„Nem fogunk elmenni” – Felolvasás a Városliget fáiért

  • Gera Márton
  • 2016. március 20.

Lokál

Remek hangulatban telt a vasárnap délután a Városligetben: írók olvastak fel, hogy támogatásukat fejezzék ki a fakivágások ellen tiltakozó civilekkel.

Nincs egy percnyi csönd sem az egykori, Kertem nevű romkocsma–szórakozóhely területén vasárnap délután: nagyjából ötven ember van jelen, hogy ezzel is tiltakozzon a városligeti fák kivágása ellen. Szól a zene, néhányan rajzolgatnak, minden percben befut valaki. Negyed háromkor például Karácsony Gergely, Zugló polgármestere érkezik biciklivel, aki a tiltakozás kezdete óta mindennap kint volt, ám most ő is kifejezetten az írók miatt jött.

false

Nyáry Krisztián kezdeményezésére körülbelül 24 óra alatt szerveződött a Hely, hol felolvashatol című esemény, melynek keretében magyar írók olvastak fel a Ligetben, hogy ezzel fejezzék ki: ők sem értenek egyet azzal, ami most történik, illetve történni fog. Nem is tiltakozás volt ez, inkább egy remek hangulatú délután, ahol azért megjelentek kemény mondatok is – egy idősebb úr már a felolvasások elején jelezte, senki ne finomkodjon –, ám mégiscsak az volt a legjobb az egészben, hogy az irodalom összehozta az embereket.

false

Ráadásul mindenki különböző műfajú szöveggel érkezett. Németh Gábor József Attila-díjas író például a vidéken tartózkodó Nyáry Krisztián történetét olvasta fel. A szöveg magán viselte az irodalomtörténész jellegzetes stílusát, vagyis rövidke, közérthető pályakép volt ez az egykori politikusról, Podmaniczky Frigyesről, akinek „ha bárki azt javasolta volna, hogy a szívének annyira kedves Liget fáit vágassa ki, és a helyükre építse meg az operaházat, azt rézgombos sétapálcájával kergette volna végig a Duna-korzón”.

false

Pataki Éva a Baán Lászlónak címzett nyílt levelét olvasta fel, amelyben aggodalmának adott hangot a Városliget és az idelátogató emberek sorsa miatt. A legnagyobb tapsot Tompa Andrea kapta, aki készülő regényéből hozta el azt a részletet, amely arról (is) szólt, hogy milyen felemelő a kitartás az igazság mellett.

Közben egyre többen lettek; volt, aki csak néhány percre érkezett, ám valamilyen módon így is kifejezte szolidaritását: aláírta a petíciót, vagy esetleg ivott valamit a Kertem egykori pultjánál, ahol most leginkább aprósüteményt és teát kínáltak. „Nagyon bízom valamiben. Nem az igazságszolgáltatásban, mert abban nagyot csalódtam, hanem hogy a nép akarata érvényesülni fog. Több száz kilométerről kerültem fel Budapestre, de én itt, Zuglóban nevelkedtem, emlékeim fűződnek a fákhoz. Jó volna megvédeni a természetet, mert minden fának van mondanivalója. Bízom az emberekben, bízom a józan észben” – mondja Kovács György László a magyarnarancs.hu-nak.

false

Závada Pál is megérkezett, ő biciklivel jött; a délután meglepetése volt, mivel nem szerepelt a neve a felolvasók között. Szolidaritását jött kifejezni, ám Németh Gábor kezébe nyomott egy kötetet, így aztán Petri Györgytől olvasott fel.

Karácsony Gergely egyébként optimista: „Egyrészt már sikerült megakadályozni a fakivágásokat, és azóta kialakult egy spontán szerveződés. Amíg ezek az emberek itt vannak, fakivágás nincs, és amíg a rendőr nem viszi el őket, addig itt vannak. Ez elbizonytalanítja azokat a döntéshozókat, akik eddig is bizonytalanok voltak a Városliget sorsát illetően. Azt gondolom, hogy nagyon fantasztikus az a szerveződés, ami itt kialakult” – mondta lapunknak Zugló polgármestere. Szerinte a polgári engedetlenség eszközével fognak élni, ha a rendőrök el akarják vinni őket. „Nem leszünk erőszakosak, de nem fogunk elmenni. Ami most történik, ennek a 40 fának a kivágása, csak az előjáték, ennek a többszörösét kellene kivágni, hogy a Magyar Zene Háza megépüljön” – folytatta Karácsony, aki megjegyezte, folyamatosan próbálnak programokat szervezni, a hétre már több ígéretük van zenészektől, művészektől.

false


Zajlanak a felolvasások, közben a Kertem másik végében elkezdődik egy stratégiai tanácskozás is arról, mi lesz, ha jönnek a rendőrök. A ligetvédők nem szeretnének hátrálni, készek mindenre, sokan ajánlják fel a segítségüket. Befut Illés Zoltán is, jönnek-mennek az emberek. Úgy tűnik, mindig lesznek, akik maradnak.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.