A Magyar Építőművészek Szövetsége mellett az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság is tiltakozik a Virág Csaba építész által tervezett Budavári Országos Villamos Teherelosztó épületének lebontása ellen.
Az épületet egy 2015-ös Kormányhatározat állami tulajdonba vette, majd egy 2016-os rendelet bontásra ítélte. Az építészek által akkor indított petíció, a Magyar Építőművészek Szövetsége és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága tiltakozása után azonban az a megállapodás született, hogy az épület mégis megmaradhat, abban a belügyminisztérium irodái kapnak majd helyet.
| ||
Most ennek ellenére ismét felállványozták az épületet, kiszedték az ablakokat, és a belsőépítészeti munkákat is elbontották. Az Építészfórum április végén megkereste a helyi önkormányzatot és a tulajdonos államot is, a kerületi főépítész azonban azt közölte, hogy nem a kerület az illetékes hivatal az eljárásban, ugyanis a Belügyminisztérium Budai Várba költözésével összefüggő beruházásokat nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánították, így nem kellett sem tervtanács elé vinni a terveket, sem településképi eljárást lefolytatni, az V. kerületi Kormányhivatal adta ki az építési engedélyt.
"Ennek már két éve, akkor még úgy volt, hogy a Villamos Elosztó épülete is belügyminisztériumi irodák számára lesz belülről átalakítva, homlokzata pedig korhűen felújítva. Azóta nem kaptunk tájékoztatást az ügyről, tehát nem tudjuk, adtak-e ki bontási engedélyt" - közölték.
A Belügyminisztérium kommunikációs osztálya a lappal azonban azt közölte, hogy a kormány 2018-ban valójában döntést hozott az épület lebontásáról, mondván "az épület speciális, 2007-ig ellátott eredeti funkciója okán gazdaságosan más feladatra nem átalakítható", és hogy "a bontást korábbi lakossági kezdeményezés is szorgalmazta". Azt is hozzátették, hogy
"az épület helyére új, a historikus környezetbe illeszkedő épületet kell tervezni".
Az épület elbontása ellen ismételten tiltakozott a Magyar Építőművészek Szövetsége, és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is, amely méltatta az épületet, és azt írta: "a Budai Vár világörökségi helyszínének egyik legfőbb értéke, hogy az egymást követő építészeti korszakok mind a saját korukra jellemző rangos építészeti értékekkel gazdagítva tudták fenntartani a helyszín történeti folytonosságát, mindvégig megőrizve a település történetileg egységes megjelenését, hitelességét és integritását".
Mint írták, az épület "finom arányaival, ritmusával, formanyelvével bemutatta, hogy megfelelő érzékenységgel és alázattal saját kifejezési eszközével minden kor tovább tudja fejleszteni, és saját korának élővé tudja tenni a történeti települési környezetet úgy, hogy annak minden építészeti-építészettörténeti értékét megőrzi és tovább élteti".
Az épületről több cikk és méltatás is készült, és szerepel a 2020-as Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában megnyíló „Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása" kiállítás 12 mintaértékű modern épülete között.
| ||
Az Országos Villamos Teherelosztó Központ tervezése 1972-ben indult a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Irodában (LAKÓTERV), vezetőtervezője Virág Csaba (1933–2015) volt. A kivitelezését a tervezést követően azonnal folytatták, az épület 1974–1979 között valósult meg. A szakma azonban mindig is emblematikus épületként tartotta nyilván.
2016-ban így írtunk róla:
Kézműves high-tech
A házak építészete nem változtat semmin. Egy ház eltűnése vagy létrejötte nem képes fenekestül felforgatni egy város életét. Mindennapi életünkre, közérzetünkre sokkal komolyabb hatással vannak az utak, terek, a különböző közlekedési és higiéniás infrastruktúrák hirtelen változásai.
