Japánban őshonos algafaj fenyegeti a Földközi-tenger francia partvidéket

  • narancs.hu
  • 2021. június 27.

Lokál

 Az algafajt azonosították Marseille kikötőinek mólóin és a várostól nyugatra fekvő kék parton.

Egy Japán térségében őshonos algafaj fenyegeti a dél-franciaországi Marseille közelében fekvő Calanque strandjait, közölték környezetvédelmi szakemberek.

A tengeri növény, amely akár mérgező is lehet, megtelepedett a Földközi-tenger partvidékén Marseille közelében. A zöld alga (ugulopteryx okamurae) veszélyt jelent az egészségre, mert ha megtelepedik a köveken, sziklákon és a tengerparton, elkezd lebomlani és kénhidrogént bocsát ki, ez a gáz pedig nagy mennyiségben halálos lehet.

Az elmúlt hetekben kiderült, hogy az algafaj megszállta a népszerű Calanques Nemzeti Park térséget, amelynek keskeny, mindentől távol eső, meredek falú öbleit naponta több ezer ember keresi fel nyáron, mondta a park szóvivője az AFP francia hírügynökségnek.

 Az algafajt azonosították Marseille kikötőinek mólóin is és a várostól nyugatra fekvő kék parton.

"Egyre terjed, mindent beborít és hányingert előidézően bűzös" - mondta egy marseille-i lakos.

 Az alga a sekély vizekben burjánzik, komoly problémát jelent a halászhajók számára, eltömíti hálóikat.

Thierry Thibault, a Földköz-tengeri Óceánkutató Intézet kutatója elmondta, hogy a faj már 2008 óta jelen van a Marseille-től 200 kilométerre keletre fekvő Thau-medencében. Valószínűleg úgy terjedt el, hogy valaki onnan származó tengeri sünt fogyasztott és tüskés bőrüket visszadobta a tengerbe - tette hozzá.

Marseille-i illetékesek közölték, hogy ellenőrzés alatt tartják a helyzetet, és keresik annak módját, miként lehetne a leghatékonyabban megszabadulni az algától.

"Jelenleg emberre nem jelent veszélyt, de ha magas lesz a gázkoncentráció, be kell zárnunk a strandokat" - mondta Hervé Menchon, tengeri biodiverzitásért felelős polgármester-helyettes.    

 Elismerte, hogy a tengerben úszó gyermekeknek gondot jelenthet, és szigorú intézkedéseket hoztak, hogy az embereket kívül tartsák a vízből. A térségbeli hatóságok a víz alatt formálódó  sűrű algamezőket kihúzzák a tengerből, de egyelőre nem tudják, mitévők legyenek a bűzt árasztó rothadó növénnyel. (MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.