Növekvő hepatitiszfertőzés, két újabb HIV-pozitív eset, közös tűhasználat és az új pszichoaktív szerek további térnyerése. Milyen eredményekre számíthatunk 200 gyorsteszt elvégzése után?

Az Alternatíva Alapítvány december elsején, az AIDS elleni küzdelem világnapján mutatta be legújabb kutatási eredményeit, amit 201 gyorsteszt elvégzése és ugyanennyi kérdőív kitöltése után összegeztek. A Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott programban négy nagyváros hat alacsony küszöbű szolgáltatást nyújtó szervezete működött együtt az alapítvánnyal: Budapesten az Artéra Alapítvány és a Baptista Szeretetszolgálat, Miskolcon a Drogambulancia Alapítvány és a Laurus Egyesület, Pécsett az Indit Közalapítvány, Szegeden pedig a Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum.

A program jövő év áprilisáig tart, és a már elvégzett 200 teszt mellett újabb 400 áll a szervezetek rendelkezésére, ennyi tapasztalat után azonban fontosnak érezték összegezni ismereteiket. Ami kevéssé tér el a már eddig is tudhatótól, a kulcsszavak továbbra is az új pszichoaktív szerek és a többszörös tűhasználat.

A gyorstesztet nyálból és ujjbegyvérből vett mintán végzik, a HIV-re és szifiliszre vonatkozó eredmény egy percen belül, a hepatitis C-re pedig húsz perc alatt megtudható, ami éppen alkalmas egy gyors, személyre szabott, ártalomcsökkentő tanácsadásra és beszélgetésre. A 200 megszűrt személy kétharmada férfi, az átlagéletkor 32 év, nagy részük intravénás szerhasználó, kisebb részük pedig szexmunkás (vagy a kettő együtt). Ami pedig a legfontosabb: több mint egyharmaduk még sosem volt szűrésen, másik egyharmaduk pedig fél évnél régebben – azaz a programnak sikerült elérnie a leginkább veszélyeztetett csoportot.

Az eredmények alapján a szifiliszes esetek száma elenyésző, HIV-pozitívat kettőt találtak (mindkettőt Budapesten), ami bár nem sok, igen veszélyes lehet, ha ugyanis a HIV bekerül az intravénás drogfogyasztók körébe, rendkívül gyorsan elterjedhet. Ami továbbra is magas és aggasztó, az a hepatitis C-vel fertőzöttek aránya. Az elmúlt három évben számuk egyébként is megduplázódott, és a növekvő tendencia az alapítvány mérései szerint is folytatódik. A legtöbb fertőzött Budapesten van, többségük új pszichoaktív szert injektál, bőven lekörözve ezzel a heroint (kristályt a megkérdezettek 57 százaléka, heroint csupán 10 százaléka használ).

A kérdőívekből az is kiderült, hogy átlagosan háromszor használ egy intravénás drogfogyasztó egy tűt, ami a kibontás után elveszti a sterilitását, többszörös használata növeli a fertőzés kockázatát. Arról nem is beszélve, hogy másokkal is megosztják – és nemcsak a tűt, hanem az anyag feloldásához szükséges vizet vagy szűrőt is. A legkirívóbb esetben pedig egy ember akár tizenhatszor is használja ugyanazt a tűt. Ez köszönhető például az ország két legnagyobb tűcsereprogram bezárásának; a fogyasztók elmondása szerint egy steril tű ára „az éjszakában” akár 500 forint vagy még több is lehet. Annyiért persze nem kell, ezért inkább többször élnek ugyanazzal. A WHO szerint egy intravénás szerhasználóra legalább 100 steril tűnek kellene jutnia egy évben (ideális esetben akár 200-nak is), ehhez képest Magyarországon akkor is csak 76 jutott, amíg működtek a tűcserék, azóta ezt a számot a szakértők 36-ra saccolják.

Az alapítványok munkáját és az elmúlt néhány hónap tapasztalatait a Jogriporter Alapítvány kisfilmje rögzíti.