Lokál

"Off-shore cége van!" - hüledeznek kampányidõszakban a "bizonyítékkal" teátrálisan hadonászó magyar politikusok ellenfelükre mutogatva. S az ország fele elítélõen hörög fel, akár a "liberális", a "jobboldali", a "keresztény" vagy az "inter-nacionálé" szitokszavak hallatán.

"Meghívsz egy italra?" - kérdezi az egyikük, miközben némi jóindulattal akár kacérnak is nevezhetõ pillantással végigmér, majd a barátnõjével mellém telepednek a bárszékekre, és villámgyorsan rendelnek két koktélt. Próbálok integetni a pincérnek, ne írja a számlámhoz - a lányok kacarásznak a fölös igyekezeten. Húszévesnek saccolom õket, keveset fedõ ruhácskájuk ránézésre többet ér, mint a teljes ruhatáram. "Gyere át a Dokkba, ott most nagyobb a pörgés, aztán késõbb talán visszajövünk!" - vetik oda nem sokkal késõbb, búcsúzóul, és tova-libbennek.

A karácsony másnapján kipattant 9-es erõsségû földrengés és az erre következõ szeizmikus szökõár az utóbbi száz év egyik legnagyobb természeti katasztrófáját okozta - a halottak számát és a pusztítás mértékét tekintve is. A csapás jellege miatt valószínûleg sosem tudjuk meg, hányan veszthették életüket - közöttük sok ezer európai turista.

Mondhatnánk, a Gutenberg-galaxis ökologikus rendszer, és milyen jó, hogy az antikváriumoknak köszönhetõen a megunt, fölösleges könyvek nem kallódnak el. Pedig hol lennének, ha nem hiányoznának alapvetõ kiadványok a könyvesboltok polcairól? Ha a könyvek nem esnének szét a ragasztásnál? Ha pendelyes korunk igényesen illusztrált olvasmányait hasonló formátumban vehetnénk újonnan kézbe? No meg, ha könnyedén ki tudnánk fizetni az új és a használt könyv közötti, harminc-hetven százalékos árkülönbözetet?

Freund Tamás a Mindentudás Egyetemén tartott elõadásának (Hullámtörés, A kannabisz [marihuána] hatása az agyhullámokra - memóriazavar és szorongás, 2004. november 23.) üzenete az, hogy a kannabisz használata céltalan, alulmotivált, emlékezésre és tanulásra képtelen "zombivá" változtatja a magyar fiatalságot. Mindezeket a következtetéseket az elismert agykutató saját és munkatársai neurobiológiai kutatásai alapján vonja le.

Alighanem kevesen tudják, hogy létezik Dunaújvárosban egy 33 állomásos, mintegy két és fél kilométeres, két óra alatt bejárható tanösvény, mely a sajátos szocialista, illetve szocialista realista építészet történetét teszi mélyen átélhetõvé. Jelentjük: tapasztalataink alapján a túra nem csupán tanulságos, de szórakoztató is, Dunaújváros pedig a maga sajátos módján szép és kedves város.

A "Fókuszban a környezetvédelem: a víz" címû pályázatra érkezett több mint ötszáz fotó közül választotta ki a zsûri azt a néhányat, amit október végéig lehet megtekinteni a budai bevásárlóközpont üveghídján. Már amikor.

Inasa elõtt mindenki egyenlõ, de szabója elõtt még meztelen is. A 18. század nemesi kultúrájának nagy bölcsessége a demokratizálódás korában ekként variálható. A szabóság, mihelyst nyilvánossá lesz, diktátorként mûködik, a tapasztalatlan, kezdõ arszlán remegni kezd egy jelentõs szabász tekintetétõl.

Az évad legizgalmasabb színházi premierjének ígérkezik a Trafó bemutatója október 23-án a budai Sziklakórházban. Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a Krétakör társulata adja elõ, Mundruczó Kornél rendezésében. Tökéletes idõzítés: Térey mûve a napokban jelent meg.

Két és fél évvel ezelõtt a budapesti Diótörés Alapítvány azzal a céllal nyitotta meg a Somogy megyei falu szélén álló, átalakított parasztházat, hogy az állami gondozásból a hajléktalanságba kerülõ szipus és/vagy alkoholista fiatalok számára biztosítson még egy esélyt.

Sokak szemében a több mint hatezer lakásos blokk Budapest legfélelmetesebb terepe. Lepusztult panelvidék, ahol fényes nappal, a nyílt utcán árulják a drogot, kilopják az ember alól az autót, és legfeljebb a bandaháborúk visznek színt a tökéletes szürkeségbe. Itt annyiért lehet kétszobás, összkomfortos lakást vásárolni, mint más - szintén rossz hírû - környéken egy garzont. Valóban a Havanna-lakótelep lenne Budapest legsötétebb árnyéka?

Jelentjük: az õsmagyarok és a velük szövetséges vikingek már Rákosszentmihályon barantáznak - egyelõre még csak egymással. Itt, a kiskertektõl zöldellõ (sárgálló) pesti külvárosban ismerkedhet ezentúl a téma iránt érdeklõdõ nagyközönség az õsi kézmûvesség, harcmûvészet és jurtaépítészet vívmányaival, nem is szólva a rejtélyesen hangzó kísérleti régészetrõl.

Amerikában 1950-ben, nálunk majdnem ötven évvel késõbb volt az elsõ Narcotic Anonymous- (NA - névtelen drogosok) összejövetel, ez az anonim alkoholisták (AA) mozgalmának elve alapján mûködõ, szigorú szabályokkal körbebástyázott, mindennapos terápiás lehetõség. A hazai névtelenek a múlt hét végén, az egykori csillebérci úttörõtáborban immár harmadik országos találkozójukat rendezték néhány szülõ, szociális munkás és újságíró társaságában. A pszichiáterszakma részérõl senkit sem izgatott az esemény.

Immár ötödik alkalommal. Minden eddiginél több kamion, nép, nagyobb hangerõ. Minden képzeletet felülmúló mocsok és zömmel rendkívül szar zenék - dióhéjban ennyi volt az idei parádé. Ne reménykedjünk - jövõre még ilyenebb lesz.