helyrajzi szám

Cápa  

Lokál

A Cápa maga volt a megtestesült modern építészet.

Az 1960-as évek elején fogadta el a kormány azt az úgynevezett regionális tervet, amely alapjaiban változtatta meg a Balaton és vele együtt a hazai üdülőhelyek addigi arculatát. A terv nyomán új strandok, üdülők, kikötők és vendéglátóhelyek létesültek, szerencsére a sok silány kóceráj mellett jó néhány olyan is felépülhetett, amelyekre büszkék lehettünk. Polónyi Károly tihanyi motelje (1959), Földesi Lajos siófoki Vénusz szállója (1961) vagy Callmeyer Ferenc badacsonyi Tátika vendéglője (1962) mellett ebbe a sorba illik – igaz, nem a Balatonnál – Makovecz Imre korai, 1964-es épülete, a Cápa vendéglő, amely a 7-es út mentén, Velence és Gárdony hatá­rán áll.

Akkor még szó sem volt autópályáról, tehát az üzemeltetők okkal gondolhatták, hogy a különleges épület elsősorban az autósok igényeit fogja kielégíteni. Erre utal az is, hogy első osztályú étteremként tartották nyilván, mondván, akinek autója van, ezt is meg tudja fizetni.

Noha a Cápa maga volt a megtestesült modern építészet, az étterem vezetése a hagyományos vendéglátást részesítette előnyben. A Fejér Megyei Hírlap 1964. július 31-én megjelent számából nem csak az derült ki, hogy a Cápának „át kellett élnie az első napok nehézségeit”, illetve a nyitást követő néhány hét alatt a személyzet „kissé begyakorolta magát”, és 11-féle étel közül lehet választani, például rántott és resztelt májat, paprikás csirkét, pecsenyekacsát. A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy hétköznapokon mintegy 600, a hétvégi napokon pedig 1000–1200 vendég kereste fel az éttermet, s ahogyan azt Beke László, a bolt vezetője nyilatkozta, „Keletről és Nyugatról jött vendégek keverednek honfitársainkkal, akik negyed-, félórás megpihenés közben jó étvággyal étkeznek, s üdítőitalokat fogyasztanak”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.