdolgozását, mert az égők nagy része addigra öregedik el. Csepelen viszont a kerület vezetőinek javaslatai alapján a képviselő-testület dönt az ünnepi fényekről.

false

 

Fotó: Narancs

Sok olyan kerület van, ahol már az évek óta meglévő díszek kerülnek a lámpaoszlopokra, illetve a fákra, de akad olyan is, amely nem volt elégedett a tavalyi arculatával. Ilyen a VII. kerület, ahol idén az önkormányzat kérésének megfelelően az elmúlt évhez képest több díszt és szebb "Boldog ünnepeket kíván Erzsébetváros" feliratot rendeltek.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.