Rekordtél az északi féltekén - Ha valaki nem melegít

Lokál

Már most elmondható, hogy 1982 óta a legkeményebb telet éli át az északi félteke - de hol van még a vége!

December közepe óta monoton ismétlődő, csupán szélsőségességükben változatos időjárási eseményeket él át az északi félteke jó része - sokszor az a ritka eset fordul elő, hogy egyszerre bénítja meg az életet a hó, a fagy, a jég Európa jó részén, Észak-Kínában és az Egyesült Államok jelentős területein. A kapcsolat eme fejlemények között nyilvánvaló, elvégre a nagy áramlási rendszerek, a légkör és az óceánok mozgása és a hozzájuk kapcsolódó hőtranszport egységbe fogja a kontinensek időjárását.

Hó, vihar

Az Európát markában tartó tél kialakulásáért voltaképpen ugyanaz az időjárási esemény a felelős: valahol Európa északnyugati peremén, pontosan ott, ahonnan az enyhe, nedves levegőt szállító mérsékelt övi ciklonok szoktak érkezni, kialakul egy kiterjedt magas nyomású zóna, egy úgynevezett anticiklon. Középpontjában leszálló légmozgás uralkodik, a légáramlás iránya pedig, a ciklonokkal ellentétben, az óramutató járásával megegyező - legalábbis itt, az északi féltekén. Ennek peremén ultrahideg sarkvidéki levegő zúdul Európára, ráadásul a magas nyomású rendszerek zárják is a ciklonok jó részének útját Nyugat-Európa felé, ami konzerválja a zimankót. Ami meg érkezik (sokszor, a mi klímazónánkban uralkodó, alapvetően nyugatias áramlástól hajtva, egyenesen Észak-Amerika felől, az ottani viharciklonok maradványaként), az a hideg levegővel összekeveredve olyan elvetemült légköri rendszereket szül, melyek nemhogy enyhülést nem hoznak, de tombolásuk nyomán elképesztő mennyiségű hóval, jéggel és rekordhideggel kell megküzdeniük a nyugat-európai területek nem feltétlenül ehhez szokott lakóinak.

Ráadásul több esetben olyan jelenség "köszönt" be hozzánk, amely kontinensünkön viszonylag ritka - annál gyakoribb viszont az elhelyezkedése miatt oly sajátos klímájú észak-amerikai kontinensen.

A tengerentúli angolban csak blizzardnak nevezett, azóta a nemzetközi meteorológiai tolvajnyelvben is elterjedt kifejezés olyan speciális téli viharokat takar, melyek létrejöttéhez több tényező a laikusokra nézve mindenképpen szerencsétlen összjátéka szükségeltetik. Az "átlagos" téli vihar, alias blizzard szülője számos pusztító trópusi ciklonhoz, hurrikánhoz hasonló módon a Mexikói-öböl feletti meleg nedves levegő. Az itt akár télen is kialakuló szubtrópusi ciklonok a keleti part mentén vonulnak északra: útjukat már ekkor is erős szelek, az általuk korbácsolt vihardagály és - legalábbis délebbre - özönvízszerű esők kísérik. Azután a kontinens északabbi részein menetrendszerűen beleütköznek az északról (Kanada, illetve a Nagy-tavak felől) közeledő hidegfrontba, egy különösen destruktív delikvenst, egy téli viharciklont, a már emlegetett blizzardot generálva. Ez néha még műholdról látható alakjában is hasonlít egy hurrikánra - ritkán még "szeme" is van, de persze ezt már nem a meleg trópusi tengerek páradús levegője táplálja (habár a csapadékot okozó nedvességet végeredményben délről szállítja északra).

Ultra Daisy

A blizzard pusztításához a belőle kihullható, iszonyú mennyiségű, zömmel hó formájú csapadékon kívül a sokszor hurrikánerősségű szelek, valamint a nagy kiterjedésű turbulens rendszerben létrejövő egyéb extrém légköri események, például tornádók is hozzájárulnak. Arról már nem is beszélnénk, hogy a gigantikus mozgó hóágyúként működő blizzard egészen extrém szélességekre is meghozhatja a telet - a hét végén és e hét elején pl. a nem kifejezetten erről híres Florida nyögte következményeit. Szombaton például Key Westben, azaz az Államok kontinentális területének legdélebbi pontján 8,3 Celsius-fokot mértek - ilyet már 112 éve nem tapasztaltak.

De efféle események nálunk sem oly kivételesek, még ha ritkábbak is, amit éppen az utóbbi hét bizonyított fényesen. Ehhez csak az kell, hogy a már említett blokkoló anticiklon által dél felé térített nedves légáramlatokból éppen a Földközi-tenger középső medencéjében jöjjenek létre sajátos, úgynevezett mediterrán ciklonok (ezek jelzője, nem véletlenül, a genovai), s észak felé mozogva beleütközzenek az északról a kontinens belsejébe zúduló hideg levegőbe. A randevú gyümölcse egy egészen meghökkentő intenzitású viharrendszer - országunk szerencséjére ezek nálunk "csak" élénk széllel kísért intenzív havazást és fagyos hideget hoznak (ritkán, mint most karácsonykor, az ilyen ciklonrendszerek hátoldalán kifejezetten nem eme évszakhoz illő heves zivatarok, jégesők is kialakulhatnak). Tőlünk északabbra viszont sokkal hevesebb jelenségek, pl. hózivatarok kíséretében érkezik meg a kevéssé várt tél. A hét végén Németországot a Daisy nevű téli viharciklon (lám, már ezeknek is van saját női nevük...) pusztította végig. Az enyhébb, nedves és a jéghideg légtömegek ütközéséből született blizzard főleg Németország északi részét sújtotta az intenzív havazáson felül rendkívüli hideggel, viharos széllel, s az ezek kombinációjából létrejövő gigantikus hótorlaszokkal. Nagyjából ugyanezen időben Lengyelország is hasonló eseményekkel szembesült - a nedvességet szállító mediciklon hozzánk, jellemző módon, enyhülést, olvadást és helyenként ipari mennyiségű esőt hozott. A sorra megdőlő rekordokról fölösleges is több szót vesztegetni, pláne, hogy hosszú még a tél, s a többek között a magaslégköri áramlások (ún. jet stream) által is befolyásolt légköri viszonyok nem sokban változtak azóta sem. Mindenesetre a szokatlanul kemény tél által kiemelten sújtott Brit-szigetek lakóinak újabb fejleménnyel kellett szembesülniük: Írország északnyugati partjaitól alig egy kilométerre sodródott egy jéghegy - erre konkrétan negyven éve nem volt példa.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.