Pagoda a Bródy Sándor utcában

Az elsodort pavilon

Lokál

Bontják a Magyar Rádió egykori épületeit, kell a hely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának. A bontás áldozatai közt van a Magyar Rádió Pagodának nevezett fogadócsarnoka is, pedig meg lehetett volna menteni.

 

Egy 2020-as kormánydöntés következtében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mintegy két évtizedes használat után sorsára hagyta a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai campusát, hogy a főváros egyik legértékesebb területére, a Palotanegyedbe, a Múzeumkert mögötti tömbbe költözzék. Arra a területre, amelyet 1928 óta használt a Magyar Rádió, akkor épült ugyanis a világ első stúdióépülete a Bródy Sándor utca 5–7. alatti ház udvarán. A Stúdiópalotának nevezett épület tervezője, Gerlóczy Gedeon a házat is átalakította, és összekötötte a kettőt. Az udvarban 1949-ben készült el a formája miatt Pagodának nevezett pavilon, amely a későbbiekben szellemi horgonypont lett a Magyar Rádió újabb épületekkel bővülő labirintusában.

A Pázmány új campusára már 2021-ben kiírták a tervpályázatot, amely azonban nem volt maradéktalanul sikeres: az első helyezett és megvalósításra javasolt KÖZTI terve után csak megosztott harmadik díjakat osztottak ki. Az indulók többsége kortárs homlokzatokkal próbálkozott, de olyan iroda is akadt, amely megtartotta volna az ott álló épületeket. Az egyetem illetékeseinek egyértelműen a KÖZTI és a Hamburg C Kft. által javasolt, elegánsan konzervatív téglaarchitektúra tetszett, és ezzel nem is lenne baj. A Palotanegyedben kezdődő építkezésnek viszont az az ára, hogy a Magyar Rádió egykori épületeinek nagyobb részét le kell bontani. Az elmúlt évtizedben hozzáedződhettünk, hogy az efféle kormányprojektek általában azonos forgatókönyv szerint zajlanak, mégis lehetetlen megszokni azt a radikális lényegre törést, amellyel a pillanatnyi kultúrpolitika e bontásokkal mintha az épületekhez köthető szellemi tartalmat is irtani akarná.

A Magyar Rádió épületét az 1956-os események tették történelmivé, de a forradalom említése nélkül is a jelenlegi rendszert jelképezi, hogy a közszolgálati média hajdani fellegvárának helyére, a belváros kellős közepére ingyen költözhet be egy egyházi egyetem. És ezért nem nagy ár a világszínvonalú stúdiók, becses építészeti kuriózumok bontása. Az új stílus innentől tényleg csak másodlagos, ízlés és korszellem dolga.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.