Kitiltották egy magyar tóról a kínai szuperbotot

  • narancs.hu
  • 2024. január 7.

Lokál

Parázs vita támadt a horgásztársadalomban a sztárversenyző által forgalmazott nyél miatt: durván széttépi a halak száját, vagy nem? 

Egy bizonyos bottal tilos horgászni szombat óta a dunavarsányi horgásztavon, ezt a tulajdonos tudatta a Facebookon.

A tilalom híre azért terjedt el nagyon gyorsan a horgászok között, mert bizonyos módszereket, amelyek nem elég kíméletesek a halakkal, régóta tiltanak Magyarországon. A különböző halfajokat méretkorlátozás is védi, és a szaporodás időszakában sem szabad rájuk horgászni. Ezen túl számos előírással próbálják biztosítani, hogy a kifogott zsákmány minél kevesebbet szenvedjen, mielőtt visszaengedik vagy hazaviszik.

Arra azonban még nemigen volt példa, hogy egy bizonyos forgalmazó konkrétan meghatározott botjának használatát tiltják. 

Most pedig erről van szó:

 
aranypikkely
 

 A poszt Döme Gáborra utal. Ő profi sporthorgász, a 2019-ben világbajnokságot nyert magyar csapat tagja, és az ország egyik leghíresebb horgászcikk-kereskedő cégének alapítója, tulajdonosa.

A bot, amelyről szó van, kínai találmány, nem olyan régen gyártják, és a jelek szerint ő is forgalmazza. Tavaly novemberben megosztott egy rövidfilmet a használatáról, mellette megjegyzésben elnézést kér azoktól, akiknek az első szállítmányból már nem jutott, merthogy két nap alatt elkapkodták, amit rendelt

A videót Döme Gábor narrálja, s az látszik az elején, hogy a horgászbottal – orsó nélkül – vagy húsz kilogrammos sügérféle halat akaszt meg és fáraszt ki a pecás rövid idő alatt, ez pedig az egyébként vékony bot feltűnően nagy teherbírásának tudható be. Más spiccbotok ilyen hatalmas erőkifejtést nem bírnának, eltörnének.

A bemutató sokak fantáziáját megmozgatta, mások pedig elszörnyedtek rajta. Hiszen

a horgász nagyon nagy szakítószilárdságú zsinórt használva olyan iszonyatos erőt tud kifejteni így, amelynek révén a horog a pontyok száját széttépheti.

Ez pedig nem kívánatos olyan horgászvizeken, ahol a legtöbben a kifogott nagy pontyokat – amelyek értéke méretüktől, sőt, ismertségüktől függően több százezer forint lehet – matracra fektetik, hogy ne törődjenek, sebkezelővel látják el a sebet, és fényképezés után visszaengedik őket a vízbe.

A tilalmat elrendelő poszt alatt nagyon indulatos vélemények olvashatók. Egy visszafogott hozzászólás azt szögezi le, hogy egy magántavon a tó tulajdonosa elrendelhet ilyen tilalmat, mert az ő halai vannak a vízben, ő a házigazda és a vendéglátó. 

Ugyanakkor minden horgászbotot lehet úgy használni, hogy kímélje a halakat, és úgy is, hogy ne, ez a horgász képzettségétől, végszerelékétől és intelligenciájától függ.

„Ezen felszerelésnél a végszerelék kritikus pont. Ezen áll vagy bukik a hal épsége vagy a horgászat sikeressége. Azt az egyet nem szabad elfeledni, hogy ezeket a botokat milyen halak horgászatához használják odakint. (Amur és busa, ritkább esetben a pontyok ázsiai fajtái közül valamelyikre.) A közös bennük az, hogy mindegyik célhalnak borzasztóan kemény, csontos szája van. Közel sem olyan mint a hazánkban élő pontyoknak. De mint már említettem, hozzáértő kezekben biztos, hogy halbarát módszer is tud lenni. Viszont a tulaj szíve joga olyan szabályt hozni amilyet csak akar. Ne veszekedjünk ilyen dolgokon, majd úgyis látjuk, van-e ennek jövője itthon vagy sem” – írta egy hozzászóló.

A tilalom híre eljutott Döme Gáborhoz is, aki a jelek szerint megbántódott miatta:

Frissítés: később nyilvánvalóan beszéltek egymással, mert a tógazda eltávolította a bot használatát tiltó posztot, és elmagyarázza, miért:

A kívülállók számára a teljesen szabályos és kíméletesnek elismert halfogás is eléggé barbár eljárásnak tűnhet, ám érdemes tudni, hogy Magyarországon évről évre egyre többen horgásznak, jelenleg mintegy 800 ezren

(A címlapkép a videófelvétel egy kockája)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.