helyrajzi szám

Két pingvin

Lokál

„A Mária Valéria-telep barakkjai helyén épülő új városnegyed építkezése már megindult. Az Üllői út északi oldalán már folyik a munka, közművekkel látják el a területet és csaknem ezer lakás építése folyamatban van vagy a legrövidebb időn belül megindul” – lelkesedtek a lapok 1956 áprilisában.

Azt ugyan nem kötötték az olvasók orrára, hogy az épülő „negyed” nem a Mária Valéria-telep helyén épül – az az Üllői út ellenkező, IX. kerületi oldalán terült el, és még évekig elkerülték a buldózerek –, de ettől függetlenül hatalmas szenzáció volt, hogy ilyen nagyságrendű lakásépítési beruházás vette kezdetét.

Az Üllői úti lakótelep 1346 lakása 1960-ra épült fel, a házak földszinti helyiségeiben boltokat nyitottak, és persze kisvendéglő, kocsma és cukrászda is járt az ideköltöző dolgozóknak. 1959 tavaszán egy általános iskolát is felavattak, de a helyiek még nem lehettek maradéktalanul elégedettek. Noha 1959 májusában már majdnem háromezren laktak itt, nem működött a közvilágítás, és mindössze egy járható út volt. A házakon belül is voltak gondok. „A mosókonyhák és a szárítóhelyiségek a pincében vannak. A felszereltségük azonban sajnos elavult: beépített üstök, fadézsák, fával és szénnel fűthető üstházak. És a szárítókat is hasonlóképpen kályhával fűtik az asszonyok” – írta a Népszava a mai szemmel elképesztő gyakorlatot, amely csak 1962-ben változott meg, miután ide is megérkezett a távfűtés.

Persze nem csak áldatlan állapotok és középkori módszerek kísérték az Üllői úti lakótelep hőskorát. „A nagy ütemű lakóház-építkezéssel csaknem egy időben gondoskodnak a kialakuló új terek, parkok szépítéséről. Szobrászművészeink műtermében egymás után születnek szobrok, szoborcsoportok, melyeknek mintái alapján a nyár folyamán egész sor új bronz- és kőszobrot készíthetnek el” – írta 1959 májusában az Esti Hírlap, és a cikkből az is kiderült, hogy a lakótelepen négy művet terveznek átadni: Antal Károly szamaras díszkútja mellett Cseh István Kiscsikó, Nyírő Gyula Halászó fiú és Boldogfai Farkas Sándor Két pingvin című művét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.