Biciklizés a nagyvárosi légszennyezésben

Fulladásig

Lokál

A biciklivel közlekedők sokat tesznek a légszennyezettség csökkentéséért, de milyen kockázatot vállalnak ők maguk? A koronavírus-járvány hatására Magyarországon is sokkal többen választják a biciklit az autó helyett, és a legfrissebb kutatások szerint a légszennyezés szempontjából is ők járhatnak jobban.

Idén februárban az Európai Unió Bírósága pontot tett az évekkel ezelőtt kezdeményezett kivizsgálás végére, és elmarasztalta Magyarországot, amiért nem tesz eleget a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabályoknak. Az elmúlt években Budapesten, a Sajó-völgyben, illetve Pécs térségében rendszeresen mértek tartósan magasabb PM10 részecskemértéket a levegőben, ami azt jelenti, hogy a szálló por mennyisége túllépte az ajánlott napi határértéket. Ez elsőre talán nem tűnik olyan vészesnek, pedig Magyarországon évente 13 ezer ember korai halála köthető a légszennyezettséghez, vagyis a rossz levegő az idő előtti halálozások egyik fő okává vált.

 
Csúcsidőben két keréken. Fotó: Bényi Ágoston 

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője azt is hozzáteszi, hogy az évi közel egymillió hazai megbetegedés hátterében álló légszennyezés tetemes, évi 1500 milliárd forintot meghaladó mértékű gazdasági kárt is okoz. „A légszennyezésért a fűtési időszakban a legnagyobb arányban a háztartások fűtése – azon belül is a szilárd tüzelő használata, illetve a hulladék háztartási elégetése – a felelős. Emellett a közlekedés is jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez, főleg a használt autók piaca, mely a nyugati országok levetett személyautóit hozza Magyarországra, valamint kifejezetten szennyezők a dízelüzemű járművek, tehergépjárművek” – magyarázza a kutató. Ráadásul Magyarország földrajzi elhelyezkedése és geomorfológiai sajátosságai tovább ronthatják a helyzetet: a medencében való elhelyezkedés és a téli időszakban jellemző csökkent intenzitású légmozgások kombinációja a szennyezés feldúsulásához vezet. Ilyenkor a levegő nem tud rendesen megtisztulni, vagyis napokig, hetekig károsítja az érintett településeken élőket.

Ilyen lesújtó adatok után talán még azt is kétszer meggondoljuk, hogy kilépjünk-e egy-egy forgalmasabb útra, az pedig, hogy az autók között cikázva biciklizzünk, már-már halálos ítéletnek tűnhet. Márpedig 2020-ban – nagyrészt a koronavírus-járvány miatt – minden korábbinál többen ültek bringára: a BKK kerékpárszámlálóin tavaly 15 százalékkal nagyobb biciklis forgalmat mértek 2019-hez képest, és becslések szerint a valós növekedés még ennél is nagyobb lehet. Ez különösen figyelemreméltó, ha azt vesszük, hogy a korlátozások és a megváltozott oktatási és munkarend, azaz a távoktatás és a home office miatt valójában jóval kevesebbet kell közlekedniük az embereknek.

Gyilkos dugók

Több kutatás is foglalkozik a kifejezetten bicikliseket érintő légszennyezéssel, és bár elsőre talán meglepőnek tűnik, a legfrissebb tanulmányok szerint a biciklisek ebből a szempontból is sokkal jobban járhatnak, mint az autókban ülők vagy a gyalogosok. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője felidéz például egy 2008-as vizsgálatot, amelyben budapesti kerékpárosok is részt vettek: „Felszereltek fejmagasságban egy-egy mérőeszközt egy bringásra és egy autóvezetőre, majd átküldték őket a budai Váralagúton. A bringás esetében az alagút után egyből a korábbi szintre esett vissza az alagútban mért magas szennyezettség, az autóból viszont csak a Deák tér környékén ürült ki.” Kutatások szerint ennek az lehet az oka, hogy az autók „dobozként” magukba zárják a szennyezett levegőt. Egy 2018-as leedsi kutatásban csúcsidőben mérték a különböző közlekedési eszközökkel utazókat érő légszennyezettséget egy négy kilométeres szakaszon. Minden utazó ugyanakkor indult, de a biciklisek bizonyultak a leggyorsabbnak: ők 11 perc alatt tették meg az utat, míg az autósoknak és a busszal utazóknak kétszer ennyi ideig tartott. A vizsgálat során így azt találták, hogy ez idő alatt a biciklisek nagyjából feleannyi (összesen 12 millió) részecskét lélegeztek be, még úgy is, hogy a tekeréstől kifáradó bringások gyorsabban veszik a levegőt, több részecskét juttatva a tüdejükbe. Az autók és buszok gyakran rostokolnak az utakon, ami azt jelenti, hogy az utasok a szennyezett levegő felhőjében ülve kénytelenek lélegezni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.