Hobbiállatok fogyasztása a világban

Étkutya és hot cat

Lokál

Nem mindenki néz olyan szemmel házi kedvenceinkre, mint a legtöbbünk. Még mindig sok millió embertársunk él a Földön, akik irgalom nélkül falnák fel őket.

Többnyire igyekszünk különbséget tenni az eleve étkezési céllal domesztikált növény-, illetve mindenevő állatok vagy a kölcsönös hasznok reményében társunkul szegődött, habár sokszor szintén haszonállatként tartott húsevő ragadozók (kutyák, macskák) között. Előbbiek elfogyasztását több-kevesebb türelemmel és megértéssel fogadják az emberi társadalmak (bár mindenhol vannak harcos ellenzői), míg utóbbiak esetén ugyanez tilalom, sőt néha tabu alá esik. Hol rituális okokból, hol állatjogi megfontolásokból, közegészségügyi érvek alapján vagy egyenesen a jóérzésre és a kutya- és macskaevés felkavaró voltára hivatkozva a legtöbb helyen tilos ezeket az álla­tokat elfogyasztani.

E tilalmak azonban csupán a világ egy részén érvényesülnek: egy 2014-es becslés alapján évről évre 25 millió kutyát falnak fel embertársaink. Habár a macskaevés terén nem áll rendelkezésre hasonlóan friss becslés, annyit tudhatunk, hogy az AP hírügynökség 2008-as kalkulációja szerint egyedül a dél-kínai Kanton tartományban naponta 10 ezer macskát kebeleznek be az emberek.

Tabu és csemege

Eleink is tisztában voltak azzal, hogy bizonyos embercsoportok – hol szükségből, hol passzióból, de nem ritkán kultikus okokból vagy holmi babonáknak hódolva – fogyasztanak kutya- vagy macskahúst. Ez a szokás vagy akár a gyanúja hosszú időn keresztül maga is a stigmatizáció alapjául szolgált: a „kutya­evők”, pláne a „macskazabálók” etnikus sztereotípiaként is szolgált. (Hosszú időn át még Olaszországon belül is ismerni vélték, hol esznek macskát: Vicenzában. Az ott élők ezt rendre kikérik maguknak, teljes joggal, elvégre olyan praxisról beszélünk, ami ott is már réges-rég kiment a divatból.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.