Biciklizés a nagyvárosi légszennyezésben

Fulladásig

  • Kránicz Dorottya
  • 2021.04.07 21:00

Lokál

A biciklivel közlekedők sokat tesznek a légszennyezettség csökkentéséért, de milyen kockázatot vállalnak ők maguk? A koronavírus-járvány hatására Magyarországon is sokkal többen választják a biciklit az autó helyett, és a legfrissebb kutatások szerint a légszennyezés szempontjából is ők járhatnak jobban.

Idén februárban az Európai Unió Bírósága pontot tett az évekkel ezelőtt kezdeményezett kivizsgálás végére, és elmarasztalta Magyarországot, amiért nem tesz eleget a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabályoknak. Az elmúlt években Budapesten, a Sajó-völgyben, illetve Pécs térségében rendszeresen mértek tartósan magasabb PM10 részecskemértéket a levegőben, ami azt jelenti, hogy a szálló por mennyisége túllépte az ajánlott napi határértéket. Ez elsőre talán nem tűnik olyan vészesnek, pedig Magyarországon évente 13 ezer ember korai halála köthető a légszennyezettséghez, vagyis a rossz levegő az idő előtti halálozások egyik fő okává vált.

 
Csúcsidőben két keréken. Fotó: Bényi Ágoston 

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője azt is hozzáteszi, hogy az évi közel egymillió hazai megbetegedés hátterében álló légszennyezés tetemes, évi 1500 milliárd forintot meghaladó mértékű gazdasági kárt is okoz. „A légszennyezésért a fűtési időszakban a legnagyobb arányban a háztartások fűtése – azon belül is a szilárd tüzelő használata, illetve a hulladék háztartási elégetése – a felelős. Emellett a közlekedés is jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez, főleg a használt autók piaca, mely a nyugati országok levetett személyautóit hozza Magyarországra, valamint kifejezetten szennyezők a dízelüzemű járművek, tehergépjárművek” – magyarázza a kutató. Ráadásul Magyarország földrajzi elhelyezkedése és geomorfológiai sajátosságai tovább ronthatják a helyzetet: a medencében való elhelyezkedés és a téli időszakban jellemző csökkent intenzitású légmozgások kombinációja a szennyezés feldúsulásához vezet. Ilyenkor a levegő nem tud rendesen megtisztulni, vagyis napokig, hetekig károsítja az érintett településeken élőket.

Ilyen lesújtó adatok után talán még azt is kétszer meggondoljuk, hogy kilépjünk-e egy-egy forgalmasabb útra, az pedig, hogy az autók között cikázva biciklizzünk, már-már halálos ítéletnek tűnhet. Márpedig 2020-ban – nagyrészt a koronavírus-járvány miatt – minden korábbinál többen ültek bringára: a BKK kerékpárszámlálóin tavaly 15 százalékkal nagyobb biciklis forgalmat mértek 2019-hez képest, és becslések szerint a valós növekedés még ennél is nagyobb lehet. Ez különösen figyelemreméltó, ha azt vesszük, hogy a korlátozások és a megváltozott oktatási és munkarend, azaz a távoktatás és a home office miatt valójában jóval kevesebbet kell közlekedniük az embereknek.

Gyilkos dugók

Több kutatás is foglalkozik a kifejezetten bicikliseket érintő légszennyezéssel, és bár elsőre talán meglepőnek tűnik, a legfrissebb tanulmányok szerint a biciklisek ebből a szempontból is sokkal jobban járhatnak, mint az autókban ülők vagy a gyalogosok. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője felidéz például egy 2008-as vizsgálatot, amelyben budapesti kerékpárosok is részt vettek: „Felszereltek fejmagasságban egy-egy mérőeszközt egy bringásra és egy autóvezetőre, majd átküldték őket a budai Váralagúton. A bringás esetében az alagút után egyből a korábbi szintre esett vissza az alagútban mért magas szennyezettség, az autóból viszont csak a Deák tér környékén ürült ki.” Kutatások szerint ennek az lehet az oka, hogy az autók „dobozként” magukba zárják a szennyezett levegőt. Egy 2018-as leedsi kutatásban csúcsidőben mérték a különböző közlekedési eszközökkel utazókat érő légszennyezettséget egy négy kilométeres szakaszon. Minden utazó ugyanakkor indult, de a biciklisek bizonyultak a leggyorsabbnak: ők 11 perc alatt tették meg az utat, míg az autósoknak és a busszal utazóknak kétszer ennyi ideig tartott. A vizsgálat során így azt találták, hogy ez idő alatt a biciklisek nagyjából feleannyi (összesen 12 millió) részecskét lélegeztek be, még úgy is, hogy a tekeréstől kifáradó bringások gyorsabban veszik a levegőt, több részecskét juttatva a tüdejükbe. Az autók és buszok gyakran rostokolnak az utakon, ami azt jelenti, hogy az utasok a szennyezett levegő felhőjében ülve kénytelenek lélegezni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.