Csütörtök este átadták a Csodaszarvas-szobrot az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum kertjében – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Azt írták,
"a szobor a megújulást, útmutatást, a bőség és boldogság keresését szimbolizálja, a Pénzmúzeum missziójának, a pénzügyi tudatosság fejlesztésének jelképe".
A Pénzmúzeumnak is jelképe a Csodaszarvas, amely "a megújulást, felemelkedést, a bőséget szimbolizálja, kapcsolódik az intézmény értékteremtő missziójához és a pénz jelentéstartalmához is". A csodaszarvas motívuma már tavasszal a Pénzmúzeum logójaként is megjelent, valamint a látogatói útvonal során is többször visszaköszön az épületben – írták.
A szobrot Szőke Gábor Miklós készítette, aki azt mondta, a szobor "nem egy szarvas anatómiai ábrázolása, hanem egy stilizált alak. A természetfeletti lényt olyan mozdulatban ábrázoltam, amely természetben nem létezik, az első lábai előre állnak, mintha úszna az égben, miközben elrugaszkodik a földi szférát jelképező szikla tetejéről".
A szarvas agancsa polírozott bronzöntvényből készült, teste többezer bronzból hajlított aranyszőr lemezből áll. Paramétereit tekintve a talapzat több mint 6 méteres, míg a rajta álló szarvas eléri az 5 méteres magasságot, a szobor több mint 15 tonnát nyom.
Szőke Gábor Miklós egyébként nagy kedvenc a NER-ben, az MNB pedig különösen kedveli: rendeltek már tőle az aranyszarvas mellett suhanó aranyrudakról készült szobrot is, harcoló medvét és bikát és felhőből kiugró oroszlánokat, de ő csinálta a Fradi-sast a stadion mellé és a vadászati világkiállítás agancskapuját is.
