Nem elég megvenni a többször használatos csészét, tényleg használni is kell

  • B.P.M
  • 2019. augusztus 13.

Lokál

Máskülönben nagyobb ökológiai kárt okozunk, mintha eldobható pohárkákból innánk a kávét.

Egyre többen mellőzik az eldobható műanyageszközöket, így a PET-palackokat és papírpoharakat is, és vásárolnak helyettük olyan bögréket, kulacsokat, amelyeket többször is lehet használni. Az irány jó, ugyanakkor úgy fest, önmagában nem elég, ha az egyik holmit egy másikra cseréljük.

Caroline Wood, a Sheffieldi Egyetem élelmiszerbiztonsági doktora szerint az átlagember nem használja elegendő alkalommal ezeket a poharakat, mielőtt kidobja őket, éppen ezért túl nagy megoldást sem jelentenek.

Az úrjahasználható eszközöket 20-100 alkalommal kell igénybe vennünk, hogy az ökológiai lábnyomunkat mérsékeljük – állítja a szakember. Ennek az az oka, hogy a poharak, kulacsok, bögrék gyártása több energiát vesz igénybe, ezért a széndioxid-kibocsátás is magasabb lesz miattuk. Az sem mellékes, hogy amíg a PET-palackokat – értelemszerűen – nem tisztítjuk ki, addig a többször használatos eszközöket igen, tehát a vízfogyasztás bővülésében is szerepet játszanak.

Számos dologból készülhet, de használni is kell

Számos dologból készülhet, de használni is kell

Fotó: Unsplash.com

Ugyanakkor érdemes azt megemlíteni, hogy ezeket a holmikat még mindig nagyon kevesen veszik: mindösszesen az értékesített poharak 5 százalékát teszik ki. „Az igazság az, hogy könnyen meg lehet róluk feledkezni, illetve nem életszerű, hogy a fogyasztók állandóan mosogassanak” – mondta Wood.

Pedig az egyszer eldobható kávéscsészék tekintetiben van egy komoly probléma: mivel vékony műanyagbéléssel vannak ellátva, ezért a papírfeldolgozó-üzemek nem tudják feldolgozni, így hulladéklerakókba vagy szemétégetőkbe kerülnek. Az Egyesült Királyságban összesen 3 létesítmény dolgozik ilyen poharak újrahasznosításával, ezért évente 2,5 milliárd kávéscsésze végzi a kukákban az országban.

(The Conservation)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.