Nem elég megvenni a többször használatos csészét, tényleg használni is kell

  • B.P.M
  • 2019. augusztus 13.

Lokál

Máskülönben nagyobb ökológiai kárt okozunk, mintha eldobható pohárkákból innánk a kávét.

Egyre többen mellőzik az eldobható műanyageszközöket, így a PET-palackokat és papírpoharakat is, és vásárolnak helyettük olyan bögréket, kulacsokat, amelyeket többször is lehet használni. Az irány jó, ugyanakkor úgy fest, önmagában nem elég, ha az egyik holmit egy másikra cseréljük.

Caroline Wood, a Sheffieldi Egyetem élelmiszerbiztonsági doktora szerint az átlagember nem használja elegendő alkalommal ezeket a poharakat, mielőtt kidobja őket, éppen ezért túl nagy megoldást sem jelentenek.

Az úrjahasználható eszközöket 20-100 alkalommal kell igénybe vennünk, hogy az ökológiai lábnyomunkat mérsékeljük – állítja a szakember. Ennek az az oka, hogy a poharak, kulacsok, bögrék gyártása több energiát vesz igénybe, ezért a széndioxid-kibocsátás is magasabb lesz miattuk. Az sem mellékes, hogy amíg a PET-palackokat – értelemszerűen – nem tisztítjuk ki, addig a többször használatos eszközöket igen, tehát a vízfogyasztás bővülésében is szerepet játszanak.

Számos dologból készülhet, de használni is kell

Számos dologból készülhet, de használni is kell

Fotó: Unsplash.com

Ugyanakkor érdemes azt megemlíteni, hogy ezeket a holmikat még mindig nagyon kevesen veszik: mindösszesen az értékesített poharak 5 százalékát teszik ki. „Az igazság az, hogy könnyen meg lehet róluk feledkezni, illetve nem életszerű, hogy a fogyasztók állandóan mosogassanak” – mondta Wood.

Pedig az egyszer eldobható kávéscsészék tekintetiben van egy komoly probléma: mivel vékony műanyagbéléssel vannak ellátva, ezért a papírfeldolgozó-üzemek nem tudják feldolgozni, így hulladéklerakókba vagy szemétégetőkbe kerülnek. Az Egyesült Királyságban összesen 3 létesítmény dolgozik ilyen poharak újrahasznosításával, ezért évente 2,5 milliárd kávéscsésze végzi a kukákban az országban.

(The Conservation)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.