helyrajzi szám

Szent Kristóf

Lokál

Botfai Hűvös László gyógyszerész és szobrász 1910-ben készítette el márványból Szent Kristóf szobrát Párizsban, és még elismerő oklevelet is kapott érte.

A márványszobor az év végén érkezett Budapestre, a Műcsarnok őszi tárlatán állították ki, de a kritikusok nem voltak elájulva tőle. Egyesek „roskatag öregemberként” írták le Szent Kristófot, mások azt állapították meg, hogy „iskolás kísérlet a rodinizmus összes fogásaival, de Rodin lelke és nagy művészete nélkül”.

Hűvös egy évvel később a fővárosnak ajándékozta a szobrot, a közgyűlés 1912 márciusában döntött arról, hogy a Városligetben, a Műcsarnok és a Műjégpálya épülete között, a Stefánia úton lévő parkban állítják fel. 1913 nyarán leplezték le a szobrot – mindenféle feltűnés nélkül. De a következő években sem gondolta bárki, hogy Szent Kristóf valaha feltűnést kelt; belesimult a tájba, az arra járó bámészkodókat sem érdekelte.

Szent Kristóf leginkább az utazók, a zarándokok és a hajósok védőszentje, de a húszas évek végétől az autósok védőszentjeként valóságos kultusza lett Magyarországon, leginkább az egyre ijesztőbb baleseti statisztikák hatására. Az autókon és motorokon szinte kötelező felszerelési tárgy lett az egyház által hitelesített „Szent Kristóf plakett”, az ennél is „hatékonyabb” balesetvédelem gondolata Schwartz Elemér egyetemi magántanártól származott, aki 1931 tavaszán javasolta, hogy a városligeti Szent Kristóf-szobornál szenteljék meg „a modern közlekedési eszközöket”. A javaslatot tárt karokkal fogadta a római katolikus egyház, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nem csak engedélyt adott az autószentelésre, de azon óhaját is kifejezte, hogy az autószentelés megfelelő ünnepi keretek között történjék, és azon a „gépjáróművek” tulajdonosai lehetőleg teljes számban vegyenek részt. A hercegprímás hozzátette: örömmel látná, ha Szent Kristóf képe díszítené majd az autókat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.