Dés László és Udvaros Dorottya is Budapest díszpolgára lett

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. november 17.

Lokál

Megkezdődött a főváros egyesítésnek 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat.

Átadta Budapest díszpolgári címeit Karácsony Gergely főpolgármester a főváros napja alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen, ezzel egyben megkezdődött a Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából rendezett, két éven át tartó ünnepségsorozat is.

Díszpolgári címet kapott:

  • Dés László zeneszerző, előadóművész,
  • Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó főszerkesztője,
  • Hajdu László nyugalmazott XV. kerületi polgármester, volt országgyűlési képviselő,
  • Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja,
  • Ürge-Vorsatz Diana, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett fizikus, a környezeti- és környezetmérnöki tudományok doktora,
  • valamint Závada Pál író.

A kitüntetés posztumusz díjazottja Nagy Bálint Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, valamint Setét Jenő Raoul Wallenberg-díjas emberjogi aktivista, civil jogvédő.

Karácsony Gergely a díjazottakról szólva elmondta, ők „Budapest szebbik és jobbik arca, Budapest színe és java. Sokszíne és legjava”. A főpolgármester az ünnepségen kijelentette: ragaszkodunk ahhoz, hogy ennek a városnak a nagyszerűségét a sokszínűsége adja és ahhoz a hitünkhöz, hogy nekünk, akik „hiszünk az emberségben, az emberiességben, a méltányosságban, a civil kurázsiban, a szolidaritásban, van egy jobb történetünk. És itt, Budapesten ennek a történetnek a jegyében rendezzük be az életünket.”

Závada Pál a díjazottak nevében mondott beszédében úgy fogalmazott: temérdek dolog miatt lehetünk büszkék budapestiként, de mégsem tehetünk úgy, mintha ez a bizonyos sokféleség korszakról korszakra valami kiegyensúlyozott harmóniában, a maga természetes sokszínűségében, feszültség nélkül tenyészett volna, békésen, egymás mellett élve. Az író szerint a Budapest-történet sem beszélhető el értékválasztás nélkül, ha igazi európai fővárosban akarunk élni, nem pedig ismét valami hagymázas rémálom kellős közepén.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.