Biciklizés a nagyvárosi légszennyezésben

Fulladásig

Lokál

A biciklivel közlekedők sokat tesznek a légszennyezettség csökkentéséért, de milyen kockázatot vállalnak ők maguk? A koronavírus-járvány hatására Magyarországon is sokkal többen választják a biciklit az autó helyett, és a legfrissebb kutatások szerint a légszennyezés szempontjából is ők járhatnak jobban.

Idén februárban az Európai Unió Bírósága pontot tett az évekkel ezelőtt kezdeményezett kivizsgálás végére, és elmarasztalta Magyarországot, amiért nem tesz eleget a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabályoknak. Az elmúlt években Budapesten, a Sajó-völgyben, illetve Pécs térségében rendszeresen mértek tartósan magasabb PM10 részecskemértéket a levegőben, ami azt jelenti, hogy a szálló por mennyisége túllépte az ajánlott napi határértéket. Ez elsőre talán nem tűnik olyan vészesnek, pedig Magyarországon évente 13 ezer ember korai halála köthető a légszennyezettséghez, vagyis a rossz levegő az idő előtti halálozások egyik fő okává vált.

 
Csúcsidőben két keréken. Fotó: Bényi Ágoston 

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője azt is hozzáteszi, hogy az évi közel egymillió hazai megbetegedés hátterében álló légszennyezés tetemes, évi 1500 milliárd forintot meghaladó mértékű gazdasági kárt is okoz. „A légszennyezésért a fűtési időszakban a legnagyobb arányban a háztartások fűtése – azon belül is a szilárd tüzelő használata, illetve a hulladék háztartási elégetése – a felelős. Emellett a közlekedés is jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez, főleg a használt autók piaca, mely a nyugati országok levetett személyautóit hozza Magyarországra, valamint kifejezetten szennyezők a dízelüzemű járművek, tehergépjárművek” – magyarázza a kutató. Ráadásul Magyarország földrajzi elhelyezkedése és geomorfológiai sajátosságai tovább ronthatják a helyzetet: a medencében való elhelyezkedés és a téli időszakban jellemző csökkent intenzitású légmozgások kombinációja a szennyezés feldúsulásához vezet. Ilyenkor a levegő nem tud rendesen megtisztulni, vagyis napokig, hetekig károsítja az érintett településeken élőket.

Ilyen lesújtó adatok után talán még azt is kétszer meggondoljuk, hogy kilépjünk-e egy-egy forgalmasabb útra, az pedig, hogy az autók között cikázva biciklizzünk, már-már halálos ítéletnek tűnhet. Márpedig 2020-ban – nagyrészt a koronavírus-járvány miatt – minden korábbinál többen ültek bringára: a BKK kerékpárszámlálóin tavaly 15 százalékkal nagyobb biciklis forgalmat mértek 2019-hez képest, és becslések szerint a valós növekedés még ennél is nagyobb lehet. Ez különösen figyelemreméltó, ha azt vesszük, hogy a korlátozások és a megváltozott oktatási és munkarend, azaz a távoktatás és a home office miatt valójában jóval kevesebbet kell közlekedniük az embereknek.

Gyilkos dugók

Több kutatás is foglalkozik a kifejezetten bicikliseket érintő légszennyezéssel, és bár elsőre talán meglepőnek tűnik, a legfrissebb tanulmányok szerint a biciklisek ebből a szempontból is sokkal jobban járhatnak, mint az autókban ülők vagy a gyalogosok. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője felidéz például egy 2008-as vizsgálatot, amelyben budapesti kerékpárosok is részt vettek: „Felszereltek fejmagasságban egy-egy mérőeszközt egy bringásra és egy autóvezetőre, majd átküldték őket a budai Váralagúton. A bringás esetében az alagút után egyből a korábbi szintre esett vissza az alagútban mért magas szennyezettség, az autóból viszont csak a Deák tér környékén ürült ki.” Kutatások szerint ennek az lehet az oka, hogy az autók „dobozként” magukba zárják a szennyezett levegőt. Egy 2018-as leedsi kutatásban csúcsidőben mérték a különböző közlekedési eszközökkel utazókat érő légszennyezettséget egy négy kilométeres szakaszon. Minden utazó ugyanakkor indult, de a biciklisek bizonyultak a leggyorsabbnak: ők 11 perc alatt tették meg az utat, míg az autósoknak és a busszal utazóknak kétszer ennyi ideig tartott. A vizsgálat során így azt találták, hogy ez idő alatt a biciklisek nagyjából feleannyi (összesen 12 millió) részecskét lélegeztek be, még úgy is, hogy a tekeréstől kifáradó bringások gyorsabban veszik a levegőt, több részecskét juttatva a tüdejükbe. Az autók és buszok gyakran rostokolnak az utakon, ami azt jelenti, hogy az utasok a szennyezett levegő felhőjében ülve kénytelenek lélegezni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.