Felavatták, felszentelték a megújult baksi boltot

  • narancs.hu
  • 2023. június 4.

Lokál

Farkas Sándor miniszterhelyettes és Amanso Brendan Chika kisteleki káplán.

„A Magyar Falu Program támogatásából megújult falusi kisboltot adtunk át Bakson. Az üzletben a postai szolgáltatás is helyet kapott! Hajrá, Baks!” – írta Facebook-oldalán Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes, országgyűlési képviselő.

Az 1900 lelkes Csongrád-Csanád megyei községben működő üzlet felújítására a tulajdonos, Magonyné Ferenczik Edina Irén pályázott, és nyert 42 millió 257 ezer 196 forintot a Délmagyarország tudósítása szerint.

A cikkből kiderül, hogy az utóbbi évtizedben százával zártak be a falusi üzletek, mert fenntartásuk bizonytalanná vált. Ezért adott támogatást az állam 2021-től a boltokat működtető vállalkozóknak azokban a falvakban, ahol a lakosság száma nem éri el a kétezer főt. 2379 településen kaptak így az üzletek működtetői pénzt ingatlanvásárlásra és -fejlesztésre, eszközbeszerzésre és bértámogatásra. Tavaly decemberben ugyanilyen helyzetben lévő kisboltosok kaptak együtt összesen 8 milliárd forintot a működési költségeik finanszírozására. Erre a forrásra 2806 érvényes pályázat érkezett.

Bakson az önkormányzat sok mindenen spórol, így például este 10-től hajnali 4-ig kikapcsolják a közvilágítást, és az intézmények nyitvatartását is korlátozták.

Az országgyűlési képviselő által közzétett képeken a felújított bolt avatásának pillanatait lehet látni, így a szalagátvágást és a bolt felszentelését is. 

 
Brendan atya felszenteli a boltot. Fotó: Farkas Sándor Facebook-oldala
 

 Ez utóbbi szertartást Amanso Brendan Chika kisteleki káplán végezte.

Róla a Magyar Kurír katolikus hírportál oldalán lehet olvasni.

A harmincéves Brendan atya Nigériában született hívő katolikus családban. 2014-ben érkezett Magyarországra, miután otthon elvégezte a kisszemináriumot. A szegedi hittudományi főiskolán tanult, 2020-ban szentelte pappá Kiss-Rigó László megyéspüspök honfitársával, Nnadi Omyedikacshi Benjaminnal együtt, és ugyanabban az évben került a Baks melletti Kistelek plébániájára, káplánnak. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.