EUretúr: Sörmentén

  • Bodoky Tamás
  • 1999. május 6.

Lokál

Tekintettel a könnyű drogok szigorodó törvényi megítélésére, és szakítva a MaNcsban tapasztalható túlzott Amszterdam-centrikussággal, idei low-budget tavaszi túránk célpontja Leuven volt, egy meseszép egyetemi városka a kies Belgiumban. A belga sör nem csúszik, nem gurul, viszont alapjaiban változtatta meg a sör mibenlétéről alkotott fogalmunkat, miközben kerékpárral apátságról apátságra, sörfőzdéről kávéházra haladva teszteltük a széles kínálatot.
Tekintettel a könnyű drogok szigorodó törvényi megítélésére, és szakítva a MaNcsban tapasztalható túlzott Amszterdam-centrikussággal, idei low-budget tavaszi túránk célpontja Leuven volt, egy meseszép egyetemi városka a kies Belgiumban. A belga sör nem csúszik, nem gurul, viszont alapjaiban változtatta meg a sör mibenlétéről alkotott fogalmunkat, miközben kerékpárral apátságról apátságra, sörfőzdéről kávéházra haladva teszteltük a széles kínálatot.

A Dyle folyó partján fekvő Leuven a 11-12. században vált a Brabant Hercegség fontos kereskedelmi központjává, ekkor épültek az első kolostorok és apátságok is, amelyekből még manapság is jó néhány működik elsősorban sörfőzdeként és szabadidőcentrumként, ahová hétvégén a pelenkás kölyköktől a nagymamáig egész sor belga család kivonul egy kis társadalmi életet élni néhány pohár helyi erjesztésű sörremekmű fölött.

A város fénykoraként

a 15. századot emlegetik, az 1423-ban alapított egyetem alapvetően meghatározta további fejlődését. A Katholieke Universiteit Leuven a világ legrégibb még működő katolikus egyeteme, pápák kerültek ki padsoraiból, az egyházi jelleg azonban nem akadályozta meg, hogy a humanizmus fellegvárává váljon a középkorban. Professzorai között szerepelt Erasmus, aki négy évig dolgozott itt, és az utolsó nem olasz pápa II. János Pál előtt, Adriaan van Utrecht ugyancsak. Az elmúlt évszázadok során itt munkálkodott a matematikus Gemma Frisius, a térképész Gerard Mercator, a botanikus Tembert Dodoens és Andreas Vesalius, a modern anatómia atyja.

A háborúk óriási károkat okoztak a rengeteg műemlékben: Leuvent először a megszálló franciák rombolták le háromszáz évvel ezelőtt, majd a világháborúk során a németek kétszer is: 1914-ben a német csapatok felgyújtották az egyetemi könyvtárat, a tűzvészben háromszázezer könyv pusztult el. Az első világháború után az egész világra kiterjedő szolidaritási akció keretében építették újra, 1940-ben azonban ismét leégett. Leuven 1995 óta a hollandul beszélő Flemish-Brabant tartomány fővárosa, a korábban francia tannyelvű egyetemen a hatvanas években szabályos etnikai villongások zajlottak, míg végül 1968-ban a Katholieke Universiteit Leuven holland tannyelvű lett, míg a belőle kivált, francia tannyelvű Université Catholique de Louvaint az ország franciául beszélő részébe költöztették.

Leuven a világ egyik legrégibb campusa: a főtér gótikus tornya a rektor hivatala, itt őrzik Dirk Bouts Az utolsó vacsora című festményét, ablakaiból pedig kitűnő rálátás nyílik néhány tucat diákkocsmára. A várost nem véletlenül emlegetik

Belgium sörfővárosaként:

míg borból csak száraz és édes van az itallapon, a sörök széles választéka önmagában is néhány szemeszterre elég tanulnivalót jelent. A jelenleg kapható belga sörök száma nagyjából 500 félére tehető, ám ha az összes lokálisan gyártott sörfélét is ideértjük, akkor a fenti számot nyugodtan megtoldhatjuk egy ezressel - pontos számadatokkal már csak azért is nehéz előállni, mert a már ismert főzetek mellett időről időre születik újabb, és tűnik el egy-két másik.

A sörök és készítési eljárásuk sokszínűsége, valamint a szigorú szervírozási és fogyasztási szokások szerves részei a belga kultúrának, egy alig százötven éves ország több mint fél évezredes hagyománya ez. A század elején több mint 4000 sörfőzde működött szerte az országban, termékeik terjesztése azonban nagyrészt regionális volt, sőt számos esetben kimondottan egy-egy "café"-ra korlátozódott. Nem ritka látvány, hogy a szomszédos sörfőzdéből egy rézcsövön keresztül vezetik az italt a kocsmapultig, jelentősen redukálva a szállítási költségeket.

Az iparosodás és a tömegtermelésre irányuló műszaki megoldások a sörgyártásban is jelentkeztek, a technológiák automatizálása már a negyvenes évek derekán megindult, de a modern eljárások mellett a tradicionálisan, többnyire csak szűk körben ismert receptek alapján készített sörök fennmaradtak. A kis kapacitású, helyi sörfőzés varázsa az idők folyamán mit sem változott, és az effajta helyek előfordulása többnyire ma is csak becsülhető.

Az általunk ismert sörivási szokásoktól

sok tekintetben alapvetően különböznek a Benelux országok hagyományai. A legelső és legszembetűnőbb különbség az, hogy a korsó leginkább csak mint fogalom létezik - esetleg a külföldi vendég kedvéért tartanak néhányat, a hazai versenyzők azonban beérik egy szerényebb méretű pohárral, ami viszont míves, az adott sörhöz tartozó, egyedi üvegkelyhet jelent. Ez még azokat is könnyen megtévesztheti, akik részt vettek már szakirányú német, ír, esetleg angol tréningen, mert bár a belga sörök adagja valahol a két deci és az egyharmad liter között mozog poharanként, alkoholtartalmukat illetően nem maradnak el fél liter borsodi mögött: a kedveltebb típusok 7-8 százalék körül mozognak, de nem meglepő a 10 százalék fölötti alkoholtartalom sem. Az ilyen fajtákat már a legnagyobb jóindulattal sem lehet laza, szomjoltó frissítőnek nevezni; szerencsére a közlekedési útvonalak kialakításánál messzemenően figyelembe vették a sörtúrázó kerékpárosok igényeit.

Bodoky Tamás

Közreműködött: Vonnák Kata és Nagy Attila

A városról és az egyetemről a http://www.leuven.be és a http://www.kuleuven.ac.be internetcímen tájékozódhatunk bővebben.

Kipróbáltuk, javasoljuk

Chimay Grande Reserve

(http://www.chimay.be)

típus: trappist tripel

alkoholtartalom: 9,0%

optimális hőfok: 12-15 ¡C

Hoegaarden

(http://user.online.be/haentjens/)

típus: wit, tarwe

alkoholtartalom: 5%

optimális hőfok: 4-6 ¡C

Hoegaarden GranCru

(http://belgianstyle.com/mmguide/example/hoegc.html)

típus: speciaal blond

alkoholtartalom: 8,7%

optimális hőfok: 6-10 ¡C

Jacobins Kriek

típus: lambiek meggysör

alkoholtartalom: 5,5%

optimális hőfok: 12-14 ¡C

Orval

(http://www.orval.be)

típus: trappist ale

alkoholtartalom: 6,2%

optimális hőfok: 12-14 ¡C

Leuvendige Witte

típus: wit, tarwe

alkoholtartalom: 5,0%

optimális hőfok: 4-6 ¡C

Leffe Blond

(http://users.skynet.be/sky78576/leffe.htm)

típus: blonde ale

alkoholtartalom: 6,6%

optimális hőfok: 8 ¡C

Palm

(http://www.palm.be)

típus: amber

alkoholtartalom: 5,1%

optimális hőfok: 10-12 ¡C

Primus

típus: pilsener

alkoholtartalom: 5,0%

optimális hőfok: 6 ¡C

Tongerlo Tripel

(http://www.tongerlo.org/)

típus: speciaal

alkoholtartalom: 8,7%

optimális hőfok: 10-12 ¡C

Sörfőzdék

Stella Artois

Alapítva: 1366

Vaartstraat 94-96

Domus

Tiensestraat 8

Apátságok

Vlierbeek

Alapítva: 1127

Abdijlaan

Heverlee

Alapítva: 1129

Abdijdreef 7

Saint-Gertrude

Alapítva: 13. század

Halfmaartstraat

Keizersberg

Alapítva: 19. század

Mechelsestraat 202

Típusok

A belga sörök típusairól ugyanolyan nehéz egzakt definícióval szolgálni, mint becslést adni számukról. A legtöbb sörfélét eleve nehéz egy-egy tiszta kategóriába besorolni, hiszen jó néhány olyan főzet létezik, mely már önmagában is típust képvisel, mint például az Orval. Az ilyenek jellemzése körülbelül olyannyira lehet objektív és tudományos, mint egy gimnáziumi verselemzés. Néhány közismertebb kategória:

Abdij: Apátságot jelent, de a trappista sörökkel ellentétben az effajta nedűkön nincs feltétlenül isten áldása, az esetek nagy részében mindössze fantázianévről van szó. Nem is kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani a dolognak, mivel önmagában nem képez külön kategóriát, elkészítési módját, valamint ízét és erősségét tekintve bármi lehet.

Amber: Jellegzetes borostyánszínű, enyhén komlóízű, felső erjesztésű sör, melyhez általában egy karamellizált, zamatos, kissé fűszeres élesztőíz párosul, kesernyés utóízzel. Az amber típusú sörök, melyek tulajdonképpen az ale egy modernebb válfajának is nevezhetők, lassan kiszorítják a hagyományos aléket.

Belga ale: Az angol ale típus Belgiumban honos változata, az eredetihez hasonló karakterű, ám erősen fermentált és magas élesztőtartalmú, aránylag zamatosabb ízű sörök, a keserűtől az édesig bezárólag mindenféle lehet.

Lambiek: Az egészen egyedi, úgynevezett spontán erjesztésű sörök általános elnevezése. Különlegességük, hogy az eljáráshoz szükséges alapanyagok kizárólagosan a Brüsszel alatti zennevallei térség gabonáiból származnak. A hagyományos készítési módszerek során, a hosszú érlelési idő (1-3 év) alatt szinte minden kesernyés íz eltűnik. A sör magas, 30 százalék fölötti búzatartalma mellé kellemesen fűszeres, hol édes, hol savanykás íz párosul. A gyümölcsízű sörök nagy része is idesorolható.

Speciaal: A legtöbb helyi szinten főzött sör ilyen, ezeket még kevésbé lehet az alapkategóriák valamelyikébe egyértelműen besorolni. A belga ale vagy amber típusokhoz áll a legközelebb, azonban e kategória képviselői íz, küllem és alkoholtartalom tekintetében igen vátozók.

Trappist: A trappista sörök jellegzetessége, hogy a mai napig szerzetesek által üzemeltetett sörfőzdékben készülnek, többnyire az apátság vagy a kolostor falain belül. A papok által főzött sörök nem képviselnek önálló stílust, ízben és erősségben egyaránt különbözők lehetnek. Rendkívül lényeges azonban az elnevezés, maga a trappista szó, ami védjegy, és kizárólagosan csak apátságok és kolostorok által használható.

Wit, tarwe: A fehér vagy búzasörök nevükhöz illően magas búzatartalmú, könnyebb sörök, fűszeres, hol édeskés, hol savanykás ízzel. A belga típusok javarészt Hoegaarden helységhez kötődnek, ahol a főzés tudományának kezdete a XIV. századra tehető. Az eljárást illetően nincs nagy különbség a német típusú búzasörökhöz képest, ám az alapvető és lényeges eltérés a fűszerezésből adódik. Míg a németek esetében ez tabu maradt, a belgák nem átallottak mindenféle egzotikus ízt felhasználni a koriandertől a narancshéjon keresztül a curacaóig különféle gyümölcsöket és minden egyéb elképzelhető adalékanyagot.

Egyéb jelzők: Dubbel, tripel, quadrupel, mind egy adott termék erősebb válfajaira utaló elnevezések. Ha az alapfajtát, ami a szimpla, és egyébként a címkéken soha nem tüntetik fel, többszöri főzésnek-gyúrásnak vetjük alá, a fentieket kapjuk. Az elnevezés, azaz dupla, tripla és négyszeres, természetesen híven tükrözi az adott sör erősségét, mely akár 10 százalék fölötti alkoholtartalmat is jelenthet.

Attila [dot] Nagy [at] europace [dot] be

További információk:

http://www.dma.be/p/bier/1_11_uk.htm

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.