A hely, ahol megépült, városképi szempontból sem támasztott nagyobb igényeket. A Műegyetem árnyékában húzódik meg, esztétikailag feltűnés nélkül, harmonikusan illeszkedik a környezetbe” – írta három évvel az avatást követően Szíj Rezső a Művészet című folyóiratban az iskoláról, amelyet annak ellenére sem neveztek el egyértelműen Egry Józsefről, hogy a homlokzatára Borsos Miklós Egryről készített portrédomborműve került, és eleve az Egry József utca 3–11. szám alatt működött. Mindez azért érdekes, mert az intézmény hivatalos neve akkoriban „Egry József utcai általános iskola” volt. Ma a kívül-belül is átalakított épületben az Újbudai Széchenyi István Gimnázium működik.
A Művészet nem építészeti vonatkozásai miatt foglalkozott az iskolával, hanem kifejezetten a „dekoráció” okán. Az Egry József-portré mellett ugyanis egy sokkal nagyobb, teljes falfelületet lefedő dombormű is felkerült az iskola homlokzatára. A Kőmíves Kelemenné címet viselő alkotás valamiféle bronzból készült képregényként is értelmezhető, a közismert balladát jelenetről jelenetre dolgozza fel, a szöveggel együtt. Alkotójának, Mikus Sándornak a legismertebb műve a városligeti Sztálin-szobor volt, de nem csak azt a művét sodorta el a népharag 1956-ban, felrobbantották a Budapest határában álló Steinmetz kapitány-emlékművet is.
Noha az ötvenes évek végétől a szocreál kezdett kimenni a divatból, Mikus továbbra is sokat foglalkoztatott szobrász maradt: 1958-ban új Steinmetz kapitányra kapott megbízatást, ugyanabban az évben a Népstadion sportolószobrai közül a focistákat készíthette el, egy évre rá a veszprémi tanácsköztársasági emlékművet, 1970-ben a pécsi Lenint, közben pedig felszabadulási emlékművek és lakótelepi zsánerszobrok sokaságát. „Bonyodalommentesek, áttekinthetőek ezek a szobrok, nincs bennük semmi zaklatottság, divatos disszonáns. Azért készültek, hogy gyönyörködtessenek. (…) Meghittség, őszinteség árad Mikus Sándor figuráiból, melyek a tőmondatok közvetlenségével szólnak hangulatról, finomságról, gyengédségről” – írta Pogány Ö. Gábor 1968-ban, ugyancsak a Művészet hasábjain, amelyből valamiféle szobrász Szabolcska Mihály képe bontakozik ki.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
