Elbonthatják a Márványmenyasszony épületét is

  • narancs.hu
  • 2021. január 9.

Lokál

A legendás budai étterem épületére részleges bontási engedélyt kért az új tulaj.  

Részleges bontási engedélyt kértek a legendás budai étterem, a Márványmenyasszony épületére - írja a 24.hu

A hírről az I. kerületi Önkormányzat lapja, a Várnegyed december 17-i száma számolt be először, amely azt írta, az 1793-ban, egy szőlősgazda által borkimérésként alapított patinás étterem épületére is lebontás várhat.

A lap megszólaltatta az I. kerület főépítészét, Csány Évát, akinek beszámolója szerint az új tulajdonosok 2020 végén keresték meg őt egy egyeztetésre, majd a kerületi kormányhivatalnál benyújtották az engedélykérelmüket az épület bontására, amire meg is volt minden joguk, hiszen

a Márvány utca 6. nem élvez védettséget, a műemléki feltételeknek formailag nem felel meg, bontási tilalommal pedig épp ezért nem is ellátható.

Az étterem a nevét jó eséllyel a Várszínházban 1836-ban debütált Zampa, a Márványmenyasszony című operáról kapta, és már a XIX. század első felében neves vendégei voltak, itt tartották Széchenyi István és Wesselényi Miklós lakodalmát is. A szocializmus idején az étterem a Gundelnél egy fokkal olcsóbb alternatívát kínált a külföldieknek, a  rendszerváltás után pedig privatizálták, majd az épület három tulajdonosváltás után 2020 őszére eljutott a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft.-hez.

Bár a hivatalos iratok szerint a cég tulajdonjogát máig nem jegyezték be, a tulajdonosváltással párhuzamosan az étterem bezárta a kapuit, Csány Éva pedig arról beszélt a kerületi lapnak, hogy az igazságügyi szakértővel alátámasztott vélemény szerint az udvarban lévő idős fák – köztük a hírességeket is látott gesztenyék – életveszélyesek, így mindegyiket ki kell vágni.

 
Gesztenyefák az udvaron
Facebook/Márványmenyasszony Étterem
 

A kerületi főépítész hozzátette: igyekeznek meggyőzni a gazdát arról, hogy legalább az utcafrontot tartsa meg, így a földszint megmaradhatna jelenlegi formájában, felette pedig új emeletek épülhetnek.

A 24.hu most azt írja, a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához eljuttatott bontási engedélykérés csak részleges bontásról szólt, erről december 23-án döntés is született, így a munkák akár már 2021-ben elindulhatnak.

A bontási engedélyt kérő céget 1997-ben alapították, egyik tulajdonosa Apáthy Zoltán Endre, akihez számtalan cég kötődik, köztük az Árgus-Security nevű vagyonvédelmi cég, a hitelekkel, vevőkövetelésekkel, illetve lízinggel is foglalkozó City Leasing  & Faktor, a Csarnok téri trafóházzal semmiféle kapcsolatot fenntartani nem kívánó, a Csarnok teret a városszövetbe vágott sebbé változtató Meininger Hotelt építő Bedori Investment Kft., a Hídépítő-csoport teljes egésze (Hídépítő, A-Híd, I-híd, K-Híd, M-híd), illetve a Lajvér Borászat. Apáthy korábban pedig a MoM Leroy ügyvezetője is volt, így kapcsolatban állhatott a az elmúlt három évtizedben számtalan sikeres éttermet – köztük a Leroy-t –, illetve szórakozóhelyet életre hívó Lefkovics Györggyel, aki többek közt a Belvárost korábban vezető Rogán Antal tevékenységétől sem függetlenül vált a magyar vendéglátás megkerülhetetlen alakjává. 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.