Gulyás Márton lámpással kereste a Fidesz szellemét, de csak árnyakat talált

Lokál

Tegnap volt 28 éve, hogy megalapították a Fideszt. Sok minden történt Magyarországon azóta, s a Fidesz sem ugyanaz már. Múltidéző Fidesz-fórumot tartott Gulyás Márton.

Gulyás Márton a Slejm – a torkon ragadt politika 20. vlogja alkalmából nemcsak a videóblog adta lehetőségekkel dolgozta fel az egykori Fidesz megalakulását és párttá válását, de összehozott egy Fidesz-fórumot is, amelyre az I. Országos Választmány valamennyi tagját meghívta: Bartók Gyulát, Deutsch Tamást, Fodor Gábort, Győri Molnár Lajost, Hegedűs Istvánt, Kövér Lászlót, Molnár Pétert, Orbán Viktort, Rockenbauer Zoltánt, Szelényi Zsuzsát, Tirts Tamást és Wachsler Tamást.

Csurig meg is telt a Stúdió K terme – nagyon különböző korú érdeklődőkkel.

A kezdő tizenhármasból viszont csak hárman fogadták el a felkérést:

Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán és Molnár Péter.

Mindhárman 1988. április 30-án léptek be az egykori Tinódi moziban. Visszaemlékezésük szerint jó fej, lelkes fiatalok társasága volt a kezdeti Fidesz, lényegében protestpártként jött létre, radikalizmus és akcionista magatartás jellemezte, de ahogy Rockenbauer fogalmazott, nem voltak riasztóak, és sosem mentek el a falig úgy, mint például Krassó Györgyék. Míg kezdetben kollektív döntéshozatal folyt, addig később egyre inkább előtérbe került Orbán Viktor hatalmi politikája, ő gondolkodott elsősorban pártpolitikában, és az ő fejében szerepelt kezdetektől fogva az is, hogy be kell kerülni a parlamentbe.

Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán, Molnár Péter

Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán, Molnár Péter

Fotó: Németh Dániel

Molnár szerint a Fidesz agytröszt párt volt, amelynek volt egyfajta romantikus vonzereje, de a hatalmi játszmák már akkor is minden időt felemésztettek, nem volt idő olyan mélyebb elemzésekre, amelyek feltárták volna, mi zajlik az országban. Ezért alakultak a különböző szakhálózatok, ahol mindenki, akinek véleménye vagy ötlete volt, benyújthatta a javaslatát. Az egykori liberális szervezetben – Molnár javaslatára – felmerült, hogy ha már volt egy másik liberális szervezet is (az SZDSZ), miért ne fognának össze, és lépnének fel együtt, közös erővel az állampárttal szemben – ám erről Orbán hallani sem akart.

Az est résztvevői kicsit outsiderként élték meg Fidesz-tagságukat (nem voltak joghallgatók), Hegedűs István elmondása szerint kicsit mindig küzdeni kellett, hogy észre vegyék őket, de végül is mindenki megtalálta a helyét a párton belül, később meg azon kívül is. Rockenbauer – akit a csoport akcionista jellege vitt a Fideszbe és a budapesti alternatív zenei közegben volt járatos – külpolitikával és tüntetések szervezésével foglalkozott, Molnár kultúraszervezői feladatokat látott el, Hegedűs meg közgazdasági kérdésekkel és szintén külpolitikával foglalkozott.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Lényegében ifjúsági szervezetként kerültek be a parlamentbe 9 százalékkal, és ahogy Rockenbauer fogalmazott,

az 1990 és 1994 közötti parlamenti munka maga volt a rock and roll,

de ez később sokat változott. A jelenlévők közül ő volt legtovább aktív fideszes politikus (és egyáltalán politikus). Most úgy látja, hogy 2002-ig volt értelme tevékenységének, az azt követő 4 év viszont már csak inkább kényelmes volt, politikai haszna talán kevés akadt. Pillanatnyilag nem tudja, tagja-e még a Fidesznek, mert bár évek óta nem fizet tagdíjat, nem szólt neki senki, hogy körön kívüli lenne. Ma művészettörténészként dolgozik, az MMA vezette Műcsarnok kurátora. Rockenbauer úgy vállalta a részvételt, hogy a 2006 utáni időszakról tisztességből nem akart beszélni…

Hegedűs István ’94-ig volt a Fidesz tagja, ugyan a párton belüli vitában Fodor Gábort támogatta Orbán Viktor ellenében, sosem lépett be az SZDSZ-be, nem vállalt többet politikai szerepet, civilként a Magyarországi Európa Társaság elnöke. Egy a Hír Tv-nek adott interjúban nem olyan rég úgy fogalmazott: „valahol a szürke zónában helyezném el a Fideszt a demokrácia és a diktatúra között”.

Molnár Péter 1994-ig volt a Fidesz tagja, utána ’94-től ’98-ig az SZDSZ médiapolitikusa, ma szólásszabadság-aktivista, slammer. Szerinte ez a Fidesz már olyannyira nem az a Fidesz, amely egykor volt, hogy a 25. évfordulón más aktivistákkal

újra alapította a pártot,

mert az egykori „őszintén, komolyan” jelszó már réges-rég nem igaz a Fiatal Demokraták Szövetségének nevezett formációra.

Nagy kijelentésektől és nagy átkozódásoktól mentes volt a politikai múltidézés, s leginkább arra igyekezett fókuszálni, hogy mindaz, amivel ma civilek és aktivisták foglalkoznak, minden tevékenység, eszköz, amellyel megpróbálják élhetőbbé tenni az országot szembemenvén a kormányhatalommal, nos, az egykor maga volt a Fidesz. Rég volt, igaz sem volt.

A Slejm 20. adása április 1-jétől tekinthető meg a vlog Youtube-csatornáján.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?