Közkinccsé vált Budapest hajnala – Klösz György képei a Fortepanon

  • L.T.
  • 2015.06.20 12:00

Lokál

Immár a 19. század végének leghíresebb fővárosi képei is láthatók a Fortepanon, Budapest Főváros Levéltára ugyanis 1500 olyan képet bocsátott a portál rendelkezésére, amelyek a német származású, ám Magyarországon élő és alkotó Klösz György hagyatékából valók.

Klösz György képeit az is ismeri, aki életében nem hallotta e nevet. A darmstadti születésű, ám pályáját Bécsben kezdő, majd 1866-ban Pestre költöző fotográfus (vegyész és gyógyszerész) valóban a legjobbkor volt a legjobb helyen, hiszen néhány évtized alatt a szeme láttára vált a középkorias kisváros igazi metropolisszá. Klösz nagysága azzal mérhető le, hogy tökéletes szaktudásával és az akkoriban nálunk szinte egyedülálló korszerű technikai apparátus birtokában sem váltotta tehetségét aprópénzre. Kezdettől fogva tisztában volt vele, hogy neki mint a „nagy idők” tanújának sokkal komolyabb feladata van annál, mint hogy egy műteremben, az úri közönséget kiszolgálva keressen nagyon sok pénzt.

A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél a Lánchid és a Dunakorzó felé nézve. A felvétel 1890 után készült

A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél, a Lánchíd és a Dunakorzó felé nézve. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Így hát 1913-ban bekövetkezett haláláig, vagyis majd fél évszázadon át felbecsülhetetlen dokumentumokat készített nemcsak az épülő Budapestről, hanem a Monarchia különböző kastélyairól, azok enteriőrjeiről is. Végigfotózta az 1895-ös nagy budapesti árvizet és az egy évvel későbbi millenniumi ünnepségeket is. (A teljességhez tartozik, hogy mindezt nem pusztán hobbifotósként, hanem egy jól prosperáló vállalkozás élén végezte, és sokszor épp a főváros látta el munkával.)

A gödöllői Királyi Kastély és udvara. A felvétel 1895-1899 között készült

A gödöllői királyi kastély és udvara. A felvétel 1895–1899 között készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Klösz képeivel (sokszor alkotója nevének lehagyásával) számtalan helytörténeti kiadványban találkozhatunk, műveit egyebek mellett a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye és Budapest Főváros Levéltára (BFL) őrzi, ám arra eddig csak keveseknek volt lehetősége, hogy kedvükre böngésszenek a Klősz-képek között.

Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) - Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890 után készült

Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) – Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan

Nos, a BFL-nek köszönhetően most 1500 Klösz-kép felkerült a Fortepan oldalára, bárki megnézheti, letöltheti, s a forrás feltüntetésével felhasználhatja.

Ahogy azt Tamási Miklós, a Fortepan egyik alapítója, az OSA munkatársa kérdésünkre elmondta, már-már a szerencsének köszönhető, hogy ezek a képek ily módon váltak közkinccsé. A levéltárat ugyanis azzal keresték meg, hogy kipróbálnának egy új szkennert, amihez nagyon jó lenne referenciaként a Klösz-anyag. Állományvédelmi szempontból azonban a hagyaték újradigitalizálására nem volt lehetőség. “Már éppen távozni készültünk, amikor a BFL igazgatója, Kenyeres István megjegyezte, hogy vannak jó minőségű, tíz évvel ezelőtti szkennjeik, azokat szívesen megosztják velünk. Végül ezeket kaptuk meg, nagy örömünkre” – mondta Tamási, hozzátéve, hogy ráadásként a szomorú sorsú UVATERV-anyagban is találtak Klösz-képeket, azokat, amelyek sokáig a Ferenciek (Felszabadulás) terén, az aluljáróban voltak kiállítva.

Oktogon a Teréz körút és az Andrássy út találkozásánál. A felvétel 1890 után készült

Oktogon a Teréz körút és az Andrássy út találkozásánál. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan

Annyi biztos, hogy ez az 1500 kép igen tág keresztmetszete Klösz munkásságának, ám csupán töredéke a teljes hagyatéknak, ami százezres nagyságrendű is lehet. Noha a Fortepan igyekszik a többi gyűjteményt is meggyőzni arról, hogy tegye a portálon keresztül közkinccsé a képeket, egyelőre nem sok sikerrel jártak. De mivel a már látható levéltári anyagban sokszor hiányosak, illetve helyenként tévesek a képekhez tartozó információk (nagyon ritkán találhatunk például pontos évszámot), Tamási szerint most ennél sokkal fontosabb az BFL-től kapott képek precíz feldolgozása – természetesen a felhasználók bevonásával.

Millenniumi kiállítás: Ős Budavári Kolbászgyár – Würsten Fabrik pavilon. A felvétel 1896-ban készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára


Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.