Közkinccsé vált Budapest hajnala – Klösz György képei a Fortepanon

  • L.T.
  • 2015. június 20.

Lokál

Immár a 19. század végének leghíresebb fővárosi képei is láthatók a Fortepanon, Budapest Főváros Levéltára ugyanis 1500 olyan képet bocsátott a portál rendelkezésére, amelyek a német származású, ám Magyarországon élő és alkotó Klösz György hagyatékából valók.

Klösz György képeit az is ismeri, aki életében nem hallotta e nevet. A darmstadti születésű, ám pályáját Bécsben kezdő, majd 1866-ban Pestre költöző fotográfus (vegyész és gyógyszerész) valóban a legjobbkor volt a legjobb helyen, hiszen néhány évtized alatt a szeme láttára vált a középkorias kisváros igazi metropolisszá. Klösz nagysága azzal mérhető le, hogy tökéletes szaktudásával és az akkoriban nálunk szinte egyedülálló korszerű technikai apparátus birtokában sem váltotta tehetségét aprópénzre. Kezdettől fogva tisztában volt vele, hogy neki mint a „nagy idők” tanújának sokkal komolyabb feladata van annál, mint hogy egy műteremben, az úri közönséget kiszolgálva keressen nagyon sok pénzt.

A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél a Lánchid és a Dunakorzó felé nézve. A felvétel 1890 után készült

A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél, a Lánchíd és a Dunakorzó felé nézve. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Így hát 1913-ban bekövetkezett haláláig, vagyis majd fél évszázadon át felbecsülhetetlen dokumentumokat készített nemcsak az épülő Budapestről, hanem a Monarchia különböző kastélyairól, azok enteriőrjeiről is. Végigfotózta az 1895-ös nagy budapesti árvizet és az egy évvel későbbi millenniumi ünnepségeket is. (A teljességhez tartozik, hogy mindezt nem pusztán hobbifotósként, hanem egy jól prosperáló vállalkozás élén végezte, és sokszor épp a főváros látta el munkával.)

A gödöllői Királyi Kastély és udvara. A felvétel 1895-1899 között készült

A gödöllői királyi kastély és udvara. A felvétel 1895–1899 között készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Klösz képeivel (sokszor alkotója nevének lehagyásával) számtalan helytörténeti kiadványban találkozhatunk, műveit egyebek mellett a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye és Budapest Főváros Levéltára (BFL) őrzi, ám arra eddig csak keveseknek volt lehetősége, hogy kedvükre böngésszenek a Klősz-képek között.

Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) - Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890 után készült

Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) – Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan

Nos, a BFL-nek köszönhetően most 1500 Klösz-kép felkerült a Fortepan oldalára, bárki megnézheti, letöltheti, s a forrás feltüntetésével felhasználhatja.

Ahogy azt Tamási Miklós, a Fortepan egyik alapítója, az OSA munkatársa kérdésünkre elmondta, már-már a szerencsének köszönhető, hogy ezek a képek ily módon váltak közkinccsé. A levéltárat ugyanis azzal keresték meg, hogy kipróbálnának egy új szkennert, amihez nagyon jó lenne referenciaként a Klösz-anyag. Állományvédelmi szempontból azonban a hagyaték újradigitalizálására nem volt lehetőség. “Már éppen távozni készültünk, amikor a BFL igazgatója, Kenyeres István megjegyezte, hogy vannak jó minőségű, tíz évvel ezelőtti szkennjeik, azokat szívesen megosztják velünk. Végül ezeket kaptuk meg, nagy örömünkre” – mondta Tamási, hozzátéve, hogy ráadásként a szomorú sorsú UVATERV-anyagban is találtak Klösz-képeket, azokat, amelyek sokáig a Ferenciek (Felszabadulás) terén, az aluljáróban voltak kiállítva.

Oktogon a Teréz körút és az Andrássy út találkozásánál. A felvétel 1890 után készült

Oktogon a Teréz körút és az Andrássy út találkozásánál. A felvétel 1890 után készült

Fotó: Fortepan

Annyi biztos, hogy ez az 1500 kép igen tág keresztmetszete Klösz munkásságának, ám csupán töredéke a teljes hagyatéknak, ami százezres nagyságrendű is lehet. Noha a Fortepan igyekszik a többi gyűjteményt is meggyőzni arról, hogy tegye a portálon keresztül közkinccsé a képeket, egyelőre nem sok sikerrel jártak. De mivel a már látható levéltári anyagban sokszor hiányosak, illetve helyenként tévesek a képekhez tartozó információk (nagyon ritkán találhatunk például pontos évszámot), Tamási szerint most ennél sokkal fontosabb az BFL-től kapott képek precíz feldolgozása – természetesen a felhasználók bevonásával.

Millenniumi kiállítás: Ős Budavári Kolbászgyár – Würsten Fabrik pavilon. A felvétel 1896-ban készült

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.