Liget Budapest: az újabb végleges terv - Több zöldet a parkba!

  • Hamvay Péter
  • 2015. november 28.

Lokál

Itt a végleges Liget Budapest terv: kevesebb – az ellenzők szerint azonban még mindig sok – múzeummal.

Nyár óta több ülésen is tárgyalt a kormány a Liget Budapest projekt végsőnek tekintett változatáról. A projekt története lassan négy­éves, ám egyelőre a szükséges bontások sem kezdődtek meg – Baán László miniszteri biztos szerint ez télen következik majd el.

Az első határozatot 2011 februárjában hozta a kormány; ez voltaképpen egy egymondatos ígéret volt a Szépművészeti Múzeum bővítését lefújó döntés szövegében. Az akkor még kulturális államtitkár Szőcs Géza Andrássy úti konflisokat és 10-15 múzeumot álmodott a Városligettől a budai várig tartó szakaszra. Nem is vette komolyan senki az egészet. Aztán 2012 júliusában bejelentették, hogy az Ötvenhatosok terén öt épületben hat intézményt terveznek elhelyezni: a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, valamint közös épületben az új Nemzeti Galériát és a mellé költöző Ludwig Múzeumot; és hogy minderre 50-60 milliárd forintot szánnak. (A Liget Budapest létrehozásáért 2012. szeptember 1-jétől kormánybiztosként Baán László felel.) Ezek után fél­évente módosult a terv, újabb elemek kerültek bele, vagy éppen a koncepcióból ki. A civil, a szakmai és a politikai tiltakozások, illetve a Fideszen belüli csatározások hatására az eredeti elképzelésből folyamatosan engedtek.

Bár közben lezajlott az öt épület tervpályázata, a kormány csak most döntött arról, hogy 2018 tavaszára megépíti a Magyar Zene Házát, elvégzi a Közlekedési Múzeum rekonstrukcióját és a Szépművészeti Múzeum teljes felújítását (beleértve a háború óta romos Román csarnokot), valamint a Szabolcs utcai, 30 ezer négyzetméteres Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. 2019-re elkészül a Néprajzi Múzeum, az új Nemzeti Galéria és a Városligeti Színház rekonstrukciója. Mint azt korábban jósoltuk, kikerült a projektből az Építészeti és a Fotográfiai Múzeum (lásd: A két kocka el van vetve, Magyar Narancs, 2015. június 11.). Az Építészeti és a Fotográfiai Múzeum vesztét az okozhatta, hogy a miniszterelnöknek nem tetszettek a tervek, és ezért azokat Baán László sem tudta visszahozni a projektbe. Pedig ez a két múzeum valóban hiányzik a fővárosból. Nem a zöld terület csökkenése vagy a pénzhiány volt a fő ok (hisz az összköltségvetés 200 milliárdra nőtt). Baánt állítólag bosszantotta, hogy az építésztársadalom nem állt a régen várt Építészeti Múzeum ötlete mellé, holott a jelenleg egyetlen főt foglalkoztató múzeumot egy időben 10 ezer négyzetméteresre tervezték. A múzeum gyűjteménye nemrég veszélybe került, a Forster Központ aulájában berendezett látványraktára például beázott. Ekkor merült fel, hogy ideiglenesen az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villában helyeznék el, de miután a Forster Központ kapott egy hatalmas raktárbázist a XI. kerületi Daróci utcában, ezt a megoldást elvetették. A gyűjtemény tehát vélhetően továbbra is raktárban marad. A Fotográfiai Mú­zeum­nál korábban is felvetődött, hogy az OTP Bank építene új múzeumépületet a most Kecskeméten, sanyarú körülmények között látható – s egy magánalapítvány tulajdonában lévő – anyag elhelyezésére. A bank illetékese lapunkat arról tájékoztatta, hogy „nem tettek le a Fotográfiai Múzeum megvalósításáról”.

A határozat

Baán szerint végre lebontják az Állatkerti körút menti bodegákat, helyettük a múzeumokban a park felé is nyitott vendéglátóhelyek nyílnak; a Zene Házában a „Kertünk” nevű bár emlékeztet majd az ott működött romkocsmára. A határozatba belefoglalják a zöld felület megújítását, a kivilágított futókört, az új játszóteret és sportpályák építését, felújítását is. Közlekedési szempontból nagy érvágás lesz a mintegy 2500 autó elhelyezésére szolgáló felszíni, ráadásul ingyenes parkoló felszámolása, ám Baán szerint körülbelül ugyanennyi mélygarázsférőhely épül.

A veteránok csak nevetnek ezen

A veteránok csak nevetnek ezen

Fotó: Sióréti Gábor

 

A kormányhatározat szerint nem­csak a zöld területnek kell nőnie, hanem a biológiai aktivitásnak is: vagyis a kivágott fákat nem lehet néhány füves tetőkerttel pótolni. A Liget Budapest ellenzői azonban egyrészt nem hisznek a kormánynak, másrészt nem tudják elképzelni, hogy a jelenlegi 5 százalékos beépítettség 7 száza­lékosra emelése hogyan növelhetné a zöld területet. Az Együtt szerint a Városliget nyilvánosságra hozott fakatasztere hiányos, így nem tudni, mihez képest változik a zöld felület. Baán szerint a Városliget 6000 fájának csak egy-két százalékát érinti a beruházás, Bardóczi Sándor tájépítész egyik nyilatkozata szerint a 200-as szám tűnik reálisnak. Abban igaza van Baánnak, hogy a múzeumok alapvetően a Ligetet elcsúfító épületek helyére kerülnek: a Nemzeti Galéria a PeCsát, a Zene Háza egy Hungexpo-irodaházat vált föl, a Néprajzi pedig az Ötvenhatosok terének parkolójában épülne fel. A zöld terület a Liget most lebetonozott felületeinek feltörésével, a széles betonutak, a parkolók megszüntetésével, a park elhanyagolt részeinek rehabilitációjával nőne. Úgy számoltuk, egyik félnek sincs teljesen igaza: minden bűvészkedés ellenére is csökkenhet valamivel a zöld terület, de az is erős túlzás, hogy a Városligetet „beépítik”, vagy hogy a projekt úgymond tönkreteszi. De hát mindegy is; Karácsony Gergely zuglói polgármester hiába támadja a tervet, a kerületnek ma már semmilyen beleszólása nincs az egykor hozzá tartozó Városliget rendezésébe, mivel az a Városliget Zrt. kezelésébe került; annak pedig a főváros szabályaihoz kell igazodnia. Karácsony bejelentése, miszerint népszavazást kezdeményeznek az ügyben, aligha izzasztja meg Baánt, hiszen az MSZP részéről már volt hasonló – és hamvába holt – kezdeményezés. Várnai László zuglói képviselő egész nyáron a Kertem szórakozóhely előtt szorgoskodó egyesülete – állításuk szerint – 20 ezer aláírást gyűjtött.

Az alternatív helyszínekről felbukkanó ötletek – a Józsefvárosi piactól a Rákosrendezőig és a Nyugati melletti telekig cseppet nem befolyásolták a hatalmat. Baán szerint vétek lenne egy urbanisztikai szempontból talán jobb, de nem központi helyszínre építeni a múzeumokat, mert azok nem lennének rentábilisak. A magyar viszonyokat – például a Müpa esetét – ismerve ez érthető aggodalom. A hatástanulmányok eredeti, optimista állítása, miszerint 15 év múlva megtérülhet a beruházás, ettől még írott malaszt marad. Az új múzeumok viszont olyan lökést adhatnak a magyar múzeumügy számára, mint a Müpa átadása, az Erkel vagy a Zeneakadémia felújítása a zenei életnek – hiszen a jövőbeni használók igényei szerint épülnek.

Az új Nemzeti Galéria két győztes tervéről máig nincs döntés; Baán László szerint hetek múlva határoznak arról, hogy az eddig befutónak tűnő norvég Snøhetta kettős piramisát vagy a japán ­SANAA pagodáját építik-e fel. Újdonság, hogy kikerült a tervből a Ludwig Múzeum átköltöztetése; így viszont az eredetileg 40 ezer négyzetméteresre tervezett új Nemzeti Galéria területe 30 ezerre csökken, ami jó hír a környezetvédőknek. Baán László lapunk­nak azt mondta, a döntésbe a Ludwig Alapítvány ellenkezése is belejátszott, ám az alapítvánnyal kapcsolatot tartó forrásaink szerint „ők úriemberek, nem avatkoztak be az ügybe”. Úgy tudjuk, a Ludwig valójában az önállóságát féltette, noha elvileg a költözés azt nem veszélyeztette. A Lud­wig Múzeum igazgatója, Fabényi Júlia, aki lapunktól értesült a döntésről, azt mondta, sajnálják, hogy nem valósulnak meg a tervezett bővítések (gyermekfoglalkoztató, filmtéka, az irodakapacitás növelése), ugyanakkor elégedettek jelenlegi otthonukkal, a Müpával, és nem bánja, hogy költözés helyett a nyugalmasabb hétköznapjait élheti tovább az intézmény. Bár a Ludwig nincs a legjobb helyszínen, valóban pazarlás lett volna egy mindössze ­tízéves, erre a célra épült házból kiköltöztetni.

 

Benne vannak

A tájépítészeti pályázatot az idén úgy írják ki, hogy előbb a Koós Károly sétányon, majd a Hősök tere körül szűnik meg az ­autóforgalom; az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra le­kövezett teret pedig újraparkosítják. A pályázat kidolgozásában a korábban bojkottot hirdető Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítő Tagozata is részt vett, mondta Baán László. Schuchmann Péter, a tagozat vezetője szerint ennek egyik oka az, hogy felvetéseik egy részét elfogadta Baán. Pél­dául a park továbbtervezésére a nyertes tájépítészcsapat kap megbízást, irányító szerepük lesz a szabadtér-tervezésben, a zsűriben többségben lesznek a tájépítészek stb. Az együttműködés leg­inkább Baán ügyes diplomáciai húzásának az eredménye: sikerült megnyernie a projektnek a hazai tájépítészszakma atyját, Mőcsényi Mihály professzort, aki elvállalta a zsűri társelnöki pozícióját is, „így nekünk a tiltakozás helyett a tárgyalás maradt” – mondta a Narancsnak Schuchmann Péter, aki szerint az idős professzor részvétele a szakma számára garancia.

Építészberkekben vitatott, hogy a Közlekedési Múzeum helyén visszaépítik a millenniumi kiállításra épült közlekedési csarnok Városliget fölé magasodó, romantikus-eklektikus épületét a 67 méter magas kupolájával úgy, hogy a föld alatt egy újabb „szárnnyal” bővül a múzeum. Tény, az eredeti épület részleges visszabontásával és későbbi toldozgatásával létrejött múzeum mára korszerűtlenné vált, de problematikus, hogy épp a közlekedési és műszaki tudományoknak nem egy modern, hanem egy másodvonalbeli épület rekonstrukciója ad helyet.

A Néprajzi Múzeum nem a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, hanem az Ötvenhatosok terének egyelőre pontosan meg nem határozott pontján lesz. Ennél fontosabb változás, hogy a nemzetközi tervpályázat eredményét kukába hajították, és új, meghívásos pályázatot írnak ki. Baán szerint nem kötöttek szerződést a tervezőkkel, így nem tartoznak nekik semmivel. A radiátorháznak is csúfolt terv bukását hiva­talosan azzal indokolják, hogy más helyszínre kerül a múzeum, ám világos, hogy esztétikai elvek ­miatt bukott meg. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a Narancsnak kifejtette: a most elvetett terv megfelelő volt számukra, de mivel az új kiírás is az általuk összeállított múzeumi paraméterek alapján történik, nem aggódnak, hogy rosszabb minőségű épületet kapnak. A csúszás miatt sem fáj a fejük, nem szorítja őket határidő a Kúria elhagyására, sőt, 2016 végén új kiállítást nyitnak magyar és nemzetközi lábbeligyűjteményből; ezzel szándékoznak továbbállni a Kossuth téri épületből.

 

Alakulnak

Döntöttek az Olof Palme Ház felújításáról, igaz, a jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. kezelésében álló, évek óta alig használt, mintegy 1250 négyzetméteres épület funkcióját máig nem sikerült meglelni. Baán furcsa módon elzárkózik attól, hogy egy föld alatti vagy akár felszíni bővítéssel az egyik tervezett múzeum kapjon helyet benne – viszont üdvözölte Török András ötletét, miszerint kávéház nyíljék az 1885-ös Országos Általános Kiállításra Műcsarnoknak épült házban. (Kész aranybánya lenne a szerencsés üzemeltetőnek.) Az már korábban felröppent, hogy a Mezőgazdasági Múzeumot „autentikusabb helyszínre” költöztetik a Vajdahunyad várból, de úgy tudjuk, a Földművelési Minisztérium ehhez irreális költségvetést álmodott. Egyes pletykák szerint Andy Vajna is kinézte a romantikus ingatlant egyik kaszinója számára.

A projekt teljességgel új, és nehezen megmagyarázható eleme a Városligeti Színház visszaépítése. A Feld család fabodegájából 1909-ben a Vágó testvérek építettek szecessziós kőszínházat. Baán azzal indokolja e döntést, hogy az a projekt eredeti tartalmát, a családi ­élménypark jelleget képviseli. Az épületet várhatóan 2 milliárd forintos költséggel, az eredeti tervek alapján rekonstruálják. A kezelői jog a Városliget Zrt.-é lesz, és várhatóan a Kolibri Színház tölti meg produkciókkal. Novák János, a színház igazgatója „nagy megtiszteltetésnek” nevezte, hogy részt vehet a projektben, mint mondta, „a Kolibri Színház jól működik, így van remény arra, hogy egy új – a tervek szerint 300-350 férőhelyes – színházat is meg tudunk tölteni tartalommal”.

Költöző Nagycirkusz, Mesepark és biodóm

A határozat egyelőre nem említi a Fővárosi Nagycirkuszt, bár annak már kormánybiztosa is van, Fekete Péter személyében. Fekete nem aggódik, a Narancsnak azt mondta, hogy „határozott szándék van a kormányzat részéről egy modern cirkusz felépítésére, ami mellett cirkuszművészeti központ és mú­zeum is helyet kapna, és ide kerülne az artistaképző is. Egyelőre a koncepcióalkotásról van szó, sem határideje, sem költségkerete nincs az új létesítménynek.” Helyszíne sem, tesszük hozzá. A kormánybiztos nem cáfolta, hogy a magántulajdonban lévő, négyhektáros Dürer kerten kívül a Nyugati melletti terület is szóba került. Szerinte kizárt, hogy az új épület megépülése előtt bontanák le a régit.

A mostani cirkusz helyszínére az Állatkertnek fáj a foga. A 10-15 milliárdról hirtelen 25 milliárd forintra emelt biodóm felépítése a Liget projekttől részben külön vágányon halad, s várhatóan 2018–19-re megvalósul. A Vidámpark helyén ideiglenesen létrejött „Holnemvolt Parkot” múlt vasárnap zárták be, tavasszal itt Mesepark nyílik állatsimogatóval, sok játékkal, és egy 2000 négyzetméteres kiállítótérrel, ahol egyebek mellett a magyar állatmesék figuráival találkozhatnak a látogatók – tudtuk meg Persányi Miklóstól, az Állatkert igazgatójától. A helyenként 36 méter magas biodómról Persányi elmondta, hogy folyamatban van a közbeszerzés a kiviteli tervezésre, a szubtrópusi élménycsarnok építését 2016 derekán kezdik. Arról, hogy mindennek hány fa esik áldozatul, az állatkert szóvivője, Hanga Zoltán júliusban a Heti Válasznak azt nyilatkozta: a „meglévő faállományhoz képest tíz százaléknál kisebb veszteségre lehet számítani”. A Narancsnak most azt mondta, a terület 435 fája közül egyet sem kell kivágni, veszteség csak az áttelepítés során fordulhat elő.

Neked ajánljuk