Közös a tű, közös a baj

Lokál

Növekvő hepatitiszfertőzés, két újabb HIV-pozitív eset, közös tűhasználat és az új pszichoaktív szerek további térnyerése. Milyen eredményekre számíthatunk 200 gyorsteszt elvégzése után?

Az Alternatíva Alapítvány december elsején, az AIDS elleni küzdelem világnapján mutatta be legújabb kutatási eredményeit, amit 201 gyorsteszt elvégzése és ugyanennyi kérdőív kitöltése után összegeztek. A Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott programban négy nagyváros hat alacsony küszöbű szolgáltatást nyújtó szervezete működött együtt az alapítvánnyal: Budapesten az Artéra Alapítvány és a Baptista Szeretetszolgálat, Miskolcon a Drogambulancia Alapítvány és a Laurus Egyesület, Pécsett az Indit Közalapítvány, Szegeden pedig a Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum.

A program jövő év áprilisáig tart, és a már elvégzett 200 teszt mellett újabb 400 áll a szervezetek rendelkezésére, ennyi tapasztalat után azonban fontosnak érezték összegezni ismereteiket. Ami kevéssé tér el a már eddig is tudhatótól, a kulcsszavak továbbra is az új pszichoaktív szerek és a többszörös tűhasználat.

false

 

A gyorstesztet nyálból és ujjbegyvérből vett mintán végzik, a HIV-re és szifiliszre vonatkozó eredmény egy percen belül, a hepatitis C-re pedig húsz perc alatt megtudható, ami éppen alkalmas egy gyors, személyre szabott, ártalomcsökkentő tanácsadásra és beszélgetésre. A 200 megszűrt személy kétharmada férfi, az átlagéletkor 32 év, nagy részük intravénás szerhasználó, kisebb részük pedig szexmunkás (vagy a kettő együtt). Ami pedig a legfontosabb: több mint egyharmaduk még sosem volt szűrésen, másik egyharmaduk pedig fél évnél régebben – azaz a programnak sikerült elérnie a leginkább veszélyeztetett csoportot.

Az eredmények alapján a szifiliszes esetek száma elenyésző, HIV-pozitívat kettőt találtak (mindkettőt Budapesten), ami bár nem sok, igen veszélyes lehet, ha ugyanis a HIV bekerül az intravénás drogfogyasztók körébe, rendkívül gyorsan elterjedhet. Ami továbbra is magas és aggasztó, az a hepatitis C-vel fertőzöttek aránya. Az elmúlt három évben számuk egyébként is megduplázódott, és a növekvő tendencia az alapítvány mérései szerint is folytatódik. A legtöbb fertőzött Budapesten van, többségük új pszichoaktív szert injektál, bőven lekörözve ezzel a heroint (kristályt a megkérdezettek 57 százaléka, heroint csupán 10 százaléka használ).

false

 

A kérdőívekből az is kiderült, hogy átlagosan háromszor használ egy intravénás drogfogyasztó egy tűt, ami a kibontás után elveszti a sterilitását, többszörös használata növeli a fertőzés kockázatát. Arról nem is beszélve, hogy másokkal is megosztják – és nemcsak a tűt, hanem az anyag feloldásához szükséges vizet vagy szűrőt is. A legkirívóbb esetben pedig egy ember akár tizenhatszor is használja ugyanazt a tűt. Ez köszönhető például az ország két legnagyobb tűcsereprogram bezárásának; a fogyasztók elmondása szerint egy steril tű ára „az éjszakában” akár 500 forint vagy még több is lehet. Annyiért persze nem kell, ezért inkább többször élnek ugyanazzal. A WHO szerint egy intravénás szerhasználóra legalább 100 steril tűnek kellene jutnia egy évben (ideális esetben akár 200-nak is), ehhez képest Magyarországon akkor is csak 76 jutott, amíg működtek a tűcserék, azóta ezt a számot a szakértők 36-ra saccolják.

Az alapítványok munkáját és az elmúlt néhány hónap tapasztalatait a Jogriporter Alapítvány kisfilmje rögzíti.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.