Bontják a Magyar Rádió székházának atombunker stúdióját

  • narancs.hu
  • 2025. február 15.

Lokál

Az objektumot az ötvenes évek elején építették, aztán húzták fel köré a Rádió épületét. Most 300 milliárdból diáknegyed épül a helyén.

Megkezdődött a Magyar Rádió székházában található atombunker bontása a Józsefvárosban. Az objektumot még 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen sugározni rádióadást. A területen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül.

A 8. kerületi bunker építését Rákosi Mátyás rendelte el, az objektum mindössze hat hét alatt készült el – írja a Józsefváros újság nyomán a Telex. A lap fotókat is közölt a szomorú látványról. A bunker különlegessége, hogy nem a föld alatt helyezkedik el, az Esterházy-palota mellé épült, később a Magyar Rádió székházát építették köré, ennek az udvaráról lehetett bejutni. Az objektumnak volt egy titkos, csak kifelé nyíló kijárata is, ami a Pollack Mihály tér egyik csatornafedelénél végződött.

 
A székházat már lebontották, a képen látható fehér burkolatú épületrész mögött rejtőzött az atombunker, amelynek bontása most megkezdődött
Fotó: MTI/Soós Lajos
 

A betonkocka a földszinttől a második emeletig emelkedett, a falai 3 méter vastagok voltak. A három zsilipajtó több kisebb helyiséget takart, amikből négyet stúdiónak alakítottak ki, önálló villany- és vízellátással, légkeverő és légtisztító berendezéssel.

A bunkerből soha nem sugároztak adást, de a Józsefváros újság szerint a Kádár-rendszerben évente kétszer ellenőrizték, hogy minden jól működik-e benne, hátha egyszer használni kell.

 

Az objektum köré az 1960-as években húzták fel a Magyar Rádió épületét. A bunker valójában soha nem töltötte be funkcióját, de a 2010-es években felmerült, hogy a Magyar Rádió munkatársait innen hallgatta le az állambiztonság. Az MTVA egy korábbi riportjában megszólaló történész, Zinner Tibor szerint ennek van valóságalapja. Az épületet egy ideig irattárként is használták.

A területen most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül, ami korábban tiltakozást is váltott ki, sokan nehezményezték, hogy a Magyar Rádió történelmi épületeit lebontják. A helyi lakók tiltakozása ellenére 2024 szeptemberében megindult a bontás, ennek a folyamatnak esett most áldozatául az atombunker. A rádió régi épületeinek helyén 300 milliárd forintból épül új diáknegyed.

A Magyar Rádió Pagodájának bontása különösen sokaknak fájt:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.