Az örökké félkész, nyomasztó budapesti közterület
Az Örs vezér tere 55 év alatt sem tudott megváltozni, hiába épült három áruház, modern buszvégállomás, hiába jelentek meg halk, alacsonypadlós villamosok.
Lokál
Egészen 2003-ig közlekedett a fővárosban ez az összebarkácsolt villamos
Az úgynevezett MUV-szerelvényekről azt írták a rajongók, hogy: „Összességében véve meglehetősen komfortos járművek jöttek létre a program során, melynek sajnálatos módon nem lett folytatása.”
„Az ország legnagyobb bevásárló helyének” tervezték, de csak alig egy évig volt az
A Batthyány téri vásárcsarnokban 1975-ben átadott szupermarket a maga 5400 négyzetméteresnél nagyobb, légkondicionált vásárlóterével kétségkívül modernnek számított a korszakban.
„A Batthyány-téri vásárcsarnok esztendők óta kínlódik”
A 20. század legelején átadott épület hosszú évtizedeken át hányattatott sorsú volt, aranykora az 1970-es évek közepén jött el.
A Margitsziget élővilágáért aggódnak az újlipótvárosiak a tűzijáték napján
Tavaly is Európa legnagyobb tűzijátékát hirdették meg, idén sem lesz kisebb az augusztus 20-i show. Pedig nemcsak drága, de környezetszennyező is, és különösen érintheti a Margitszigetet.
Ennek a műegyetemi épületnek kifejezetten jól áll az öregedés
Azon kevés 1960-as években épült, jól sikerült középületeink egyike, amelyek biztonságban érezhetik magukat annak ellenére is, hogy 2021-ben két épületet lebontottak a szomszédságában.
Eltűnik, eljelentéktelenedik ez a nemes szándék által éltere hívott emlékmű
A közlekedési balesetek áldozatainak emlékművét eredetileg a Clark Ádám térre szánták, végül a Flórián téren állították fel. Ott viszont egész egyszerűen elveszik a hatalmas parkban.
Szobrok, emlékművek jöttek-mentek a Szabadság téren 1945 után
Mire a teljes kommunista hatalomátvétel megtörtént, mindössze egy olyan köztéri műalkotás maradt a téren, amely a háború előtt készült. A rendszerváltás után aztán újból rátelepedett a térre az emlékezetpolitika.
Hogyan lett a Szabadság tér a "nemzet búcsújáróhelyéből" a "gyűlölet és bosszú kohója"?
A rossz hírű Újépület, a Tőzsdepalota, irredenta szoborcsoport, Nagy-Magyarország és Csonka-Magyarország virágágyásban - áttekintjük Budapest egyik legjelentősebb terének történetét. Első rész.
Lakossági pályázat útján választották ki a Libegő elnevezését
A János-hegy és a Zugliget közötti személyszállító drótkötélpályát 1970. augusztus 20-án adták át, 1977-től üzemelteti a BKV. Tervek már sokkal, de sokkal korábban, még az 1930-as években voltak rá.
Budapest építészeti szörnyszülöttje lett ez a "híd"
Az 1969-ben átadott Rottenbiller utcai felüljáró végzetes tájsebet ejtett a Baross téren. Építését hiába előzték meg viták, a korábban hatsávossá vált Rákóczi út sztrádajellegét is erősítette.
A leköpéstől az eufóriáig: mit jelentett egy queer embernek az idei Pride?
Bizonytalanság, eltökéltség, félelem, eufória – ilyen vegyes érzésekkel vonult az idei Budapest Pride-on a magát a queer közösség tagjának valló borsodi fiatal, aki lapunknak mesélt a vonulás előtti napokban őt ért atrocitásról is.
Milyen buszok voltak a trambuszok, és miért nevezték őket így?
Az 1940-es évek végétől közlekedtek Budapesten. Prototípusát az NDK-ban tervezték, ám az a Rába egy 1940-es modellje alapján született.
Vitézy szerint „balkáni viszonyok” fogadják az utasokat Rákospalota-Újpesten, a MÁV a BKK járataival is biztosítottnak gondolja a közlekedést a Nyugatiig
Kalandos ezen a nyáron Vác irányából eljutni a Nyugatiba (vagy onnan Vácra), két átszállásnál kevesebbel nem is nagyon lehet megúszni.