Tavaly novemberben számoltunk be róla, hogy Budapest Főváros Kormányhivatalának döntésének értelmében a tulajdonosának le kell bontania a XVI. kerületi Dozzi-villa telkén belül szabálytalanul épített melléképületét.
A kertvárosias hangulatú kerület emblematikus villáját mintegy 700 millió forintért hirdették korábban, márciusban került az Ecometalex Invest Kft. tulajdonába, ami az ingatlant bővíteni kezdte; a kerítés mentén melléképület kivitelezésébe fogott. Csakhogy a szecessziós villa fővárosi védelem alatt áll, és a kerület építési szabályzata szerint az érintett övezetben legfeljebb egy főépület és egy melléképület helyezhető el, márpedig az ingatlanon már akkor állt egy melléképület. A kormányhivatal építésrendészeti eljárás után döntött a melléképület lebontásáról. Az Ecometalex Kft. ügyvezetője nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Legutóbb tavaly decemberben érdeklődtünk a hivatalnál, ugyanis akkori értesüléseink szerint a melléképület bontása nem történt meg. A kormányhivatal arról tájékoztatott, hogy nem járt le a tulajdonos határideje. „Ha a megadott határidőig a kötelezettség teljesítése nem történik meg, akkor a végrehajtásról a Nemzeti Adó- és Vámhatóság intézkedik” – írta a kormányhivatal.
Időközben egy újabb érdekes mátyásföldi „villaügy” jutott tudomásunkra. A Zsélyi Aladár utcában található egy ingatlan, aminek a főépülete és a kerítése is helyi védelem alatt áll. A telek egy része el van kerítve, ezen a területen pedig egy helyi viszonyokhoz mérten kirívó épület látható. Azonban a kerületi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében az érintett építési övezetben „önálló használati telekrészeket elválasztó kerítés nem építhető”.
A tulajdoni lap szerint a magánszemélyek, illetve egy társaság az ingatlan résztulajdonosai; megkerestük a céget az elkerítéssel kapcsolatban, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. Megkerestük az önkormányzatot is, ahonnan Kiss Adél, a Polgármesteri Kabinet munkatársa válaszolt. Megerősítette, hogy az ingatlanon található főépület, valamint az utcai kerítés helyi védelem alatt áll, valamint hogy a kerületi építési szabályok szerint az építési övezetben önálló használatú telekrészeket elválasztó kerítés nem építhető.
Csakhogy a KÉSZ 2018. augusztus 5-ei hatállyal kezdődően fogalmaz meg rendelkezéseket, az épület és a kerítés védettségéről szóló önkormányzati rendelet pedig 2020. május 5-től hatályos. „A tárgyi ingatlanon a belső épített kerítés a 2003-as légifotókon már látható, erre vonatkozó bontási kötelezés nem írható elő” – tájékoztatott Kiss Adél.
Magyarán a belső kerítés hamarabb állt, minthogy ezt tiltanák a szabályok.
Ugyanakkor nem világos – és erről sem adott tájékoztatást az ingatlan tulajdonosa –, hogy a melléképület milyen funkciót lát el, ugyanis a helyi építési szabályok szerint kizárólag tárolási célra helyezhető el ilyen az építési övezeten belül.
Kiss Adél tájékoztatása szerint az ingatlan tulajdonosa az épületekről nem egyetetett az önkormányzattal, ugyanis az építésfelügyelet az illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a telken bármilyen építési tevékenységhez településkép bejelentési eljárás, illetve főépítészi szakmai konzultáció szükséges.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
