Ez már a vészforgatókönyv – Megszűnés fenyegeti a Civil Rádiót

Nehéz helyzetbe került a Civil Rádió – radikális változás nélkül nincs tovább. Túlélési harc politikai ellenszélben.

Az 1993-ban több civil szervezet összefogása révén létrehozott Civil Rádió az alapítók elgondolása szerint olyan nyitott és szabad fórum, amelynek nincs tulajdonosa, nem a profittermelés a cél, viszont egy közösség hozza létre és egy közösség igényét szolgálja ki, s ennek során a médium megnyilvánulási lehetőséget biztosít valamennyi civil kezdeményezésnek, sőt a civil kurázsinak is. „Nem a hagyományos értelemben vett rádiózásról van szó, kicsit nehéz is elmagyarázni” – kezdi Cserháti Ákos, a rádió ügyvezetője. A rádió alapelvei közé tartozik, hogy műsorkészítői kizárólag önkéntesek lehetnek – értsd: fizetség nélkül dolgoznak, technikai hátteret pedig az alapítvány biztosít –, vagyis „ez nem a bárhol bevethető hivatásosok rádiója, hanem a civileké, akik amúgy nagyon nehezen kapnak szót a mainstream médiában” – olvasható a rádió megmentését célzó, nemrég létrehozott weboldalon.

„Ez az úgynevezett harmadik típusú rádiózás, amelynek a szociális aspektusán van a hangsúly. Nem arról szól a műsorkészítés, hogy minél több hallgatót bevonzzunk, az a cél, hogy marginális, de társadalmilag fontos témákkal foglalkozzunk” – mondja Cserháti. De a Civil berkein belül nem csak a témák egyediek, a műsorkészítők, műsorvezetők is különleges szerepet kapnak: akár egy-egy téma érintettjei is lehetnek, hiszen a rádió megszólalási lehetőséget biztosít például hajléktalanoknak vagy fogyatékkal élőknek is, mert „a más megközelítés a fontos”.

Húsz év gyakorlata igazolta a klasszikusnak nevezhető közösségi rádiózási modell célkitűzéseit és tapasztalatait. A kezdeti néhány órás műsorszolgáltatásból 24 órás, folyamatos műsorfolyam lett, amelyben közel 150 önkéntes vesz részt. Profi rádióvá nőtte ki magát egy civil kezdeményezés, csakhogy az anyagi keretek nem változtak.

„A Civil Rádió nem hagyományos médium. A rádiózás nekünk nem a pénzcsinálásról szól, hanem a bátor, szabad és független véleményről. Nem kell megfelelnünk befektetőknek, és nem vagyunk a politikacsinálók kedvence sem” – vallják magukról.

Azonban a politika az elmúlt években olyan feltételeket szabott – többek között – a médiatörvény megváltoztatásával, amely gyakorlatilag lassan, de biztosan felőrli az alulról szerveződő civil kezdeményezéseket, ellehetetleníti a közösségi rádiózást, így a Civil Rádió működését is.

Elapadtak vagy megszűntek a pályázati források, költségesebbé vált a működés, illetve olyan adminisztrációs terheket róttak a rádiókra, amelyeket szinte képtelenség teljesíteni.

„A médiatörvény is úgy született, hogy ugyan a közösségi rádiózást első helyen említi – ez korábban nem szerepelt a törvényben –, de jelentése egészen mást foglal magában, mint ami” – vázolja a helyzetet az ügyvezető. A Civil Rádió ennek okán pontosan ugyanabba a kalapba került, mint a Klubrádió, az InfoRádió vagy a Lánchíd Rádió, vagyis a tradicionálisan nagy médiaszolgáltatókkal van egy kategóriában. „Picit sértő és bántó is volt, hogy a közösségi rádiózás fogalma – ami egy nemzetközi mozgalom és megkülönböztető attribútumai vannak – Magyarországon valami teljesen mást jelent” – mondja Cserháti.

A közösségi rádió státuszára pályázni kellett, és azok, akiknek az igénylését elfogadták, közösségi rádiónak vallhatják magukat, így viszont be kell tartaniuk bizonyos kritériumokat, amelyek közül a legfontosabb az, hogy a műsoridő 75 százalékában közszolgálati jellegű tartalmat kell sugározni, legalább napi 4 órában, illetve a játszott zenéknek minimum 50 százalékban magyarnak kell lennie. Az pedig, hogy mi számít közszolgálati tartalomnak, meg van ugyan fogalmazva a törvényben, de lényegében szubjektív a megítélése, hogy egy-egy műsorelem az-e. (Bár egy lehetséges értelmezés szerint közszolgálati tartalom az, amikor egy műsorban puszta tényeket közölnek, tények alapján informálják a hallgatókat, vagyis a véleményműsorok még véletlenül sem tartoznak ebbe a kategóriába.) A legnagyobb előnye annak, ha egy rádió közösségivé válik, hogy nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetnie, ami sok millió forint pluszköltséget jelentene.

Egészen friss példa a Klubrádió esete; 2013 végén megkapta a Médiatanácstól a közösségi frekvencia használati jogát, így a 95,3 MHz-ről egy kicsit arrébb, a 92,9-es hullámhosszra „költözött” – persze a döntés már csak formalitás volt, miután a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével helybenhagyta a bíróság ítéletét, amely megítélte az ingyenes budapesti közösségi frekvenciát. Így az Info-, a Katolikus, a Mária, a Lánchíd, az Európa és a Civil Rádió mellett a Klubrádió is „beszállt” a közösségi buliba. (Az ingyenes műsorszórás jelentős könnyebbségnek bizonyul, hiszen eddig a 95,3-as frekvenciáért évente 55 millió forint plusz áfát kellett fizetnie a Klubrádiónak.)

Azonban a közösségi rádiózás címke megtartásához a szigorú tartalmi kvótákat be is kell tartani, ellenkező esetben kisebb-nagyobb büntetést szabhat ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve ezek többszöri előfordulása után akár drasztikus lépést is tehet a hatóság, kieshetnek a rádiók az adott státuszból, s ez azt jelenti, hogy vállalniuk kell a médiaszolgáltatási díj megfizetését. (Korábban nem volt olyan, hogy a frekvencia értékét meghatározta volna az NMHH – vagy még anno elődje, az ORTT –; ma a Civil Rádió éves frekvenciadíja körülbelül 30 millió forint lenne.) Ez a veszély fenyegeti a Civil Rádiót is, hiszen a kvótákhoz tartaniuk kell magukat – főleg mióta az NMHH komolyan ellenőrzi is azok megjelenését.

A kötelező adatszolgáltatásról például 2012 végén rendelkeztek – ahogy az ügyvezető meséli, küldtek egy levelet –, hogy valamennyi médiaszolgáltató köteles egy Excel-táblázatban másodpercről másodpercre pontosan adatot szolgáltatni. Ez bevett dolognak számított a kereskedelmi rádióknál, ahol a zenei adatokat kellett „lejelenteni”, azonban a szöveges tartalomról kért információ újdonság. Minden egyes műsorelemhez összesen 13 részadatot kell szolgáltatni, ami úgy néz ki mondjuk egy reggeli műsor esetében, hogy indul 7.00, a műsor neve, a műsorkészítő neve, beköszön, felkonferálja a témákat, melyek ezek a témák, kik a vendégek, miről szól a műsor, mi a közszolgálati besorolás és így tovább…

Ez olyan hihetetlenül nagy munka, hogy információink szerint még a legnagyobb médiaszolgáltatók is úgy gondolják, képtelenség a legnagyobb pontossággal adatot szolgáltatni, hiszen 4-5 embert kellene csak erre a feladatkörre foglalkoztatni, hogy betartsák az NMHH előírásait.

„Azoknál a rádióknál, ahol önkéntesek dolgoznak, mindez teljességgel lehetetlen, nem lehet rájuk tolni a feladatot, vagy külön erre embereket alkalmazni, hogy ezt a teljesen fölösleges adminisztratív munkát elvégezzék” – mondja Péterfi Ferenc, a Civil Rádió kuratóriumának tagja.

Nagyon sok kisebb rádió ezt az adatszolgáltatást nem is végezte el – úgy tudjuk, mostanában kapják meg a büntetéseket. De olyan is akad – például az istenkúti Remete Rádió, az őriszentpéteri Triangulum Rádió, vagy veresegyházi Tavirózsa Rádió –, amelyek már befejezték tevékenységüket, mert egyszerűen nem voltak teljesíthetők számukra a működési feltételek. A Civil Rádió szolgáltatott adatot, de nemegyszer kaptak már büntetést is, annyira szigorúak a szabályok. Legutóbb 3 hetet vizsgált az NMHH, és azért kaptak pénzbüntetést, mert a kvóták nem reggel 7 és 23 óra között teljesültek, illetve a hírszolgáltatás mennyisége és minősége nem mutatkozott megfelelőnek.

Magyarországon eddig 60-70 közösségi rádió működött, amelyek közül több csupán egy falunyi területet szórt be, de a jelenlegi szabályozások mellett sorra szűnnek meg ezek a minimédiumok. „Ezt a típusú rádiózást teljesen tönkretette az új médiatörvény” – mondja Péterfi Ferenc.

Forrásaink arról számoltak be, hogy a Civil Rádió mindig is küzdött anyagi problémákkal, de az utóbbi másfél évben nagyon súlyos lett a helyzet, ekkor már egyetlen pályázaton sem nyertek, hirdetőik pedig nincsenek. 2013 decemberére jutott olyan helyzetbe a rádió, hogy már nem volt meg a 2014-es költségvetés, így pedig nem tudják fenntartani a Civilt. Jelenleg több terv körvonalazódik, ezeket próbálja most végig a vezetőség. Bár túl sok reményteli fejlemény nem kecsegteti a rádió munkatársait, elmondásuk szerint mégis optimisták és bizakodók, mert „nem szeretnék beadni a kulcsot”. Úgy gondolják, hogy nagyon is szükség van egy olyan rádióra, mint amilyen a Civil Rádió, illetve egy olyan szabad rádiós mozgalomra, ami mára teljesen felszámolódott Magyarországon. A pozitív visszajelzések pedig csak megerősítésként szolgálnak, hogy ne adják fel. „Nem úgy tűnik, hogy ebben az országban ne lenne szükség hasonló közösségekre és egy ilyen rádióra. A 90-es évek elején pontosan olyan társadalmi igények hívták életre a rádiót, amilyenekkel ma is találkozunk. Ugyanúgy szükség van a Civil Rádióra, mert eddig nem sikerült a társadalomban a demokratikus folyamatokban való részvétel fontosságát megerősíteni. Ráadásul ma még annyira sincs civil kontroll, mint ahogy tíz éve volt” – mondja Cserháti Ákos.

Ebben a nehéz helyzetben a csodán kívül csak lelkes civil támogatók segíthetnek, mert bár „a döntések törvényesek, de egy olyan politika jogszabályai, ami nem szereti a civil beleszólást, nehezen tűri a más véleményt, a jogszabályokat pedig az érintettek meghallgatása és érdemi vita nélkül változtatja meg sorozatban” – olvasható az SOS Civil Rádió oldalon.