Közkinccsé vált Budapest hajnala – Klösz György képei a Fortepanon

  • L.T.
  • 2015. június 20.

Lokál

Immár a 19. század végének leghíresebb fővárosi képei is láthatók a Fortepanon, Budapest Főváros Levéltára ugyanis 1500 olyan képet bocsátott a portál rendelkezésére, amelyek a német származású, ám Magyarországon élő és alkotó Klösz György hagyatékából valók.

Klösz György képeit az is ismeri, aki életében nem hallotta e nevet. A darmstadti születésű, ám pályáját Bécsben kezdő, majd 1866-ban Pestre költöző fotográfus (vegyész és gyógyszerész) valóban a legjobbkor volt a legjobb helyen, hiszen néhány évtized alatt a szeme láttára vált a középkorias kisváros igazi metropolisszá. Klösz nagysága azzal mérhető le, hogy tökéletes szaktudásával és az akkoriban nálunk szinte egyedülálló korszerű technikai apparátus birtokában sem váltotta tehetségét aprópénzre. Kezdettől fogva tisztában volt vele, hogy neki mint a „nagy idők” tanújának sokkal komolyabb feladata van annál, mint hogy egy műteremben, az úri közönséget kiszolgálva keressen nagyon sok pénzt.

A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél a Lánchid és a Dunakorzó felé nézve. A felvétel 1890 után készült

A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél, a Lánchíd és a Dunakorzó felé nézve. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Így hát 1913-ban bekövetkezett haláláig, vagyis majd fél évszázadon át felbecsülhetetlen dokumentumokat készített nemcsak az épülő Budapestről, hanem a Monarchia különböző kastélyairól, azok enteriőrjeiről is. Végigfotózta az 1895-ös nagy budapesti árvizet és az egy évvel későbbi millenniumi ünnepségeket is. (A teljességhez tartozik, hogy mindezt nem pusztán hobbifotósként, hanem egy jól prosperáló vállalkozás élén végezte, és sokszor épp a főváros látta el munkával.)

A gödöllői Királyi Kastély és udvara. A felvétel 1895-1899 között készült

A gödöllői királyi kastély és udvara. A felvétel 1895–1899 között készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Klösz képeivel (sokszor alkotója nevének lehagyásával) számtalan helytörténeti kiadványban találkozhatunk, műveit egyebek mellett a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye és Budapest Főváros Levéltára (BFL) őrzi, ám arra eddig csak keveseknek volt lehetősége, hogy kedvükre böngésszenek a Klősz-képek között.

Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) - Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890 után készült

Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) – Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan

Nos, a BFL-nek köszönhetően most 1500 Klösz-kép felkerült a Fortepan oldalára, bárki megnézheti, letöltheti, s a forrás feltüntetésével felhasználhatja.

Ahogy azt Tamási Miklós, a Fortepan egyik alapítója, az OSA munkatársa kérdésünkre elmondta, már-már a szerencsének köszönhető, hogy ezek a képek ily módon váltak közkinccsé. A levéltárat ugyanis azzal keresték meg, hogy kipróbálnának egy új szkennert, amihez nagyon jó lenne referenciaként a Klösz-anyag. Állományvédelmi szempontból azonban a hagyaték újradigitalizálására nem volt lehetőség. “Már éppen távozni készültünk, amikor a BFL igazgatója, Kenyeres István megjegyezte, hogy vannak jó minőségű, tíz évvel ezelőtti szkennjeik, azokat szívesen megosztják velünk. Végül ezeket kaptuk meg, nagy örömünkre” – mondta Tamási, hozzátéve, hogy ráadásként a szomorú sorsú UVATERV-anyagban is találtak Klösz-képeket, azokat, amelyek sokáig a Ferenciek (Felszabadulás) terén, az aluljáróban voltak kiállítva.

Oktogon a Teréz körút és az Andrássy út találkozásánál. A felvétel 1890 után készült

Oktogon a Teréz körút és az Andrássy út találkozásánál. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan

Annyi biztos, hogy ez az 1500 kép igen tág keresztmetszete Klösz munkásságának, ám csupán töredéke a teljes hagyatéknak, ami százezres nagyságrendű is lehet. Noha a Fortepan igyekszik a többi gyűjteményt is meggyőzni arról, hogy tegye a portálon keresztül közkinccsé a képeket, egyelőre nem sok sikerrel jártak. De mivel a már látható levéltári anyagban sokszor hiányosak, illetve helyenként tévesek a képekhez tartozó információk (nagyon ritkán találhatunk például pontos évszámot), Tamási szerint most ennél sokkal fontosabb az BFL-től kapott képek precíz feldolgozása – természetesen a felhasználók bevonásával.

Millenniumi kiállítás: Ős Budavári Kolbászgyár – Würsten Fabrik pavilon. A felvétel 1896-ban készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára


Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.