Kijjebb tolná Karácsony a belvárosi kikötőkből a hajókat

  • narancs.hu
  • 2024. március 31.

Lokál

Hogy a partszakasz terhelése a lehető legkisebb legyen.

A IX., a XI. és a XXI. kerületi partszakaszokra száműzné Karácsony Gergely a főváros belvárosi részéről a hajók zömét, derül ki a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításából – írja a Telex. Karácsony szerint ez egy bonyolult, sok egyeztetést igénylő tervezési, véleményezési folyamat végét jelenti,

a cél a Duna-partok felszabadítása, a Duna és a városlakók közötti közvetlen kapcsolat megteremtése volt.

„Rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a lakók életét megkeserítő, és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból, megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket” – írta Facebookon.

A szabályzat szerint a tiltás, korlátozás a Duna több szakaszát érinti, például a BKV Zrt. a fővárosi Duna szakaszon 10 db termes személyhajót üzemeltet, melyek tárolására évtizedek óta a Dráva utca és Margit híd közti Lipótvárosi rakpartrészen kiépített kikötőket használja – érvényes meder- és parthasználati engedélyek mellett, az előírások betartásával.

Mivel a belvárosi szakaszok tehermentesítése miatt a hajók tárolására a nevezett helytől északabbra, illetve a déli szakaszokon is új kijelölések történtek, ezen funkciók számára a DÉSZ javaslata alapján

a hivatkozott Dráva utca és Meder utca közötti partszakaszon a parthasználat nem megengedett.

Erre a funkcióra a jelenleg használt, lakóépületek közvetlen környezetében lévő, XIII. kerületi partszakasz helyett jellemzően a IX., a XI. és a XXI. kerületi partszakaszokon mintegy 120 darab raszterben biztosítja a parthasználati lehetőséget.

"Az a célunk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsünk a folyó különböző célú használata közben" – írja Facebook oldalán a főpolgármester.

A fővárosi hajózás történetéről e régebbi cikkünkben írtunk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.