Elbonthatják a Márványmenyasszony épületét is

  • narancs.hu
  • 2021. január 9.

Lokál

A legendás budai étterem épületére részleges bontási engedélyt kért az új tulaj.  

Részleges bontási engedélyt kértek a legendás budai étterem, a Márványmenyasszony épületére - írja a 24.hu

A hírről az I. kerületi Önkormányzat lapja, a Várnegyed december 17-i száma számolt be először, amely azt írta, az 1793-ban, egy szőlősgazda által borkimérésként alapított patinás étterem épületére is lebontás várhat.

A lap megszólaltatta az I. kerület főépítészét, Csány Évát, akinek beszámolója szerint az új tulajdonosok 2020 végén keresték meg őt egy egyeztetésre, majd a kerületi kormányhivatalnál benyújtották az engedélykérelmüket az épület bontására, amire meg is volt minden joguk, hiszen

a Márvány utca 6. nem élvez védettséget, a műemléki feltételeknek formailag nem felel meg, bontási tilalommal pedig épp ezért nem is ellátható.

Az étterem a nevét jó eséllyel a Várszínházban 1836-ban debütált Zampa, a Márványmenyasszony című operáról kapta, és már a XIX. század első felében neves vendégei voltak, itt tartották Széchenyi István és Wesselényi Miklós lakodalmát is. A szocializmus idején az étterem a Gundelnél egy fokkal olcsóbb alternatívát kínált a külföldieknek, a  rendszerváltás után pedig privatizálták, majd az épület három tulajdonosváltás után 2020 őszére eljutott a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft.-hez.

Bár a hivatalos iratok szerint a cég tulajdonjogát máig nem jegyezték be, a tulajdonosváltással párhuzamosan az étterem bezárta a kapuit, Csány Éva pedig arról beszélt a kerületi lapnak, hogy az igazságügyi szakértővel alátámasztott vélemény szerint az udvarban lévő idős fák – köztük a hírességeket is látott gesztenyék – életveszélyesek, így mindegyiket ki kell vágni.

 
Gesztenyefák az udvaron
Facebook/Márványmenyasszony Étterem
 

A kerületi főépítész hozzátette: igyekeznek meggyőzni a gazdát arról, hogy legalább az utcafrontot tartsa meg, így a földszint megmaradhatna jelenlegi formájában, felette pedig új emeletek épülhetnek.

A 24.hu most azt írja, a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához eljuttatott bontási engedélykérés csak részleges bontásról szólt, erről december 23-án döntés is született, így a munkák akár már 2021-ben elindulhatnak.

A bontási engedélyt kérő céget 1997-ben alapították, egyik tulajdonosa Apáthy Zoltán Endre, akihez számtalan cég kötődik, köztük az Árgus-Security nevű vagyonvédelmi cég, a hitelekkel, vevőkövetelésekkel, illetve lízinggel is foglalkozó City Leasing  & Faktor, a Csarnok téri trafóházzal semmiféle kapcsolatot fenntartani nem kívánó, a Csarnok teret a városszövetbe vágott sebbé változtató Meininger Hotelt építő Bedori Investment Kft., a Hídépítő-csoport teljes egésze (Hídépítő, A-Híd, I-híd, K-Híd, M-híd), illetve a Lajvér Borászat. Apáthy korábban pedig a MoM Leroy ügyvezetője is volt, így kapcsolatban állhatott a az elmúlt három évtizedben számtalan sikeres éttermet – köztük a Leroy-t –, illetve szórakozóhelyet életre hívó Lefkovics Györggyel, aki többek közt a Belvárost korábban vezető Rogán Antal tevékenységétől sem függetlenül vált a magyar vendéglátás megkerülhetetlen alakjává. 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.