És ha átszakad? Kockázatelemzés nélkül szavazták meg a római-parti gátat

  • narancs.hu
  • 2017. május 12.

Lokál

A városvezetés úgy döntött a part menti nyomvonal mellett, hogy semmilyen adatot nem láttak az elöntési kockázatokról.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, április elején a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a parti mobilgátat, ami megpecsételi az utolsó természetes budapesti partszakasz és az ott élő fák sorsát. Most az Átlátszó birtokába jutott dokumentumok és a lap által indított adatigénylésekből az derült ki, hogy a felelős városanyák és -atyák szavazásakor nem volt még kockázatelemzés és haváriaterv – pedig egy ilyen elemzés különösen fontos ilyen hosszú partszakaszra tervezett mobilgát esetében.

Ezek az elemzések máig nem készültek el. A gát tervezésére felkért Tér Team Mérnök Kft. azt írta az Átlátszónak, hogy a „római-parti védműhöz kapcsolódó kockázatkezelési tanulmány készítése folyamatban van”, a „részhatáridő május 15-re módosult”.

Az előző tervező egyébként már készített egy haváriatervet 2013-ban, abból az derült ki, hogy a gát sérülése, szakadása esetén a víz beömlése olyan gyors, hogy a lakosság figyelmeztetésére se nagyon maradna idő, pár órán belül a teljes Csillaghegy–Békásmegyer-térségbe benyomulna a víz.

A mobilgát történetét és a parti érdekcsoportok harcát hosszú cikkben dolgoztuk fel tavaly.

A gazdagok játszótere - Eldől a Római-part sorsa

A mobilgát-beruházás a végére fölemészthet akár 20 milliárd forintot, tönkretesz egy kivételes ökoszisztémát, viszont megnöveli néhány befolyásos vállalkozó ingatlanjának az értékét. E tényeket Tarlós István arroganciája sem leplezheti már.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.