helyrajzi szám

Cápa  

Lokál

A Cápa maga volt a megtestesült modern építészet.

Az 1960-as évek elején fogadta el a kormány azt az úgynevezett regionális tervet, amely alapjaiban változtatta meg a Balaton és vele együtt a hazai üdülőhelyek addigi arculatát. A terv nyomán új strandok, üdülők, kikötők és vendéglátóhelyek létesültek, szerencsére a sok silány kóceráj mellett jó néhány olyan is felépülhetett, amelyekre büszkék lehettünk. Polónyi Károly tihanyi motelje (1959), Földesi Lajos siófoki Vénusz szállója (1961) vagy Callmeyer Ferenc badacsonyi Tátika vendéglője (1962) mellett ebbe a sorba illik – igaz, nem a Balatonnál – Makovecz Imre korai, 1964-es épülete, a Cápa vendéglő, amely a 7-es út mentén, Velence és Gárdony hatá­rán áll.

Akkor még szó sem volt autópályáról, tehát az üzemeltetők okkal gondolhatták, hogy a különleges épület elsősorban az autósok igényeit fogja kielégíteni. Erre utal az is, hogy első osztályú étteremként tartották nyilván, mondván, akinek autója van, ezt is meg tudja fizetni.

Noha a Cápa maga volt a megtestesült modern építészet, az étterem vezetése a hagyományos vendéglátást részesítette előnyben. A Fejér Megyei Hírlap 1964. július 31-én megjelent számából nem csak az derült ki, hogy a Cápának „át kellett élnie az első napok nehézségeit”, illetve a nyitást követő néhány hét alatt a személyzet „kissé begyakorolta magát”, és 11-féle étel közül lehet választani, például rántott és resztelt májat, paprikás csirkét, pecsenyekacsát. A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy hétköznapokon mintegy 600, a hétvégi napokon pedig 1000–1200 vendég kereste fel az éttermet, s ahogyan azt Beke László, a bolt vezetője nyilatkozta, „Keletről és Nyugatról jött vendégek keverednek honfitársainkkal, akik negyed-, félórás megpihenés közben jó étvággyal étkeznek, s üdítőitalokat fogyasztanak”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.