Szilvanap Szarvason: Kék paradicsom

  • Sisso da Silva
  • 2000. szeptember 14.

Lokál

A szilva (Prunus domestica) bizonytalan eredetű, régóta termesztett gyümölcs. ´se a kökény és a cseresznyeszilva kereszteződéséből jöhetett létre. Magyarországon az egyik legfontosabb gyümölcs, agrárpolitikai fegyvertény, de ennek a jelentőségével nem mindenki van tisztában. Szarvas lakói viszont álmukban is ezt a gyümölcsöt említik az első helyen.
A szilva (Prunus domestica) bizonytalan eredetű, régóta termesztett gyümölcs. ´se a kökény és a cseresznyeszilva kereszteződéséből jöhetett létre. Magyarországon az egyik legfontosabb gyümölcs, agrárpolitikai fegyvertény, de ennek a jelentőségével nem mindenki van tisztában. Szarvas lakói viszont álmukban is ezt a gyümölcsöt említik az első helyen.

Szarvason már harmadik éve ünneplik ezt a gyümölcsöt, melynek az oda irányuló turizmus fellendülésében is jelentős szerepe lehet, hisz évről évre többen kötik össze az őslevesben töltendő nyaralásukat

a vidám szilvapurgatóriummal

Elsősorban a környékbeliek látogatják az eseményt, de azért budapesti buszos csoportok is érkeznek, házilekvár-felvásárlás céljából, sőt német turisták, akik mindig kaphatók egy kis ungarische Hausfrau show-ra.

Más vidékeken ilyenkor szüreti mulatságokba fojtja indulatát a nép, de ebben a régióban nem nagyon terem szőlő. A XIX. század végi filoxéria alapos tisztogatást végzett, és már csak néhány szarvasi terület őrzi nevében a szőlőskertek történelmét. A venyigék helyére gyümölcsfákat telepítettek: sárgabarackot, meggyet, diót és középérésű, valamint őszi szilvát, ami a mi szempontunkból most a legfontosabb, mert ez lett a szarvasi programszervezők keresésének tudatos tárgya.

Midőn reggel Mucsi Imre helyettes államtitkár belemerült a megnyitóbeszédébe, beleszőve a szilva jelentőségéről szóló passzusokat az alacsony vám és az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeinek ecsetelésébe, már javában folyt a lekvárfőzés. Annál is inkább, mert a különleges, páratlan ízű szilvalekvár legalább hétórás optimális melegítést igényel. Egyébként a helyiek is úgy tartják, az volna a legjobb, ha a szilva nem nyersen, hanem feldolgozva kerülne ki az országból, s munkához jutna ezáltal az alföldi ember.

A szilvalekvár kilója

ebben az évben egy sima szarvasi piacnapon is meghaladja az ezerkétszáz forintot, ami duplája a tavalyi árnak. Díszes, külön erre az alkalomra készített kis köcsögökben, úgynevezett szilkékben árulják az asszonyok.

Oravecz Györgyné, aki a fesztiválon családjának nő tagjaival együtt hét órán keresztül folyamatosan keverte a lekvárt, felvilágosítást is adott a módszerekről. Egy skanzenben sem csinálták volna jobban. Vörös szilvából dolgoztak, amit előző nap kimagoztak, hogy hajnalban ledarálhassák, és cukor nélkül, egy kis diót hozzáadva főzhessék hagyományosan, rézüstben, külön erre a célra építtetett, kézi vezérlésű keverőgép segítségével. Amikor a massza sűrűsödik, komoly kondíciót igényel a művelet. Aki kapott már alföldi nagyanyjától százkilós tockost, az tudja, mit jelent ez.

A késztermék aztán, aminek dézsmálásától szigorúan el vannak tiltva az unokák, használható tölteléknek derelyébe, gombócba, lekváros kelt tésztából készült süteményekbe. Régen csak ünnepnapokon vették elő. Az ételek közül itt leginkább a gombóc volt kelendő, igaz, nem lekvárral, hanem érett szilvával a közepében. Akinek az elkövetkező csabai kolbászfesztivál infóbüféjében elfogyasztott, leírhatatlanul zamatos, színsertés eredetű táplálék után még volt hely a bendőjében, az benevezett a gombócevő versenybe. Az áruba bocsátott tüsténtgombócokat 25 Ft/darab áron lehetett kipróbálni. A választékból nagyon hiányzott az a mákban forgatott szilvalekváros derelye, amivel a helyi szlovák kulturális kör asszonyai készültek, ám a savanyú szájú bürokrácia (ÁNTSZ) közbeszólt. Érdemes lett volna bemutatni egy jó kis ciberelevest, a Móricz-novellákból ismert alföldi szegény emberek eledelét, ami egyébként annyira ízletes, hogy manapság a makrobiotikus elit sem vetné meg. Aztán a húsokhoz készített szilvamártások, de akár az aranysárga színével csábító, csőben sült szilva is elfért volna a repertoáron, de erre jövő évi ígéretet kaptunk.

Más már nem is hiányzott a pörköltszaft és a szilvadesszert után, mint a város zenekara, az obszcén lakodalmas nótákat jazzre hangszerelő és sörbárpultos egyenruhában felvonult Szarvas Band esztrádműsora, valamint és mindeközben a szilvapálinka-minősítés, amelynek kezdetével egyértelműen

elszabadult a pokol

Mert ki tagadná az ide utazók közül, hogy pálinkáért fáj a szíve? Árusítás nincs, mert az ugye hatóságilag tilos, viszont kóstolni és propoliszos változatban gyógyszernek megvenni lehet. A hozzájutásnak egyébként mindenki hamar megtalálta a módját, hisz azért magyar a magyar, hogy ne mondjon csődöt mint pálinkavadász.

A pálinkazsűri tagjai nagyon bátornak tűntek. Az erős italnak az ötödik kóstolás után ugyanis már csak a nyálkahártyán keresztül való felszívódása is érzékcsalódást okozhat. Sanyi bácsi, a zsűri elnöke, aki szeretett volna nagyot húzni a jó pálinkából, és ebben csak a méltó zsűrizés szándéka akadályozta meg, elmondta, hogy a szilvapálinka akkor jó, ha tetszetős a színe, néhány év múlva az ideális, fahordóban való tárolás után is sárgul, olajosodik, tehát javul, felrázás után megmarad a gyöngyözés körben a felszínén, és nincs pusztavodkaíze, hanem a gyümölcs érződik rajta.

Egy szarvasi első helyezés ugyan inkább csak erkölcsi dicsőség, de akad, aki már csináltatott címkét üvegére, e díjra hivatkozva. Az biztos, hogy egy jó birkapörkölt előtt jobb étvágyat csinál a kiváló pálinka, mint a gagyi. Idén Takács Eszter mezőtúri fazekas kapta a pálinkakirálynő címet, megérdemelten. Pálinkájának fél decijétől is mélyült fél oktávot az ember hangja.

Sisso da Silva

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.