Gulyás Márton lámpással kereste a Fidesz szellemét, de csak árnyakat talált

Lokál

Tegnap volt 28 éve, hogy megalapították a Fideszt. Sok minden történt Magyarországon azóta, s a Fidesz sem ugyanaz már. Múltidéző Fidesz-fórumot tartott Gulyás Márton.

Gulyás Márton a Slejm – a torkon ragadt politika 20. vlogja alkalmából nemcsak a videóblog adta lehetőségekkel dolgozta fel az egykori Fidesz megalakulását és párttá válását, de összehozott egy Fidesz-fórumot is, amelyre az I. Országos Választmány valamennyi tagját meghívta: Bartók Gyulát, Deutsch Tamást, Fodor Gábort, Győri Molnár Lajost, Hegedűs Istvánt, Kövér Lászlót, Molnár Pétert, Orbán Viktort, Rockenbauer Zoltánt, Szelényi Zsuzsát, Tirts Tamást és Wachsler Tamást.

Csurig meg is telt a Stúdió K terme – nagyon különböző korú érdeklődőkkel.

A kezdő tizenhármasból viszont csak hárman fogadták el a felkérést:

Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán és Molnár Péter.

Mindhárman 1988. április 30-án léptek be az egykori Tinódi moziban. Visszaemlékezésük szerint jó fej, lelkes fiatalok társasága volt a kezdeti Fidesz, lényegében protestpártként jött létre, radikalizmus és akcionista magatartás jellemezte, de ahogy Rockenbauer fogalmazott, nem voltak riasztóak, és sosem mentek el a falig úgy, mint például Krassó Györgyék. Míg kezdetben kollektív döntéshozatal folyt, addig később egyre inkább előtérbe került Orbán Viktor hatalmi politikája, ő gondolkodott elsősorban pártpolitikában, és az ő fejében szerepelt kezdetektől fogva az is, hogy be kell kerülni a parlamentbe.

Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán, Molnár Péter

Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán, Molnár Péter

Fotó: Németh Dániel

Molnár szerint a Fidesz agytröszt párt volt, amelynek volt egyfajta romantikus vonzereje, de a hatalmi játszmák már akkor is minden időt felemésztettek, nem volt idő olyan mélyebb elemzésekre, amelyek feltárták volna, mi zajlik az országban. Ezért alakultak a különböző szakhálózatok, ahol mindenki, akinek véleménye vagy ötlete volt, benyújthatta a javaslatát. Az egykori liberális szervezetben – Molnár javaslatára – felmerült, hogy ha már volt egy másik liberális szervezet is (az SZDSZ), miért ne fognának össze, és lépnének fel együtt, közös erővel az állampárttal szemben – ám erről Orbán hallani sem akart.

Az est résztvevői kicsit outsiderként élték meg Fidesz-tagságukat (nem voltak joghallgatók), Hegedűs István elmondása szerint kicsit mindig küzdeni kellett, hogy észre vegyék őket, de végül is mindenki megtalálta a helyét a párton belül, később meg azon kívül is. Rockenbauer – akit a csoport akcionista jellege vitt a Fideszbe és a budapesti alternatív zenei közegben volt járatos – külpolitikával és tüntetések szervezésével foglalkozott, Molnár kultúraszervezői feladatokat látott el, Hegedűs meg közgazdasági kérdésekkel és szintén külpolitikával foglalkozott.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Lényegében ifjúsági szervezetként kerültek be a parlamentbe 9 százalékkal, és ahogy Rockenbauer fogalmazott,

az 1990 és 1994 közötti parlamenti munka maga volt a rock and roll,

de ez később sokat változott. A jelenlévők közül ő volt legtovább aktív fideszes politikus (és egyáltalán politikus). Most úgy látja, hogy 2002-ig volt értelme tevékenységének, az azt követő 4 év viszont már csak inkább kényelmes volt, politikai haszna talán kevés akadt. Pillanatnyilag nem tudja, tagja-e még a Fidesznek, mert bár évek óta nem fizet tagdíjat, nem szólt neki senki, hogy körön kívüli lenne. Ma művészettörténészként dolgozik, az MMA vezette Műcsarnok kurátora. Rockenbauer úgy vállalta a részvételt, hogy a 2006 utáni időszakról tisztességből nem akart beszélni…

Hegedűs István ’94-ig volt a Fidesz tagja, ugyan a párton belüli vitában Fodor Gábort támogatta Orbán Viktor ellenében, sosem lépett be az SZDSZ-be, nem vállalt többet politikai szerepet, civilként a Magyarországi Európa Társaság elnöke. Egy a Hír Tv-nek adott interjúban nem olyan rég úgy fogalmazott: „valahol a szürke zónában helyezném el a Fideszt a demokrácia és a diktatúra között”.

Molnár Péter 1994-ig volt a Fidesz tagja, utána ’94-től ’98-ig az SZDSZ médiapolitikusa, ma szólásszabadság-aktivista, slammer. Szerinte ez a Fidesz már olyannyira nem az a Fidesz, amely egykor volt, hogy a 25. évfordulón más aktivistákkal

újra alapította a pártot,

mert az egykori „őszintén, komolyan” jelszó már réges-rég nem igaz a Fiatal Demokraták Szövetségének nevezett formációra.

Nagy kijelentésektől és nagy átkozódásoktól mentes volt a politikai múltidézés, s leginkább arra igyekezett fókuszálni, hogy mindaz, amivel ma civilek és aktivisták foglalkoznak, minden tevékenység, eszköz, amellyel megpróbálják élhetőbbé tenni az országot szembemenvén a kormányhatalommal, nos, az egykor maga volt a Fidesz. Rég volt, igaz sem volt.

A Slejm 20. adása április 1-jétől tekinthető meg a vlog Youtube-csatornáján.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.