Kiállítás: Ruha Gyurik (21. századi dendi)

  • - csonta -
  • 2004. október 28.

Lokál

Inasa elõtt mindenki egyenlõ, de szabója elõtt még meztelen is. A 18. század nemesi kultúrájának nagy bölcsessége a demokratizálódás korában ekként variálható. A szabóság, mihelyst nyilvánossá lesz, diktátorként mûködik, a tapasztalatlan, kezdõ arszlán remegni kezd egy jelentõs szabász tekintetétõl.

Ismerjük Balzactól a parvenü Lucien de Rubempré szorongását elsõ dendiskedõ frakkja, csizmája, pálcája megvásárlásakor - hogy rosszul választ, nem lehet kétséges, hiszen ismeretek híján a Grand Boulevard divatját majmolja, de hát éppen ez az, amit utánozni tilos: a valódi lion ugyanis mindig a divattal szemben divatos. És Lucienünk le is bukik este az Operában, az olyan valódi dandyk, mint Du Marsay vagy Rastignac, kikacagják a vidéki költõ túlságosan hibátlan és épp ezért ridicule öltözködését.

Ma már nincsenek dandyk, sem dendik, a demokratizálódás plebejusizálódást, mi több, proletarizálódást jelent, és aligha véletlen, hogy a Deák téri Gödör oldalszárnyában rendezett angol kiállítás egyik hõse David Beckham. Egy focista! - piha, még kimondani is shocking. És mégis. Mert kiderül, hogy az utóbbi idõk egyik vezetõ irányzata az úgynevezett "lelátó-stíl", mely a futballpályákon javallott öltözékeket prezentálja. Az újabb angol divattervezõk által bemutatott modellek érdekesek, olykor meghökkentõk, nyilván drágák és nem könnyen hozzáférhetõek. A látogató kissé elveszetten téblábol az elhagyott békávé-váróteremre emlékeztetõ alkalmi kiállítóhelyen; itt szerfölött kiábrándítóan hatnak a nagy brit hagyományokat merészen áthágó-megújító-tisztelettel elvetõ tervezõk munkái. Jó lenne érteni ezt a világot, de ekként valahogy lehetetlen. A remek információkkal telerakott, ingyenes füzetke sokat segíthetne, de hát nem ismerjük a kontextust, nem értjük, hogy miért a ruha teszi az embert, nem értjük, hogy egyesek miért láttak világnézetileg elválasztó különbséget nadrágjuk vasalásában, kézelõjük ívében. Marad a meghökkenés, melyet késõbb unott legyintés követ.

- csonta -

Gödör Klub, megtekinthetõ: október 29-ig

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.