Biciklizés a nagyvárosi légszennyezésben

Fulladásig

  • Kránicz Dorottya
  • 2021.04.07 21:00

Lokál

A biciklivel közlekedők sokat tesznek a légszennyezettség csökkentéséért, de milyen kockázatot vállalnak ők maguk? A koronavírus-járvány hatására Magyarországon is sokkal többen választják a biciklit az autó helyett, és a legfrissebb kutatások szerint a légszennyezés szempontjából is ők járhatnak jobban.

Idén februárban az Európai Unió Bírósága pontot tett az évekkel ezelőtt kezdeményezett kivizsgálás végére, és elmarasztalta Magyarországot, amiért nem tesz eleget a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabályoknak. Az elmúlt években Budapesten, a Sajó-völgyben, illetve Pécs térségében rendszeresen mértek tartósan magasabb PM10 részecskemértéket a levegőben, ami azt jelenti, hogy a szálló por mennyisége túllépte az ajánlott napi határértéket. Ez elsőre talán nem tűnik olyan vészesnek, pedig Magyarországon évente 13 ezer ember korai halála köthető a légszennyezettséghez, vagyis a rossz levegő az idő előtti halálozások egyik fő okává vált.

 
Csúcsidőben két keréken. Fotó: Bényi Ágoston 

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője azt is hozzáteszi, hogy az évi közel egymillió hazai megbetegedés hátterében álló légszennyezés tetemes, évi 1500 milliárd forintot meghaladó mértékű gazdasági kárt is okoz. „A légszennyezésért a fűtési időszakban a legnagyobb arányban a háztartások fűtése – azon belül is a szilárd tüzelő használata, illetve a hulladék háztartási elégetése – a felelős. Emellett a közlekedés is jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez, főleg a használt autók piaca, mely a nyugati országok levetett személyautóit hozza Magyarországra, valamint kifejezetten szennyezők a dízelüzemű járművek, tehergépjárművek” – magyarázza a kutató. Ráadásul Magyarország földrajzi elhelyezkedése és geomorfológiai sajátosságai tovább ronthatják a helyzetet: a medencében való elhelyezkedés és a téli időszakban jellemző csökkent intenzitású légmozgások kombinációja a szennyezés feldúsulásához vezet. Ilyenkor a levegő nem tud rendesen megtisztulni, vagyis napokig, hetekig károsítja az érintett településeken élőket.

Ilyen lesújtó adatok után talán még azt is kétszer meggondoljuk, hogy kilépjünk-e egy-egy forgalmasabb útra, az pedig, hogy az autók között cikázva biciklizzünk, már-már halálos ítéletnek tűnhet. Márpedig 2020-ban – nagyrészt a koronavírus-járvány miatt – minden korábbinál többen ültek bringára: a BKK kerékpárszámlálóin tavaly 15 százalékkal nagyobb biciklis forgalmat mértek 2019-hez képest, és becslések szerint a valós növekedés még ennél is nagyobb lehet. Ez különösen figyelemreméltó, ha azt vesszük, hogy a korlátozások és a megváltozott oktatási és munkarend, azaz a távoktatás és a home office miatt valójában jóval kevesebbet kell közlekedniük az embereknek.

Gyilkos dugók

Több kutatás is foglalkozik a kifejezetten bicikliseket érintő légszennyezéssel, és bár elsőre talán meglepőnek tűnik, a legfrissebb tanulmányok szerint a biciklisek ebből a szempontból is sokkal jobban járhatnak, mint az autókban ülők vagy a gyalogosok. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője felidéz például egy 2008-as vizsgálatot, amelyben budapesti kerékpárosok is részt vettek: „Felszereltek fejmagasságban egy-egy mérőeszközt egy bringásra és egy autóvezetőre, majd átküldték őket a budai Váralagúton. A bringás esetében az alagút után egyből a korábbi szintre esett vissza az alagútban mért magas szennyezettség, az autóból viszont csak a Deák tér környékén ürült ki.” Kutatások szerint ennek az lehet az oka, hogy az autók „dobozként” magukba zárják a szennyezett levegőt. Egy 2018-as leedsi kutatásban csúcsidőben mérték a különböző közlekedési eszközökkel utazókat érő légszennyezettséget egy négy kilométeres szakaszon. Minden utazó ugyanakkor indult, de a biciklisek bizonyultak a leggyorsabbnak: ők 11 perc alatt tették meg az utat, míg az autósoknak és a busszal utazóknak kétszer ennyi ideig tartott. A vizsgálat során így azt találták, hogy ez idő alatt a biciklisek nagyjából feleannyi (összesen 12 millió) részecskét lélegeztek be, még úgy is, hogy a tekeréstől kifáradó bringások gyorsabban veszik a levegőt, több részecskét juttatva a tüdejükbe. Az autók és buszok gyakran rostokolnak az utakon, ami azt jelenti, hogy az utasok a szennyezett levegő felhőjében ülve kénytelenek lélegezni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.