Elbonthatják a Márványmenyasszony épületét is

  • narancs.hu
  • 2021. január 9.

Lokál

A legendás budai étterem épületére részleges bontási engedélyt kért az új tulaj.  

Részleges bontási engedélyt kértek a legendás budai étterem, a Márványmenyasszony épületére - írja a 24.hu

A hírről az I. kerületi Önkormányzat lapja, a Várnegyed december 17-i száma számolt be először, amely azt írta, az 1793-ban, egy szőlősgazda által borkimérésként alapított patinás étterem épületére is lebontás várhat.

A lap megszólaltatta az I. kerület főépítészét, Csány Évát, akinek beszámolója szerint az új tulajdonosok 2020 végén keresték meg őt egy egyeztetésre, majd a kerületi kormányhivatalnál benyújtották az engedélykérelmüket az épület bontására, amire meg is volt minden joguk, hiszen

a Márvány utca 6. nem élvez védettséget, a műemléki feltételeknek formailag nem felel meg, bontási tilalommal pedig épp ezért nem is ellátható.

Az étterem a nevét jó eséllyel a Várszínházban 1836-ban debütált Zampa, a Márványmenyasszony című operáról kapta, és már a XIX. század első felében neves vendégei voltak, itt tartották Széchenyi István és Wesselényi Miklós lakodalmát is. A szocializmus idején az étterem a Gundelnél egy fokkal olcsóbb alternatívát kínált a külföldieknek, a  rendszerváltás után pedig privatizálták, majd az épület három tulajdonosváltás után 2020 őszére eljutott a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft.-hez.

Bár a hivatalos iratok szerint a cég tulajdonjogát máig nem jegyezték be, a tulajdonosváltással párhuzamosan az étterem bezárta a kapuit, Csány Éva pedig arról beszélt a kerületi lapnak, hogy az igazságügyi szakértővel alátámasztott vélemény szerint az udvarban lévő idős fák – köztük a hírességeket is látott gesztenyék – életveszélyesek, így mindegyiket ki kell vágni.

 
Gesztenyefák az udvaron
Facebook/Márványmenyasszony Étterem
 

A kerületi főépítész hozzátette: igyekeznek meggyőzni a gazdát arról, hogy legalább az utcafrontot tartsa meg, így a földszint megmaradhatna jelenlegi formájában, felette pedig új emeletek épülhetnek.

A 24.hu most azt írja, a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához eljuttatott bontási engedélykérés csak részleges bontásról szólt, erről december 23-án döntés is született, így a munkák akár már 2021-ben elindulhatnak.

A bontási engedélyt kérő céget 1997-ben alapították, egyik tulajdonosa Apáthy Zoltán Endre, akihez számtalan cég kötődik, köztük az Árgus-Security nevű vagyonvédelmi cég, a hitelekkel, vevőkövetelésekkel, illetve lízinggel is foglalkozó City Leasing  & Faktor, a Csarnok téri trafóházzal semmiféle kapcsolatot fenntartani nem kívánó, a Csarnok teret a városszövetbe vágott sebbé változtató Meininger Hotelt építő Bedori Investment Kft., a Hídépítő-csoport teljes egésze (Hídépítő, A-Híd, I-híd, K-Híd, M-híd), illetve a Lajvér Borászat. Apáthy korábban pedig a MoM Leroy ügyvezetője is volt, így kapcsolatban állhatott a az elmúlt három évtizedben számtalan sikeres éttermet – köztük a Leroy-t –, illetve szórakozóhelyet életre hívó Lefkovics Györggyel, aki többek közt a Belvárost korábban vezető Rogán Antal tevékenységétől sem függetlenül vált a magyar vendéglátás megkerülhetetlen alakjává. 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.