„Tarthatatlan a helyzet Újlipótvárosban” – Marinov Péter, az Újlipótváros-szuperblokk létrehozója

  • - köves -
  • 2017. március 29.

Lokál

Az Újlipótváros-szuperblokk azért jött létre, mert az úszóvébé építkezései hatalmas autósforgalmat szabadítottak az amúgy is terhelt újlipótvárosi főútvonalakra. Egymást követik a balesetek, miközben rendőrt csak elvétve látni. Ezt elégelték meg most a lakók.

magyarnarancs.hu: Mennyire súlyos a helyzet?

Marinov Péter: Évek óta küzdünk azzal az Újlipótvárosban, hogy őrült nagy az átmenő forgalom. Mi, az itt lakók régóta mondogatjuk az önkormányzatnak, hogy  ezt a forgalmat ki lehetne szorítani a Váci útra és a rakpartokra. Most tekintsünk el attól, hogy a rakpart éppen szét van szedve. Ha kiszorítjuk a forgalmat, valószínűleg a balesetek száma is visszaszorul. E célból tavaly ősszel létrehoztam az Újlipótváros-szuperblokk Facebook-oldalt, szövetkezve újlipótvárosi szülők csoportjával. A hatóságoknak, önkormányzatoknak az a nagy baja, hogy ha egyedül ülsz le velük, akkor úgy is kezelnek: nem vesznek komolyan. Így viszont közösségként lépünk fel, kénytelenek figyelni ránk.

magyarnarancs.hu: És tényleg figyelnek?

MP: Volt már rá példa. Tavaly szeptemberben történt egy baleset, két autó ütközött össze a Radnóti és a Tátra utca sarkán. Az egyik felfutott a járdára és elsodort egy anyukát két gyerekkel. Ennek nyomán kezdődött a helyi lakosok körében egy aláírásgyűjtés, ezer körüli aláírás jött össze. Volt is foganatja, az önkormányzat ennek hatására épített egy forgalomlassító kiemelést, ami az egész kereszteződést lefedi. Azt hiszem, azóta ott nem is történt komolyabb balhé. Volt hatása a helyi fellépésnek.

Marinov Péter akcióban

Marinov Péter akcióban

 

magyarnarancs.hu: Most mivel akcióztok?

MP: Írtunk egy nyílt levelet. Az elmúlt héten két baleset is történt a környéken, az egyik itt, ahol én lakom, a Radnóti és a Pannónia utca sarkán. Két autó ütközött össze, megint nem figyeltek oda az elsőbbségadásra. Mind a két autó a zebrán állt meg. Ez és egy pár nappal korábbi baleset váltotta ki az azonnali lépéseket és átfogó intézkedéseket követelő nyílt levelet. Újlipótváros amúgy is nagy forgalommal terhelt, ezen csak rontottak az úszóvébéhez kapcsolódó, tavaly megkezdett építkezések. Korábban havi 3-4 baleset történt itt, a szűken vett Újlipótvárosban, a Gogol utca és a körút között. Az építkezésekkel járó elterelések óta ez a szám 8-10-re emelkedett. Sok olyan autós halad itt át, aki nem ismerős a környéken, nem figyel oda, és csak nyomja a gázt.

magyarnarancs.hu: Minek kéne történnie akár már holnap?

MP: Azonnali hatállyal rendeljenek el rendőri ellenőrzéseket! Ellenőrizzék, hogy az áthaladó autók betartják-e az elsőbbségadást, a sebességkorlátozást. Ha nincs rendőr, nem lassítanak le. Legyen erős rendőri jelenlét! És ne csak akkor, amikor már megtörtént a baleset. És tegyenek meg mindent az átmenő forgalom kiszorítására. Így most tarthatatlan a helyzet Újlipótvárosban.

magyarnarancs.hu: Azon túl, hogy van egy oldal és van egy nyílt levél, még mit tudnak tenni a lakók?

MP: Forgalmi adatokat gyűjtünk, ezek alapján szakmai javaslattal fogunk előállni, hogy miként lenne érdemes egyes utcák forgalmi irányát megváltoztatni. Oly módon, hogy ne legyen érdemes autóval áthajtani Újlipótvároson. Ez egy hosszabb menet lesz. A Budapest Közút Zrt.-vel kell egyezkednünk. Ők végezték az úszóvébével kapcsolatos, Újlipótvárost érintő eltereléseket. Világosan látszott, hogy térképek fölött ülve hozták a döntéseket, sikerült például beterelniük a forgalmat az amúgy is terhelt Pannónia utcába. Hatalmas káosz lett belőle. Jellemző módon, még mindig nincs megfelelően jelezve, hogy emberek, nem csak a Pannónia utca van: ott a Váci út is, arra is megközelíthető a Margit híd. Vagy ott a rakpart, igaz, az most éppen szét van bombázva.

magyarnarancs.hu: Melyek a legdurvább újlipótvárosi veszélyzónák?

MP: A Hegedűs–Gogol, a Radnóti–Pannónia, a Visegrádi–Csanády és a Tátra–Balzac kereszteződése. Nemrég egy gerillaakció keretében kivasalt figurákat festettek az úttestre. Erős gesztus, de inkább a figurák legyenek kivasalva, mintsem a járókelők. Talán a Gogol–Hegedűs-sarok a legdurvább veszélyzóna, itt ütötték el nemrégiben a környék háziorvosát is. A Radnóti és a Pannónia utca sarka is durva hely. Dacára annak, hogy ez egy védett kereszteződés, a Radnótiról a Pannóniára ráforduló autók hajlamosak figyelmen kívül hagyni az elsőbbségadást és a biciklisávot. Volt már biciklisgázolásunk is ebben a kereszteződésben.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.