Sem áldás, sem békesség

Nagyobb értékre erőszakkal elkövetett lopás, szexuális erőszak, költségvetési csalás, vagyoni károkozás, hűtlen kezelés – ilyen cselekmények gyanújával nyomoztak Békés megyében az elmúlt időszakban református lelkészek ellen vagy velük összefüggésben. Hogyan eshetnek meg ilyesmik Kálvin viharsarki követőivel?

„Ma már mondhatom, hogy a gyülekezet erősödni látszik, s ez pedig azért történhetett, mert az Istenben bízó hitben mi is újjá lettünk. A mezőberényi templom jelen állapotában azt hirdeti, hogy ma is vannak csodák, s hogy Isten gazdagon megáldja a Benne bízókat, az Ő nevében cselekvőket, s ezért minden gyülekezeti tag szívében, ahogy az övében is, a hála szava visszhangzik! Hiszem, hogy Isten a jövőben is oltalmazni, segíteni fogja a gyülekezetet, éppen ezért fontos, hogy az Istenbe vetett hitet átadjuk a jövő nemzedékének, hogy minden korban látszódjék: van hit Istenben!” – mondta 2013-as mezőberényi beiktatási szertartásán R. János, aki akkor arról is beszélt, hogy a településre érkezésekor, 2010-ben szétszéledő gyülekezet és romos templom fogadta.

Megnyomták a ceruzát

R. János 2016-ban távozott posztjáról, 2020-ban pedig elsőrendű vádlottként állt a Gyulai Törvényszék előtt, de időközben egyháza vezetői is felmentették lelkészi tisztségéből. Az ügyészség 6 év letöltendő szabadságvesztést kért rá, segédlelkészként dolgozó feleségére pedig 4 évet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, üzletszerűen elkövetett csalás vádja miatt. Sőt a vádhatóság „a bűnszövetségi alakzatot” is megállapította. Az összesített kárérték meghaladja a 67 millió forintot. A Békési Református Egyházmegye a büntetőper lezárulta után nyújthatja be polgári jogi igényét.

A vádirat szerint a tisztségéből felmentett lelkész szerződések sorát kötötte egy békéscsabai cég vezetőjével rendezvényszervezési, épületfelújítási és -karbantartási feladatok ellátására, de a tényleges munkát nem a vállalkozások végezték el. Ennek ellenére R. János valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, s ezek alapján A. László benyújtotta a számlákat az egyházközségnek. Ezek között csak a templomban végzett ülésfűtési és villanyszerelési munkák, valamint a kertrendezés 34 millió forintra rúgtak. A vádirat szerint a munka jelentős részét belső munkatársak, vagy a teljesítésigazoláson nem szereplő cégek végezték el úgy, hogy sok esetben nem volt számla sem. (Lásd: Különösen nagy vagyoni hátrány okozásával és bűnszövetséggel vádolják a volt lelkészt, magyarnarancs.hu, 2020. szeptember 8.)

Az egykori lelkész, bár nem rendelkezett presbitériumi felhatalmazással, egy 5 millió forint értékű gépkocsit vásárolt. Ezt magáncélra is használta, a tankolásokat és több magáncélú éttermi étkezést is az egyházközség bankkártyájáról fizetett ki. A mezőberényi reformátusok által fenntartott intézményeknél a kedvezőbb finanszírozás érdekében magasabb létszámadatokat adtak le a Magyar Államkincstárnak (MÁK). A vádirat azt is a volt lelkész házaspár számlájára írja, hogy távozásukkor az egyházközség tulajdonában lévő lakásból több ingóságot is magukkal vittek.

„Nem érzem magam bűnösnek. Nem kárt okoztam, hanem éppen ellenkezőleg, és ezt be is fogjuk bizonyítani” – mondta R. János a bíróság előtt 2020 szeptemberében. A volt vezető lelkész szerint beruházások, fejlesztések sora valósult meg, és új intézmények alakultak az egyházközségnél, amivel jelentősen nőtt a közösség vagyona. Vallomást azonban nem tett.