New Skool: E-biznisz, ha magyar

A legnagyobb amerikai internetszolgáltató, az America Online ügyfelei mintegy 2,5 milliárd dollárt költöttek a karácsonyi bevásárlási láz során az interneten, míg a magyar e-boltok tavalyi teljes forgalma nem haladta meg a néhány tízmillió forintot. Mivel az elektronikus kereskedelem hazai terjedését gátló számos tényező - az internetfelhasználók alacsony száma, a bankkártyás fizetési lehetőség hiánya és a módszer iránti bizalmatlanság - mindegyike eltűnésre van ítélve a következő néhány éven belül, a piac szereplői robbanásszerű fejlődésre számítanak.

A Carnation Consulting stratégiai internet-tanácsadó cég becslése szerint három év múlva az internetfelhasználók addigra már jóval népesebb táborának legalább negyede vásárol majd rendszeresen a hálózaton keresztül, a Magyar Reklámszövetség pedig a tavalyi, nagyjából 250 millióhoz képest 2000-ben 500 millió, 2001-ben pedig 1 milliárd forintos internetes reklámköltést prognosztizál - ez a fejlett országokra jellemző exponenciális növekedést jelentené, amit az internet- és a bankkártyahasználat gyorsuló ütemű terjedése, valamint a gazdaság élénkülése egyaránt alátámaszt. Jelenleg piacépítés folyik, és az igazán nagy játékosok - néhány kivételtől eltekintve - még nem szánták el magukat a váltásra: a legtöbb magyar online áruházat havi néhány százezer forintos forgalmat bonyolító kiskereskedők működtetik - a nemzetközi trendeknek megfelelően elsőként a számítástechnikai cikkek, a CD-k és a könyvek forgalmazói jelentek meg kínálatukkal a neten. A legelterjedtebb fizetési módszer a postai utánvét, de lehetőség van futárszolgálat igénybevételére és a kereskedő által történő házhoz szállításra is, bankkártyát viszont a virtuális áruházaknak csupán tíz százaléka fogad el.

Vállalkozók között

Az idézett adatok az elektronikus kereskedelem fogyasztói (business to consumer) változatára vonatkoznak, de a vállalkozások közötti (business to business) online tranzakciók növekedése is hasonló trendet mutat: jelenleg mintegy 400 magyar cég üzletel egymással számítógép-hálózaton - bár az általuk használt rendszer egyelőre nem internet alapú - és a Carnation Consulting becslése szerint ez a szám 2002-re legalább 1500-ra növekszik. A vállalkozások közti elektronikus kereskedelem lehetőségeit elsősorban a kereskedelmi és autóipari cégek használják ki, és teljes forgalmuk 1-15 százalékát teszi ki az internetes értékesítés. Az ilyen típusú tranzakciók összvolumene 1999-ben 81 milliárd forint volt, 2002-re pedig elérheti a 387 milliárd forintot. A Sofres Modus kutatóintézet az Intel által megrendelt, a magyar informatikai vezetők körében végzett, 1999. december végi felmérése szerint a magyar cégek 7 százaléka bonyolítja az interneten keresztül üzletvitelét, és 48 százalékuknak saját weboldala is van - bár ez sokszor csupán néhány alapvető információ közlésére szorítkozik. A megkérdezettek 89 százaléka úgy vélekedett, hogy az internet versenyelőnyhöz juttatja a cégeket, 46 százalékuk szerint pedig veszíteni fog piaci részesedéséből az a vállalat, amely nem használja ki a világháló által kínált lehetőségeket. Az e-businessben aktívan részt vevő cégek még a hasonló fejlettségi fokon álló országokhoz - a Cseh Köztársasághoz és Lengyelországhoz - képest is alacsony arányáért a tanulmány szerint a távközlési piac liberalizációjának késlekedése, valamint az elektronikus aláírással, az elektronikus dokumentumokkal és a titkosítással kapcsolatos jogszabályok hiánya a felelős.

Embrióállapot

Egy másik piackutató, a multinacionális IDC tavaly augusztusban készített felmérést a magyar internetpiacról, amely akkor nagyjából 650 ezer felhasználót számlált (85 százalékuk a kormányzati programok keretében kiépített hálózathoz fér hozzá, és csupán 15 százalékuk kereskedelmi internet-előfizető), prognózisuk szerint ez a szám a következő öt évben átlagosan 27,3 százalékkal növekszik majd. A magyarországi elektronikus kereskedelem végfogyasztói szegmensének 1999-es nagyságára vonatkozó félmillió dolláros becslésük viszont erős túlzásnak tűnik - a Carnation december végén 84 millió forintra becsülte ugyanezt az összeget, hozzátéve, hogy 2002-re akár az 1,7 milliárd forintot is elérheti. A magyar elektronikus kereskedelem egyelőre tehát embrióállapotban leledzik, de hamarosan eljöhet az az idő, amikor a hagyományos kereskedelmi csatornák helyett egymással vívnak majd késhegyre menő csatát a magyar virtuális plazák: az Egyesült Államokban ma már nem versenyképes az olyan online áruház, amely 8 másodpercnél később igazol vissza egy megrendelést.

Bodoky Tamás