Interjút adott a Medical Online-nak a Magyar Orvosi Kamara titkára: Svéd Tamás aneszteziológus szerint rohammunkában kell felkészülni az egyre növekvő számú esetek ellátásra, és ehhez létfontosságúak a most érkező eszközök – és az, hogy a lakosság komolyan vegye a korlátozásokat. A következő két-három hét ugyanis vízválasztó lehet. Nem ártana, ha a lakosság is kicsit riadtabb lenne, nem most tartana fiesztákat – mondja Svéd Tamás, aki a maga részéről a kijárási tilalmat is hasznosnak tartaná az időnyeréshez.
Az aneszteziológus elmondta a véleményét az Angliában hangoztatott, "nyájimmunitáson" alapuló elméletről is. „Az elv amúgy szép, csak éppen tudományos bizonyítékok nem szólnak mellette a SARS-CoV-2 esetében. Ahogyan a háziorvosoknál is említettem, ha az orvos fertőzött, még mielőtt kidőlne, maga lesz a góc, megfertőzve nemcsak betegeit, kollégáit is. Olaszországban az ellátó személyzet 15 százaléka fertőződött meg, ami extrém módon gyorsította a terjedést. Az ottani tapasztalatok birtokában most Kínából Európába érkező szakértők is az egészségügyi személyzet védelmének fontosságát hangsúlyozzák a leginkább.”
Svéd Tamás szerint a következő 2-3 hét vízválasztónak számít.
„Talán még van esély megfékezni a járványt azzal, hogy mindenkit otthon tartunk, akár hatósági eszközökkel, azaz a kijárási tilalom bevezetésével.”
A MOK titkára szerint a hazai egészségügyi ellátórendszernek van egy pontja, amit korábban sokat kritizáltak, most mégis profitálunk belőle.
„Ezek éppen a régi, pavilonrendszerű kórházak, amelyek járvány idején lehetővé teszik az izolálást. Minden más szempontból a magyar egészségügy hátrányból indul azzal, hogy erősen leamortizált, évek óta alulfinanszírozott, átszervezésre vár. És ez akkor is így van, ha az utóbbi években tagadhatatlanul voltak fejlesztések, és a vidéki központokban megújultak a kórházak. De ez messze nem lesz elég ahhoz, hogy útját álljuk az elkövetkező kataklizmának.”
A szakember szerint az orvosoknak egy idő után át kell menniük "gépi üzemmódba", az adatok alapján kell majd eldönteniük, hogy kinek van nagyobb esélye a túlélésre.
„Ez mindenképpen tragikus helyzet, és sokak számára új, néhányunknak kevésbé, hiszen életvégi döntéseket nem ritkán hozunk például az intenzív osztályon, mert a világon egyetlen ellátórendszer sem tudja mindenkinek élete utolsó leheletéig megadni a maximumot.
Meg kell tehát határozni a pontokat, ahol az intenzív terápiának már nincs értelme, mert a beteg tartalékai elfogytak. Ilyenkor vissza kell vonulni a kezelésből.
De ha tömegessé válnak a Covid-19 megbetegedések, telítődnek a kapacitások, olyan emberekről is kénytelenek leszünk lemondani, akiket a megfelelő ellátó személyzettel és eszközökkel még nagy valószínűséggel megmenthettünk volna.”
Svéd Tamás szerint a lakosságnak most egy kicsit "riadtabbnak" kellene lennie. „Ha a lakosság ugyanis nem méri fel a veszély nagyságát, annak katasztrofális következményei lesznek: a koronavírusos betegek húsz százaléka szorul kórházi ellátásra, ennek mintegy fele intenzív osztályos elhelyezésre, légzéssegítésre, lélegeztetésre. Ha rohamosan nő a betegek száma, a magyar egészségügy képtelen lesz ellátni ezeket a fertőzötteket.”
„Sokkal nagyobb baj az, ha indokolatlan kincstári optimizmussal futunk neki valaminek, ami potenciálisan katasztrófával fenyegethet. Én most ijesztgetés-párti vagyok. Kiálts farkast… mert jön."
Nyugtassa magát Naranccsal a kényszerű otthonlét idején!
Továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk! Járjunk együtt a dolgok végére! Kedves olvasóink, vészhelyzet van, s ilyenkor mindennél fontosabb a tisztánlátás. Ezért jó szívvel javasoljuk, hogy továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk!
