A szilva (Prunus domestica) bizonytalan eredetű, régóta termesztett gyümölcs. ´se a kökény és a cseresznyeszilva kereszteződéséből jöhetett létre. Magyarországon az egyik legfontosabb gyümölcs, agrárpolitikai fegyvertény, de ennek a jelentőségével nem mindenki van tisztában. Szarvas lakói viszont álmukban is ezt a gyümölcsöt említik az első helyen.

Szarvason már harmadik éve ünneplik ezt a gyümölcsöt, melynek az oda irányuló turizmus fellendülésében is jelentős szerepe lehet, hisz évről évre többen kötik össze az őslevesben töltendő nyaralásukat

a vidám szilvapurgatóriummal

Elsősorban a környékbeliek látogatják az eseményt, de azért budapesti buszos csoportok is érkeznek, házilekvár-felvásárlás céljából, sőt német turisták, akik mindig kaphatók egy kis ungarische Hausfrau show-ra.

Más vidékeken ilyenkor szüreti mulatságokba fojtja indulatát a nép, de ebben a régióban nem nagyon terem szőlő. A XIX. század végi filoxéria alapos tisztogatást végzett, és már csak néhány szarvasi terület őrzi nevében a szőlőskertek történelmét. A venyigék helyére gyümölcsfákat telepítettek: sárgabarackot, meggyet, diót és középérésű, valamint őszi szilvát, ami a mi szempontunkból most a legfontosabb, mert ez lett a szarvasi programszervezők keresésének tudatos tárgya.

Midőn reggel Mucsi Imre helyettes államtitkár belemerült a megnyitóbeszédébe, beleszőve a szilva jelentőségéről szóló passzusokat az alacsony vám és az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeinek ecsetelésébe, már javában folyt a lekvárfőzés. Annál is inkább, mert a különleges, páratlan ízű szilvalekvár legalább hétórás optimális melegítést igényel. Egyébként a helyiek is úgy tartják, az volna a legjobb, ha a szilva nem nyersen, hanem feldolgozva kerülne ki az országból, s munkához jutna ezáltal az alföldi ember.

A szilvalekvár kilója

ebben az évben egy sima szarvasi piacnapon is meghaladja az ezerkétszáz forintot, ami duplája a tavalyi árnak. Díszes, külön erre az alkalomra készített kis köcsögökben, úgynevezett szilkékben árulják az asszonyok.

Oravecz Györgyné, aki a fesztiválon családjának nő tagjaival együtt hét órán keresztül folyamatosan keverte a lekvárt, felvilágosítást is adott a módszerekről. Egy skanzenben sem csinálták volna jobban. Vörös szilvából dolgoztak, amit előző nap kimagoztak, hogy hajnalban ledarálhassák, és cukor nélkül, egy kis diót hozzáadva főzhessék hagyományosan, rézüstben, külön erre a célra építtetett, kézi vezérlésű keverőgép segítségével. Amikor a massza sűrűsödik, komoly kondíciót igényel a művelet. Aki kapott már alföldi nagyanyjától százkilós tockost, az tudja, mit jelent ez.

A késztermék aztán, aminek dézsmálásától szigorúan el vannak tiltva az unokák, használható tölteléknek derelyébe, gombócba, lekváros kelt tésztából készült süteményekbe. Régen csak ünnepnapokon vették elő. Az ételek közül itt leginkább a gombóc volt kelendő, igaz, nem lekvárral, hanem érett szilvával a közepében. Akinek az elkövetkező csabai kolbászfesztivál infóbüféjében elfogyasztott, leírhatatlanul zamatos, színsertés eredetű táplálék után még volt hely a bendőjében, az benevezett a gombócevő versenybe. Az áruba bocsátott tüsténtgombócokat 25 Ft/darab áron lehetett kipróbálni. A választékból nagyon hiányzott az a mákban forgatott szilvalekváros derelye, amivel a helyi szlovák kulturális kör asszonyai készültek, ám a savanyú szájú bürokrácia (ÁNTSZ) közbeszólt. Érdemes lett volna bemutatni egy jó kis ciberelevest, a Móricz-novellákból ismert alföldi szegény emberek eledelét, ami egyébként annyira ízletes, hogy manapság a makrobiotikus elit sem vetné meg. Aztán a húsokhoz készített szilvamártások, de akár az aranysárga színével csábító, csőben sült szilva is elfért volna a repertoáron, de erre jövő évi ígéretet kaptunk.

Más már nem is hiányzott a pörköltszaft és a szilvadesszert után, mint a város zenekara, az obszcén lakodalmas nótákat jazzre hangszerelő és sörbárpultos egyenruhában felvonult Szarvas Band esztrádműsora, valamint és mindeközben a szilvapálinka-minősítés, amelynek kezdetével egyértelműen

elszabadult a pokol

Mert ki tagadná az ide utazók közül, hogy pálinkáért fáj a szíve? Árusítás nincs, mert az ugye hatóságilag tilos, viszont kóstolni és propoliszos változatban gyógyszernek megvenni lehet. A hozzájutásnak egyébként mindenki hamar megtalálta a módját, hisz azért magyar a magyar, hogy ne mondjon csődöt mint pálinkavadász.

A pálinkazsűri tagjai nagyon bátornak tűntek. Az erős italnak az ötödik kóstolás után ugyanis már csak a nyálkahártyán keresztül való felszívódása is érzékcsalódást okozhat. Sanyi bácsi, a zsűri elnöke, aki szeretett volna nagyot húzni a jó pálinkából, és ebben csak a méltó zsűrizés szándéka akadályozta meg, elmondta, hogy a szilvapálinka akkor jó, ha tetszetős a színe, néhány év múlva az ideális, fahordóban való tárolás után is sárgul, olajosodik, tehát javul, felrázás után megmarad a gyöngyözés körben a felszínén, és nincs pusztavodkaíze, hanem a gyümölcs érződik rajta.

Egy szarvasi első helyezés ugyan inkább csak erkölcsi dicsőség, de akad, aki már csináltatott címkét üvegére, e díjra hivatkozva. Az biztos, hogy egy jó birkapörkölt előtt jobb étvágyat csinál a kiváló pálinka, mint a gagyi. Idén Takács Eszter mezőtúri fazekas kapta a pálinkakirálynő címet, megérdemelten. Pálinkájának fél decijétől is mélyült fél oktávot az ember hangja.

Sisso da Silva