Békés tüntetésnek indult, rendőrattak lett belőle

Lokál

Újabb beszámoló a Városligetből.

Fél hat előtt vette kezdetét a Ligetvédők ma hipp-hopp megszervezett tüntetése. A rövid idő ellenére több százan gyűltek össze a Kertem bejárata előtt.

Először Bródy János énekelt, szólt a dal, hogy „ezek bizony ugyanazok”, meg hogy „nyílik még a sárga rózsa”, és „ne vágj ki minden fát”.

Két dal között zúgott a „Nem adjuk a Ligetet”, majd Galkó Balázs szavalt és szavaltatott József Attilát. Lányi András filozófus ezt követően elmesélte, hogy Lázár Jánosnak most sikerült a napokban egy májusi levelére válaszolnia, amelyben felvilágosította, hogy tudhatná, minden korszak kijelöli a Liget funkcióját, ők is csak ezt teszik. Lányi szerint ezzel a lenini útra lépett a kormány, kijelöli, múzeumi negyed vagy Disneyland lesz a Liget helyén, pedig József nádor anno jól kijelölte a Városliget „feladatát”, legyen liget a városban. Lányi hisz abban, hogy ez a harc még csak most kezdődik.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A konferanszié szerepét ezúttal Puzsér Róbert vette magára, aki hangsúlyozta, sok éve már, hogy elhittük, a Liget nem a miénk, pedig a Liget a mi közös kertünk. Erre nem teljesen váratlanul fel-felzúgott a „Legyen a Liget a kertem!”. Majd Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hangsúlyozta, hogy a Greenpeace június 30-án készíttetett reprezentatív felmérése szerint a budapestiek több mint 80 százaléka nem akarja, hogy beépítsék a Ligetet.

Garay Klára ligetvédő azt hangsúlyozta nagy taps mellett, hogy addig fogunk Gandhi módjára csendesen üldögélni, meditálni, időnként verselni, zenélni, amíg nem lesz jobb az állam, kivárjuk.

TGM beszédében elmondta, hogy épp kultúrát akarnak csinálni azoknak, akik erre így nem kíváncsiak. TGM keményen szólt, szkínhed kormányról beszélt, a köztársaság elvételéről.

A felszólalás után jött a „Szabadságot akarunk!”, majd Schmidt Hajnalka, a Greenpeace vezetője beszéde közben egyszer csak az egyik kapun kifelé tartó kopaszok mellett a civilek megpróbáltak benyomulni a bevett területre. Ezután folyamatos ostrom kezdődött több oldalon.

S jöttek a rohamrendőrök…

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.