A koronavírus-járvány a közlekedésre gyakorolt jelenlegi hatásairól és jövőbeli következményeiről beszélgetett Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója és Várkonyi Gábor autópiaci szakértő kedden a Brain Bar élő videósorozatában.
Vitának szánt, de érdemi és látványos véleményütköztetés nélkül maradt párbeszédük során a járványhelyzet okozta átmeneti vagy hosszútávú intézkedésekről, közlekedési újításokról, városfejlesztési trendekről, valamint az autóipar jövőjéről is szóltak.
Térérzékelés
Vitézy szerint a pandémia hatására újfajta tudatosság alakul ki, hogyan érzékeljük a teret, éppen ezért új élethelyzetre kell felkészülni. A járványhelyzet több hónapos átmeneti időszakot hozott a budapesti közlekedésben, aminek a legnagyobb vesztese a közösségi közlekedés.
A kijárási korlátozások idején alig vették igénybe az emberek a tömegközlekedést, de azok lazításával vagy feloldásával sem valószínűsíti, hogy kedvet kapnának egy tömeg részévé válni a buszon vagy villamoson. A zsúfoltságtól tartva többen fognak egyéni közlekedési módot, autót vagy kerékpárt választani.
A Budapest Fejlesztési Központ igazgatója úgy látja, ezért is különösen fontos, hogy helyzetbe hozzák a kerékpáros közlekedést. Ki kell használni a mostani, kisforgalmú időszakot, és minél több embert arra kell sarkallni, hogy a kerékpárt, elektromos robogót, rollert válasszák inkább az átmenetileg csökkenő vonzerejű közösségi közlekedés helyett. Mert ezzel párhuzamosan megnő majd az autós forgalom is, és szerinte minden eddiginél nagyobb dugókra lehet számítani, amit tudatosan előre gondolkodva el kell kerülni.
| ||
Várkonyi kiemelte, Kínában például a járvány első hulláma után több autót adtak el, mint ezelőtt. Még a helyi, érvényes autóvásárlásra vonatkozó korlátozásokat is feloldották. Bár nem valószínű, hogy Magyarországon hasonló jelenségtől kell majd tartani, megnövekedett forgalomra szerinte is mindenképp készülni kell.
Hajrá bringások!
Éppen ezért Vitézy Dávid helyesnek tartja az irányt, amelyet a főváros új vezetése jelölt ki plusz biciklisávokat kialakítva az Üllői úton és a Nagykörút egy részén, hogy biztonságosabb környezetet biztosítson. Sőt, Vitézy kevesli a kijelölt szakaszt. Szerinte számos olyan, a kerékpáros közlekedésre vonatkozó infrastrukturális hiány van, amelyekre különös figyelmet kellene fordítani. Mert a jó minőségű kerékpáros infrastruktúra az autósok érdeke is – állította.
Várkonyi szerint a járvány hatására a városvezetők szerte a világban olyan intézkedéseket nyomtak át a veszélyhelyzetre hivatkozva, amelyekre egyébként aligha lett volna lehetőség normál esetben ilyen gyorsasággal vagy akár ilyen formában. Úgy látja, nehezebbé teszik az autósok életét, és ez problémát fog okozni.
Szerinte a koronavírus-járvány hatásaként megdőlt az a mítosz, amely szerint a modern autók drasztikusan hozzájárulnak a légszennyezettséghez, mert világviszonylatban nem csökkent jelentősen a légszennyezettség. Várkonyi Stuttgartot említette példaként, ahol szerinte az látszik, hogy nem az autók okozták első sorban a légszennyező tevékenységet, hanem az ipari termelés és a fűtés.
A járványhelyzet miatt Budapesten bevezetett ingyenes parkolást mind Vitézy Dávid, mind Várkonyi Gábor helyesnek tartja. Várkonyi szerint jelenleg atóval közlekedni a legbiztonságosabb. Vitézy szerint a lépés szükséges volt, de közlekedéspolitikailag hosszútávon nem fenntartható.
| ||
Az autós közlekedésről szólva kiemelték a P+R parkolók szerepét és hiányát. A Budapest Fejlesztési Központ igazgatója elmondta, hogy dolgoznak különböző projekteken, szeretnék elindítani Budapest legnagyobb P+R fejlesztését. A tervek szerint a Mexikói útnál létesítenének egy nagy vagy több kisebb P+R parkolót. Ez a fejlesztés összesen 1500 férőhelyet biztosítana, eképp autómentesítenék többek között a Városligetet. De azt is hangsúlyozta, számos olyan beruházás előkészítésén dolgoznak (ilyen például a vasút- vagy HÉV-fejlesztés), amelynek része lesz P+R parkolók kialakítása is.
Vitézy Karácsony pártján, de...
A főváros közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervének, intézkedéscsomagjának kidolgozásáról, amely része lehet a jövőben a budapesti sebességkorlátozások megváltoztatása is, Várkonyi azt mondta, hogy a jelenlegi szabályok betartásával is normális, biztonságos közlekedést lehetne fenntartani, ezért szerinte nincs szükség sebességcsökkentésre.
Vitézy kiemelte, Budapesten ma háromszor annyian halnak meg közúti balesetben, mint Bécsben. A halottak többsége pedig gyalogos vagy biciklis. Az előző évi statisztikákból idézve elmondta, Bécsben tavaly 18-an vesztették ily módon életüket, míg Budapesten 49-en. Míg a súlyos sérültek száma Budapesten 919 volt előző évben, a balesetek többségét gépjárművel okozták.
Vitézy szerint sok múlik a közterek megtervezésén, a közlekedési hangsúlyokon, hogy például miként váltanak a lámpák, milyen a kerékpáros infrastruktúra. Úgy látja, azzal, hogy most derült égből villámcsapásként bekerült a köztudatba a sebességcsökkentés lehetősége, a városvezetés többet ártott az ügynek, mintha csendes háttérmunka folyt volna, mint az elmúlt évtizedekben. Mert ahogy kiemelte, Budapest utcáinak jelentős részén már bevezetésre került a 30-as sebességhatár, míg a főutak esetében a balesetek függvényében történt sebességcsökkentés, mint például a Ferihegyi gyorsforgalmi út esetében.
