„Nem fogunk elmenni” – Felolvasás a Városliget fáiért

  • Gera Márton
  • 2016. március 20.

Lokál

Remek hangulatban telt a vasárnap délután a Városligetben: írók olvastak fel, hogy támogatásukat fejezzék ki a fakivágások ellen tiltakozó civilekkel.

Nincs egy percnyi csönd sem az egykori, Kertem nevű romkocsma–szórakozóhely területén vasárnap délután: nagyjából ötven ember van jelen, hogy ezzel is tiltakozzon a városligeti fák kivágása ellen. Szól a zene, néhányan rajzolgatnak, minden percben befut valaki. Negyed háromkor például Karácsony Gergely, Zugló polgármestere érkezik biciklivel, aki a tiltakozás kezdete óta mindennap kint volt, ám most ő is kifejezetten az írók miatt jött.

false

Nyáry Krisztián kezdeményezésére körülbelül 24 óra alatt szerveződött a Hely, hol felolvashatol című esemény, melynek keretében magyar írók olvastak fel a Ligetben, hogy ezzel fejezzék ki: ők sem értenek egyet azzal, ami most történik, illetve történni fog. Nem is tiltakozás volt ez, inkább egy remek hangulatú délután, ahol azért megjelentek kemény mondatok is – egy idősebb úr már a felolvasások elején jelezte, senki ne finomkodjon –, ám mégiscsak az volt a legjobb az egészben, hogy az irodalom összehozta az embereket.

false

Ráadásul mindenki különböző műfajú szöveggel érkezett. Németh Gábor József Attila-díjas író például a vidéken tartózkodó Nyáry Krisztián történetét olvasta fel. A szöveg magán viselte az irodalomtörténész jellegzetes stílusát, vagyis rövidke, közérthető pályakép volt ez az egykori politikusról, Podmaniczky Frigyesről, akinek „ha bárki azt javasolta volna, hogy a szívének annyira kedves Liget fáit vágassa ki, és a helyükre építse meg az operaházat, azt rézgombos sétapálcájával kergette volna végig a Duna-korzón”.

false

Pataki Éva a Baán Lászlónak címzett nyílt levelét olvasta fel, amelyben aggodalmának adott hangot a Városliget és az idelátogató emberek sorsa miatt. A legnagyobb tapsot Tompa Andrea kapta, aki készülő regényéből hozta el azt a részletet, amely arról (is) szólt, hogy milyen felemelő a kitartás az igazság mellett.

Közben egyre többen lettek; volt, aki csak néhány percre érkezett, ám valamilyen módon így is kifejezte szolidaritását: aláírta a petíciót, vagy esetleg ivott valamit a Kertem egykori pultjánál, ahol most leginkább aprósüteményt és teát kínáltak. „Nagyon bízom valamiben. Nem az igazságszolgáltatásban, mert abban nagyot csalódtam, hanem hogy a nép akarata érvényesülni fog. Több száz kilométerről kerültem fel Budapestre, de én itt, Zuglóban nevelkedtem, emlékeim fűződnek a fákhoz. Jó volna megvédeni a természetet, mert minden fának van mondanivalója. Bízom az emberekben, bízom a józan észben” – mondja Kovács György László a magyarnarancs.hu-nak.

false

Závada Pál is megérkezett, ő biciklivel jött; a délután meglepetése volt, mivel nem szerepelt a neve a felolvasók között. Szolidaritását jött kifejezni, ám Németh Gábor kezébe nyomott egy kötetet, így aztán Petri Györgytől olvasott fel.

Karácsony Gergely egyébként optimista: „Egyrészt már sikerült megakadályozni a fakivágásokat, és azóta kialakult egy spontán szerveződés. Amíg ezek az emberek itt vannak, fakivágás nincs, és amíg a rendőr nem viszi el őket, addig itt vannak. Ez elbizonytalanítja azokat a döntéshozókat, akik eddig is bizonytalanok voltak a Városliget sorsát illetően. Azt gondolom, hogy nagyon fantasztikus az a szerveződés, ami itt kialakult” – mondta lapunknak Zugló polgármestere. Szerinte a polgári engedetlenség eszközével fognak élni, ha a rendőrök el akarják vinni őket. „Nem leszünk erőszakosak, de nem fogunk elmenni. Ami most történik, ennek a 40 fának a kivágása, csak az előjáték, ennek a többszörösét kellene kivágni, hogy a Magyar Zene Háza megépüljön” – folytatta Karácsony, aki megjegyezte, folyamatosan próbálnak programokat szervezni, a hétre már több ígéretük van zenészektől, művészektől.

false


Zajlanak a felolvasások, közben a Kertem másik végében elkezdődik egy stratégiai tanácskozás is arról, mi lesz, ha jönnek a rendőrök. A ligetvédők nem szeretnének hátrálni, készek mindenre, sokan ajánlják fel a segítségüket. Befut Illés Zoltán is, jönnek-mennek az emberek. Úgy tűnik, mindig lesznek, akik maradnak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.