helyrajzi szám

Cápa  

Lokál

A Cápa maga volt a megtestesült modern építészet.

Az 1960-as évek elején fogadta el a kormány azt az úgynevezett regionális tervet, amely alapjaiban változtatta meg a Balaton és vele együtt a hazai üdülőhelyek addigi arculatát. A terv nyomán új strandok, üdülők, kikötők és vendéglátóhelyek létesültek, szerencsére a sok silány kóceráj mellett jó néhány olyan is felépülhetett, amelyekre büszkék lehettünk. Polónyi Károly tihanyi motelje (1959), Földesi Lajos siófoki Vénusz szállója (1961) vagy Callmeyer Ferenc badacsonyi Tátika vendéglője (1962) mellett ebbe a sorba illik – igaz, nem a Balatonnál – Makovecz Imre korai, 1964-es épülete, a Cápa vendéglő, amely a 7-es út mentén, Velence és Gárdony hatá­rán áll.

Akkor még szó sem volt autópályáról, tehát az üzemeltetők okkal gondolhatták, hogy a különleges épület elsősorban az autósok igényeit fogja kielégíteni. Erre utal az is, hogy első osztályú étteremként tartották nyilván, mondván, akinek autója van, ezt is meg tudja fizetni.

Noha a Cápa maga volt a megtestesült modern építészet, az étterem vezetése a hagyományos vendéglátást részesítette előnyben. A Fejér Megyei Hírlap 1964. július 31-én megjelent számából nem csak az derült ki, hogy a Cápának „át kellett élnie az első napok nehézségeit”, illetve a nyitást követő néhány hét alatt a személyzet „kissé begyakorolta magát”, és 11-féle étel közül lehet választani, például rántott és resztelt májat, paprikás csirkét, pecsenyekacsát. A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy hétköznapokon mintegy 600, a hétvégi napokon pedig 1000–1200 vendég kereste fel az éttermet, s ahogyan azt Beke László, a bolt vezetője nyilatkozta, „Keletről és Nyugatról jött vendégek keverednek honfitársainkkal, akik negyed-, félórás megpihenés közben jó étvággyal étkeznek, s üdítőitalokat fogyasztanak”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.