Ők is csak boldogok akarnak lenni – Karneváli hangulat Down-szindrómásokkal

Lokál

Volt tánc, zene, játék, sok-sok mosolygós gyerek és felnőtt. Az I. Nemzetközi Kromoszóma Karneválon arra hívták fel a figyelmet, hogy a Down-szindrómás emberek is majdnem olyanok, mint bárki más.

Igazi bulihangulat volt ma délelőtt Budapesten, amikor a Down Egyesület szervezésében – a március 21-i világnap apropóján – kicsik és nagyok együtt sétáltak az Akváriumtól a Vörösmarty térig, majd vissza. Mazsorettcsapat és katonazenekar gondoskodott a zenés „aláfestésről”, de a transzparensekkel vagy beöltözve vonuló gyerekek és szüleik és rendesen odatették magukat. Csak úgy ámultak a Váci utca környékén császkáló turisták.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

A figyelemfelkeltő séta után, a buli második felvonásán az Akváriumban különböző klassz programokon vehettek részt a gyerekek, közben az Intim Torna Illegál, a Ladánybene 27 és a Nemadomfel együttes dobta fel a hangulatot.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

A Down-szindróma veleszületett kromoszómaeltérés, ami a 21. kromoszómapár „hibás” osztódásának következtében jön létre, enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal párosulhat, és különböző testi rendellenességgel társulhat. Lehet, hogy ezek az emberek különböznek társaiktól, de az ilyen alkalmak során mindig kiderül, hogy nem is annyira.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

„Most csináltunk először Kromoszóma Karnevált, a lényeg az, hogy utcára vittük a Down-szindrómát. Megmutattuk magunkat. Persze nemcsak a Down-világnapon fontos ez, egyébként is, hogy beszéljünk ezekről az emberekről és megmutassuk az értékeiket” – nyilatkozott a Narancsnak Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke.

Stohl András volt a buli konferansziéja

Stohl András volt a buli konferansziéja

Fotó: Draskovics Ádám

„Az átlagembereknek is egyre több információja van a Down-szindrómáról, de kevésszer találkoznak vele a gyakorlatban, ritkán kerülnek olyan interakcióba, hogy fogyatékkal élő emberrel kellene valamilyen együttes tevékenységet folytatniuk. Ez az információhiány okozhat némi távolságtartást a két fél között, azért is szervezünk ilyen programokat. Rengeteg tévhit él a Down-szindrómával kapcsolatban, sokszor úgy gondolnak ezekre az emberekre, mint akik magatehetetlenek, önellátásra abszolút alkalmatlanok, miközben ez nem így van. Épp az ellenkezőjét szeretnénk megmutatni, hogy ugyanúgy tudnak írni, olvasni, örülni. Boldogok akarnak lenni és képesek is boldogok lenni. Ugyanúgy mint bárki más.”

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.