1. Dél-Karolina államban két reaktor építését is leállítják, mert a költségek annyira megugrottak, hogy olcsóbb elengedni az eddigi építési költségeket, mint folytatni az építkezést. A reaktorokat jó tíz évvel ezelőtt még nagy lelkesedés fogadta, a tervek szerint az amerikai nukleáris reneszánszt teljesítette volna be. Azóta viszont más energiaforrások olcsóbbá váltak, például a palagáz, a fukusimai baleset pedig még egy lapáttal rátett az egyébként is egyre növekvő aggodalmakra az atomenergiával szemben. A kivitelezés majdnem a felénél járt, becslések szerint nagy csúszással 2023-ra készült volna el. Eddig 9 milliárd dollárt költöttek rá, a végső összeg jelen számítások szerint 24 milliárdra rúgott volna, ezért inkább leállították a projektet. (Reuters)
2. Végleg bezárják Spanyolország legrégebbi atomerőművét – tolmácsolta ma Madridban a spanyol kormány döntését Álvaro Nadal energiaügyi miniszter. Tájékoztatása szerint a 2012-ben leállított Santa María de Garona-i nukleáris létesítmény újranyitása ellen gazdasági és politikai indokok is szóltak. Gazdasági, mert a beruházás hatalmas, legalább kétévnyi fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy újra üzemképes legyen az atomerőmű, pedig a spanyol elektromos hálózatra gyakorolt hatása csekély, az itt termelt villamos energia mindössze 2,5 százalékát adta a teljes országos árammennyiségnek. Az erőművet az amerikai General Electric építette, és 1970-ben helyezték üzembe. Az Észak-Spanyolországban található erőmű működési határideje 2013-ban járt volna le, ám a kiégett nukleáris fűtőelemekre kivetett adó miatt a tulajdonos vállalatok úgy döntöttek, nem kérik a hosszabbítást. 2012-ben ezért ki is kapcsolták az országos energiahálózatból, de egy évvel később az egyik tulajdonos, a Nuclenor meggondolta magát és kérte a kormánytól az újranyitást. A spanyol nukleáris biztonsági tanács végül szigorú feltételek mellett ugyan, de támogatta ezt, ám a tulajdonosok között az elengedhetetlen beruházások miatt nézeteltérés alakult ki. Így most bezárják: ez a folyamat úgy 13–16 évig is eltarthat majd. (MTI)
| ||
3. Dr. Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője adott ma interjút az Átlátszónak, ahol kifejti: az új paksi blokkok alaplemezét pontosan a földtani kutatás során feltárt törésvonalakra akarják építeni. Szerinte a jelenlegi tervekhez képest egy jó 100 méterrel északra kellene építkezni, ha már muszáj. „Ezek a vonalak a föld mélyén történt elmozdulást közvetítik a felszín felé. Persze ami Pakson van, az nem a Szent András-törésvonal, amely átmetszi az országutat, és száz év elteltével az országút el van tolva néhány méterrel. Pakson az elmozdulások ennél sokkal kisebbek, de attól még ott vannak, és ha bekövetkezik valamilyen elmozdulás, akkor az a törésvonal mentén a felszínen is bekövetkezhet. Márpedig ennek a tetején ott lesz egy pár százezer tonnás építmény, aminek az egyik fele a másikhoz képest ha csak egy kicsivel akar elmozdulni, akkor is nagy problémát okoz.” Hogy a kutatás eredményei miatt eltolják-e majd a blokkok alaplemezét 100 méterrel, azt nem tudni, de a kutató szerint sok jóra nem számíthatunk. „Abban sem vagyok biztos, hogy a tervezési és kivitelezési folyamatban elérhető-e, hogy tolják el az új blokkokat annyival északra, hogy ne legyen baj azzal, hogy a konténment törésvonalra épül. Előbb születtek meg a döntések, és aztán végezték el a kutatást.”
