Kiállítás: Ruha Gyurik (21. századi dendi)

  • - csonta -
  • 2004. október 28.

Lokál

Inasa elõtt mindenki egyenlõ, de szabója elõtt még meztelen is. A 18. század nemesi kultúrájának nagy bölcsessége a demokratizálódás korában ekként variálható. A szabóság, mihelyst nyilvánossá lesz, diktátorként mûködik, a tapasztalatlan, kezdõ arszlán remegni kezd egy jelentõs szabász tekintetétõl.

Ismerjük Balzactól a parvenü Lucien de Rubempré szorongását elsõ dendiskedõ frakkja, csizmája, pálcája megvásárlásakor - hogy rosszul választ, nem lehet kétséges, hiszen ismeretek híján a Grand Boulevard divatját majmolja, de hát éppen ez az, amit utánozni tilos: a valódi lion ugyanis mindig a divattal szemben divatos. És Lucienünk le is bukik este az Operában, az olyan valódi dandyk, mint Du Marsay vagy Rastignac, kikacagják a vidéki költõ túlságosan hibátlan és épp ezért ridicule öltözködését.

Ma már nincsenek dandyk, sem dendik, a demokratizálódás plebejusizálódást, mi több, proletarizálódást jelent, és aligha véletlen, hogy a Deák téri Gödör oldalszárnyában rendezett angol kiállítás egyik hõse David Beckham. Egy focista! - piha, még kimondani is shocking. És mégis. Mert kiderül, hogy az utóbbi idõk egyik vezetõ irányzata az úgynevezett "lelátó-stíl", mely a futballpályákon javallott öltözékeket prezentálja. Az újabb angol divattervezõk által bemutatott modellek érdekesek, olykor meghökkentõk, nyilván drágák és nem könnyen hozzáférhetõek. A látogató kissé elveszetten téblábol az elhagyott békávé-váróteremre emlékeztetõ alkalmi kiállítóhelyen; itt szerfölött kiábrándítóan hatnak a nagy brit hagyományokat merészen áthágó-megújító-tisztelettel elvetõ tervezõk munkái. Jó lenne érteni ezt a világot, de ekként valahogy lehetetlen. A remek információkkal telerakott, ingyenes füzetke sokat segíthetne, de hát nem ismerjük a kontextust, nem értjük, hogy miért a ruha teszi az embert, nem értjük, hogy egyesek miért láttak világnézetileg elválasztó különbséget nadrágjuk vasalásában, kézelõjük ívében. Marad a meghökkenés, melyet késõbb unott legyintés követ.

- csonta -

Gödör Klub, megtekinthetõ: október 29-ig

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.