Egy korszak véget ért: leszerelték az utolsó nyilvános telefonfülkét Csehországban

  • narancs.hu
  • 2021. június 18.

Lokál

Tavaly év végén még 1150 nyilvános telefonfülke működött az országban. 

A Prágától mintegy ötven kilométerre délnyugatra fekvő Hlubine település központjában csütörtökön megszüntették és eltávolították a helyéről az utolsó nyilvános telefonfülkét, amely még rá volt kapcsolva az országos telefonhálózatra.  

"Az utolsó beszélgetés ezen a telefonkészüléken már több mint két éve zajlott le" - mondta Jan Hruska, az O2 telefontársaság műszaki igazgatója újságíróknak.

Miután a cseh távközlési hivatal tavaly ősszel úgy döntött, hogy 2021-ben az állam már nem fogja támogatni a nyilvános telefonfülkék üzemeltetését, azok tulajdonosa és a szolgáltatást bebiztosító O2 cég bejelentette: januártól kezdve fokozatosan felszámolja az összes még működő nyilvános telefonfülkéjét. Az O2 cég kimutatása szerint a tavalyi év végén 1150 nyilvános telefonfülke működött Csehországban, többségük a kevesebb mint 200 lakosú településeken. Az állam minden egyes nyilvános telefonállomás működtetéséért évente 9000 koronát (kb. 120 000 forint) fizetett a szolgáltatónak.

A mintegy 150 lakosú Hlubine központjában álló telefonfülke volt az utolsó, amelyet az O2 emberei leszereltek és eltávolítottak a helyéről. Petr Boukal, Hlubine polgármestere bejelentette: az utolsó csehországi telefonfülke helyét emléklappal jelölik meg.

A cég már 2019-ben megszüntetett 2750 nyilvános telefonállomást, amelyeket állami támogatás nélkül kereskedelmi alapon működtetett. A nyilvános telefonállomások kihasználtsága a mobiltelefonok megjelenésével és elterjedésével minimálissá vált. Húsz éve, az ezredfordulón, amikor a lakosság körében még nem volt általános a mobiltelefon, több mint 30 ezer nyilvános telefonfülke működött Csehországban. Az első nyilvános telefont 1911-ben szerelték fel Prágában az Óvárosi téren.

Számos helyen a régi telefonfülkéket nyilvános "könyvtárakká" alakították át. Működésük egyszerű: akinek felesleges könyvei vannak, elhelyezheti őket a fülkében kialakított polcokon. Az érdeklődők onnan elvihetik, esetleg kölcsönözhetik. A sajtó szerint az ötlet bevált, országszerte már több száz hasonló nyilvános könyvbódé működik sikeresen.

Címlapképünk illusztráció.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.