Fulladásig

A biciklivel közlekedők sokat tesznek a légszennyezettség csökkentéséért, de milyen kockázatot vállalnak ők maguk? A koronavírus-járvány hatására Magyarországon is sokkal többen választják a biciklit az autó helyett, és a legfrissebb kutatások szerint a légszennyezés szempontjából is ők járhatnak jobban.

Idén februárban az Európai Unió Bírósága pontot tett az évekkel ezelőtt kezdeményezett kivizsgálás végére, és elmarasztalta Magyarországot, amiért nem tesz eleget a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabályoknak. Az elmúlt években Budapesten, a Sajó-völgyben, illetve Pécs térségében rendszeresen mértek tartósan magasabb PM10 részecskemértéket a levegőben, ami azt jelenti, hogy a szálló por mennyisége túllépte az ajánlott napi határértéket. Ez elsőre talán nem tűnik olyan vészesnek, pedig Magyarországon évente 13 ezer ember korai halála köthető a légszennyezettséghez, vagyis a rossz levegő az idő előtti halálozások egyik fő okává vált.

 

Csúcsidőben két keréken. Fotó: Bényi Ágoston 

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője azt is hozzáteszi, hogy az évi közel egymillió hazai megbetegedés hátterében álló légszennyezés tetemes, évi 1500 milliárd forintot meghaladó mértékű gazdasági kárt is okoz. „A légszennyezésért a fűtési időszakban a legnagyobb arányban a háztartások fűtése – azon belül is a szilárd tüzelő használata, illetve a hulladék háztartási elégetése – a felelős. Emellett a közlekedés is jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez, főleg a használt autók piaca, mely a nyugati országok levetett személyautóit hozza Magyarországra, valamint kifejezetten szennyezők a dízelüzemű járművek, tehergépjárművek” – magyarázza a kutató. Ráadásul Magyarország földrajzi elhelyezkedése és geomorfológiai sajátosságai tovább ronthatják a helyzetet: a medencében való elhelyezkedés és a téli időszakban jellemző csökkent intenzitású légmozgások kombinációja a szennyezés feldúsulásához vezet. Ilyenkor a levegő nem tud rendesen megtisztulni, vagyis napokig, hetekig károsítja az érintett településeken élőket.

Ilyen lesújtó adatok után talán még azt is kétszer meggondoljuk, hogy kilépjünk-e egy-egy forgalmasabb útra, az pedig, hogy az autók között cikázva biciklizzünk, már-már halálos ítéletnek tűnhet. Márpedig 2020-ban – nagyrészt a koronavírus-járvány miatt – minden korábbinál többen ültek bringára: a BKK kerékpárszámlálóin tavaly 15 százalékkal nagyobb biciklis forgalmat mértek 2019-hez képest, és becslések szerint a valós növekedés még ennél is nagyobb lehet. Ez különösen figyelemreméltó, ha azt vesszük, hogy a korlátozások és a megváltozott oktatási és munkarend, azaz a távoktatás és a home office miatt valójában jóval kevesebbet kell közlekedniük az embereknek.

Gyilkos dugók

Több kutatás is foglalkozik a kifejezetten bicikliseket érintő légszennyezéssel, és bár elsőre talán meglepőnek tűnik, a legfrissebb tanulmányok szerint a biciklisek ebből a szempontból is sokkal jobban járhatnak, mint az autókban ülők vagy a gyalogosok. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője felidéz például egy 2008-as vizsgálatot, amelyben budapesti kerékpárosok is részt vettek: „Felszereltek fejmagasságban egy-egy mérőeszközt egy bringásra és egy autóvezetőre, majd átküldték őket a budai Váralagúton. A bringás esetében az alagút után egyből a korábbi szintre esett vissza az alagútban mért magas szennyezettség, az autóból viszont csak a Deák tér környékén ürült ki.” Kutatások szerint ennek az lehet az oka, hogy az autók „dobozként” magukba zárják a szennyezett levegőt. Egy 2018-as leedsi kutatásban csúcsidőben mérték a különböző közlekedési eszközökkel utazókat érő légszennyezettséget egy négy kilométeres szakaszon. Minden utazó ugyanakkor indult, de a biciklisek bizonyultak a leggyorsabbnak: ők 11 perc alatt tették meg az utat, míg az autósoknak és a busszal utazóknak kétszer ennyi ideig tartott. A vizsgálat során így azt találták, hogy ez idő alatt a biciklisek nagyjából feleannyi (összesen 12 millió) részecskét lélegeztek be, még úgy is, hogy a tekeréstől kifáradó bringások gyorsabban veszik a levegőt, több részecskét juttatva a tüdejükbe. Az autók és buszok gyakran rostokolnak az utakon, ami azt jelenti, hogy az utasok a szennyezett levegő felhőjében ülve kénytelenek lélegezni.